Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-6
337 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 338 . A nagyüzemi gazdaság kialakítása már a tavasszal kedvezően éreztette hatását. Valamennyi mezőgazdasági munkát jó minőségben és időben hajtották végre. Ugyanakkor egyes növényféleségekből jó irányban tolódott a vetésszerkezet kialakítására is. Ebben az évben több mint ezer katasztrális hold cukorrépával vetettek többet, mint eddig bármikor, kukoricából több mint tízezer katasztrális holddal többet, mint eddig. Silókukoricából tavaly a megyében 1900 katasztrális hold volt a vetésterület, ebben az évben pedig elérik a 15 000 katasztrális holdat. Kedvezően alakult a zöldségtermelés helyzete is. Az időben és jó minőségben végzett munka érezteti hatását a termésátlagok alakulásánál is. Erre még pontos számaink nincsenek, de a jelek szerint a termésátlag jóval kedvezőbb lesz, mint bármikor volt a felszabadulás óta. Megyénkben is nagy segítséget adott az országgyűlés által elfogadott 1958. évi költségvetés. A mezőgazdaság költségvetéséből szeretném aláhúzni a műtrágya biztosítására fordított összeget, ami sokszorosan megtérült a termelőszövetkezeti parasztoknak, de a népgazdaságnak is. Nem kisebb a jelentőségük a gépi beruházásokra és építkezésekre fordított összegeknek sem. Ebben az évben eljutottunk odáig, hogy a termelőszövetkezetek gépi igényét megfelelően ki tudjuk elégíteni. Nyugodtan mondhatom, senki sem remélte, hogy az állam e téren is ilyen segítséget fog adni. A nagyarányú állami segítségre megyénk dolgozó parasztsága is megfelelően válaszolt. Sokan mondták, hogy az átszervezés időszakában a termelés — főleg az árutermelés — viszszaesik. A tények azt bizonyítják, hogy ez nem törvényszerű. Az 1959. első félévi felvásárlás során az 1958. első félévi felvásárláshoz viszonyítva szarvasmarha- és sertéshúsból 11902 mázsával adtunk le többet, mint tavaly, bár ezen belül a sertéshús leadása gyengébb. Baromfiból 790 mázsával, tojásból 271 000 darabbal, tejből pedig 42 117 hektoliterrel adtunk többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelenlegi kilátásaink azt mutatják, hogy kalászosokból mintegy 2000 vagonnal adunk többet a népgazdaságnak, mint tavaly. Ugyanakkor termelőszövetkezeteink szükséglete ki lesz elégítve, sőt a jövő évre is tartalékolhatnak. Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink ilyen szépen haladjanak előre, a népgazdaság segítsége mellett felmérhetetlen támogatást jelent az üzemi munkások patronáló mozgalma is. Megyénkben minden tsz-nek van üzemi segítsége. Ez főleg politikai vonalon nagy, de nem kevesebb az üzemszervezési és anyagi támogatás sem, az utóbbi főleg az építkezés vonalán jelentős. Sok segítséget adtak üzemeink az aratási munkánál is, közel 4000 üzemi munkás segített ebben a munkában. Ez tette lehetővé, hogy maholnap befejeződ-k az aratás, pedig a rendkívüli időjárás nagy nehézségek elé állított bennünket. A népgazdaság által adott segítségnek egyik *egjelentősebb területe nálunk a tsz építkezési feladat. Ezen a téren pártunk és kormányunk óriási segítséget adott. Ez főleg azért jelentős, mert közel ötven és félezer darab állatot kellett a közösben elhelyezni. Ez a támogatás párosult a tsz-ek saját erőből való építkezésével, és ha egyszerű körülmények között is, de télre is megfelelő helyen lesznek az állatok. Az elmondottak mellett azonban vannak még tennivalóink, problémáink. Igaz, a problémák nagy részét megyén belül meg fogjuk tudni oldani és meg is oldjuk. De egynéhányat itt is meg kell említenem. Az első ilyen probléma a vezetés tovább javítása. Ehhez véleményem szerint még tovább kellene szélesíteni a szakember ellátottságot. E mellett azonban helyesnek tartanánk a tsz-vezetők megyén belüli továbbképzését is bővíteni. Erre javasolnám, hogy minden megyében rendszeresítsenek állandó jellegű tsz-vezetőképző iskolát. Ezen iskolák időtartama 2—3 hónapos lenne jelenleg és később ezeket időtartamban emelni kellene. Ezt a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésén belül kellene finanszírozni. E mellett nagyon fontosnak tartanám a szakemberek továbbképzésének biztosítását is országos szinten. Ezekben a továbbképzőkben főleg az üzemszervezésre kellene nagy súlyt helyezni. Továbbá javasolom, hogy miután a gépparkunk megnövekedett, növelni kellene a szakemberek létszámát, hogy a gépjavítás gördülékenyebb és jobb minőségű legyen. Észrevételünk az, hogy gépállomásainkon, ahogy érkeznek a gépeink, kevés a vezető szakember, s nagy hiány mutatkozik a szerelőkben is. Példának említem meg a beledi gépállomást, ahol nagy hiány van szerelőkben és igen sok esetben előfordul, hogy emiatt fél napokat, vagy egész napokat álltak a gépek az aratási nagy munkában. Ne sértődjön meg a Földművelésügyi Minisztérium, vagy Szőke elvtárs maga sem, ha úgy vetem fel, hogy a gépállomásaink több esetben átveszik a TEFU szerepét. Mi azt mondjuk és valljuk, hogy a gépállomásaink a termelőszövetkezetekért lettek létrehozva. Mégis több esetben előfordul, ha jó fuvarra akadnak, oda küldik a legjobb gépvezetőket és elhanyagolják a mezőgazdasági munkákat. Szerintünk ezen sürgősen változtatni kell. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy-két dolgot a mezőgazdaságunk gépesítésével kapcsolatban felvessek. Igen helyes volna, ha többet törődnénk a kombájnszalma rendről való felszedésével, vagy bálázásával. Továbbá nagyobb mennyiségben kellene gyártani a 18—21 soros kombinált vetőgépeket, hisz üdvös lenne fzámunkra, mert mindannyian tudjuk, hogy így kevesebb műtrágya felhasználásával ugyanazt a hatást érjük el. Feltétlen szorgalmazni kellene a háromtagú vashenger-gyártást, illetve szállítását a gépállomásainkra. Ügy értesültem a magyaróvári gépgyártól, hogy a delkapák gyártását beszüntették. Azonban még a cukorrépa gépesítése nem oldódott meg és míg az meg nem oldódik, a cukorrépa termesztésénél legüdvösebb munkagép a delkapa. Azt hiszem, igen helyes volna a logereblyék nagyobb mennyiségű gyártását is megindítani. Feltétlen meg kell mondani, hogy a rendsodró anyaga nagyon gyenge. 15*
