Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

335 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 336 csökkent értékűvé, esetleg hasznavehetetlenné. Ügy gondolom, kutató munkánk legfontosabb feladata egyrészt a talaj javítási, másrészt a talajerózió elleni küzdelem legalkalmasabb, a gyakorlatban eredményesen végrehajtható módszereinek kidolgozása. Lehetővé kell tenni, hogy a következő években népgazdaságunk erejéhez képest a tervezett talaj javítási munkálatok elvégezhetők legyenek. Nagyobb erőt és' anyagi áldozatot kell fordítanunk vízgazdálkodási, öntözési lehetőségeink tanulmányozására, kiterjedtebb öntözéses kultúrák megteremtésére. E téren kínálkozó lehetőségeinket csak kis mértékben használjuk ki (szakemberek kiképzése). Kertészeti kultúráink, szőlő, gyümölcs, zöldség fejlesztése tekintetében is körültekintőbben kell eljárnunk. E téren még sok a felelőtlenség. Kívánatos, hogy kormányszerveink mielőbb foglalkozzanak egy-egy jellegzetes termelőtáj távlati fejlesztési kérdéseivel, a termelés súlypontozásával. Szocialista nagyüzemeink önköltségcsökkentésére irányuló törekvéseit nagy mértékben hátráltatja a sok kultúrás termelési rendszer. Állami gazdaságaink esetenként 30—40 féle növény termesztésével is foglalkoznak. Ez megnehezíti a munkaerő helyes megszervezését, de a komplex-gépesítést is lehetetlenné teszi. Állami gazdaságainknak irányt kell venniük a környezetükben legbiztonságosabban termelhető 3—4 kultúrás termesztés bevezetésére, illetve ilyen üzemek megszervezésére. Tisztelt Országgyűlés! Mezőgazdasági szakoktatásunk és tudományos kutatásunk előtt még igen nagy feladatok állnak. Népi demokratikus rendszerünk eddig is megteremtette az eredményes kutató munka feltételeit. Tudósaink, kutatóink legnagyobb része megértette pártunk és kormányunk mezőgazdaságunk fejlesztését, átalakulását elősegítő politikáját — tudásuk legjavát nyújtva igyekeznek azt mielőbb valóra váltani. Űj, eredményesebb módszerek bevezetésével mezőgazdasági termelésünk állandóan fejlődik. Ezzel párhuzamosan biztosítanunk kell a szakoktatás és kutatás folyamatos fejlődését is, mert a tudománynak, ahogyan Hruscsov elvtárs mondotta, néhány lépéssel mindig a gyakorlat előtt kell haladnia. Az 1958. évi állami költségvetésben előirányzott összegek felhasználásának indokolásával egyetértek, azt elfogadom és a t. Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Fodróczi Lajos képviselőtársunk. FODRÓCZI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1958-as állami költségvetésen belül a Földművelésügyi Minisztérium költségvetése biztosította mezőgazdaságunk kiadásait. Mezőgazdaságunk az aszályos esztendő ellenére is túlteljesítette tervét. Igaz, hogy kalászosokból nem teljesítettük, azonban a többi növényféleségből, továbbá a szőlőtermelésből és állattenyésztésből jóval túlteljesítettük az 1958-as mezőgazdasági tervünket, és így a mezőgazdaságban az elmúlt évben 103 százalékra teljesítettük termelési tervünket. Pártunk agrártézisei megerősítették a termelőszövetkezeti mozgalmat. Erősödtek és szilárdultak gazdaságaink és gépállomásaink is. Gépállomásaink erősödését és szilárdulását jellemzi az is, hogy termelőszövetkezeteinkben állandó jellegű brigádokat szerveztünk. Hogy termelőszövetkezeteink tovább fejlődtek, bizonyítja az is, hogy kalászosokból is 2 mázsával többet termeltünk 1958-ban, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok, s a szarvasmarha- és sertéstenyésztés terén is szépen haladtunk előre. Számottevő eredmény az elmúlt gazdasági évben az is, hogy tehenenként 400 liter tejjel növeltük tejtermelésünket. Meg kell mondani azt is, hogy az építkezés vonalán — saját erőből és állami támogatás révén — ugyancsak szépen haladunk előre. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős eredményt értünk el a termelőszövetkezetek fejlesztése terén is. Bizonyítja az is, hogy jelenleg 1363 termelőszövetkezeti községünk van. Győr, Szolnok és Veszprém termelőszövetkezeti megyék lettek. Elmondhatjuk, hogy az irányító munka javult, és a fegyelem is jobb termelőszövetkezeteinkben. Vannak még hiányosságok, ezek azonban nem olyanok, hogy menet közben ne tudnánk azokat kijavítani. Az egyik legnagyobb hiba az, hogy még mindig drágán termelünk. Ezen sürgősen változtatni kell. Pártunk és kormányunk segíti a termelőszövetkezeteket. Nem csekély az a hatmilliárd forint, amit beruházásokra kaptunk. Ezenfelül a Szovjetunió is segített, s vásároltunk más országoktól is, például a

t Német Demokratikus Köztársaságtól. Csehszlovákiától, Romániától. Ügy gondolom, nekünk, Győr megyeieknek itt az országgyűlés színe előtt is kötelességünk megköszönni pártunknak és kormányunknak azt a segítséget, amit a hatmilliárd forintból kaptunk. Tisztelt Országgyűlés! Győr-Sopron megye az 1959-es év első negyedében történelmi átalakuláson ment keresztül. Megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése március 6-án befejeződött. Ez a történelmi átalakulás megyénkben, de országosan is egy sor új problémát vet fel. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének befejezése után a vezetés kialakítása a legfontosabb feladat. Ezt úgy sikerült megoldani, hogy a termelőszövetkezetek elnökeit általában a helyi dolgozó parasztok közül választották, ugyanakkor a szakmai vezetést jól képzett szakemberekkel oldják meg. Ebben az az új, hogy míg az elmúlt időkben a tsz-ek idegenkedtek a szakemberektől, ez most a legfontosabb kérdésük. Igaz, a megyei pártbizottság és a megyei tanács is ilyen irányban vitte felvilágosító munkáját. Az ilyen irányú nagy állami segítség a 3004/1-es rendelet alapján nagyon sokat segített a termelőszövetkezetek megindulásában ós megszilárdításában. Nyugodtan jelenthetem az országgyűlésnek, hogy Győr-Sopron megyében minden tsz tavasszal kezdte meg a közös munkát és minden tsz-ben jó a hangulat, szorgalmasan dolgoznak.