Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

315 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 316 tartozik. A kisárutermelő szektor területe csökkent, s ezzel tovább csökkent a népgazdaságban az a terület, ahol a kapitalista gazdasági tendenciák érvényesülésének még reális lehetőségei vannak. A szocializmus ereje, hatalma a termelőszövetkezeti mozgalom számottevő fejlődése következtében tovább növekedett. A termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődése a dolgozó parasztság egyetértésével találkozott. A parasztság zöme felismerte a termelőszövetkezeti út helyességét. A tavasszal alakult termelőszövetkezetek együtt vannak, együtt aratnak, együtt dolgoznak, megtették az első, a legnehezebb lépéseket a közösségi élet kialakításában, őszi indulásra mintegy 400 termelőszövetkezet alakult. A közös munkát ezek túlnyomó többségében is megkezdték. A párt politikája, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére tett intézkedései helyesnek bizonyultak. Helyesen, időben tártuk fel az előrehaladás lehetőségeit, helyesen, időben kezdtünk hozzá az új ter- ] melőszövetkezetek szervezéséhez és helyesen, időben láttunk hozzá a megszilárdítás feladatainak végrehajtásához is. A termelőszövetkezetek megszilárdítása is az előrelépés, a fejlesztés fontos része, s nem valami meghátrálás a nehézségek elől, hanem éppen ellenkezőleg, azok bátor leküzdését, elfoglalt pozícióink megerősítését, s így a további számszerű előrehaladás egyik feltételét jelenti. Tisztelt Országgyűlés! A párt és a kormány a megszilárdítás során beruházásokra állati férőhelyek építésére, gépek vásárlására nagyarányú segítséget nyújtott a termelőszövetkezeteknek. Természetes és helyes intézkedés volt. • hogy a nagyarányú állami támogatás nagyobb része a termelőszövetkezeti megvéknek jutott. A termelőszövetkezetek megszilárdítására, a mezőgazdasági termelés támogatására tett intézkedéseink hatása jelentkezik a várható terméseredményekben. Az ez évi termésátlagok kenyérgabonából, takarmánygabonából, burgonyából, cukorrépából és kukoricából, a becslések szerint, nagyobbak lesznek a tervezettnél és meghaladják a múlt évi eredményeket. Az évi terv előirányzatait az állattenyésztésben is túl fogjuk teljesíteni. Fontos tényező itt az is, hogy a termelőszövetkezetek termésátlagai ez évben is nagyobbak lesznek az egyéni parasztok termésátlagainál. Nem kétséges, hogy ez kedvező hatást gyakorol a termelőszövetkezetek megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Az idei terméseredmények azok igazát erősítik, akik az év elején megoldhatónak vélték a kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a termelési színvonal egyidejű növelését. Az idei eredményeket, a jó termést nemcsak az aratás előtti bőséges csapadéknak köszönhetjük, hanem annak is, hogy időben és jól elvégezték a tavaszi mezőgazdasági munkákat, nagy gondot fordítottak a növényápolásra. Sokkal nagyobb területen, mint eddig bármikor, a mezőgazdaság szocialista szektorában —• és már az új termelőszövetkezetekben is — fejtrágyázást alkalmaztak. Most minden erőt meg kell feszíteni, hogy — a kedvezőtlenné vált időjárás ellenére — nagyobb veszteség nélkül befejezzük az aratás és betakarítás munkálatait, hogy a jó termés a mi hombárainkban vészelje át az időjárás viszontagságait és ne a mezőn ázzon tovább. Tisztelt Országgyűlés! Szólnom kell itt arról a rendelkezésről is, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány két héttel ezelőtt hozott. A párt és a kormány, szem előtt tartva a parasztság érdekeit, a jó termés ellenére sem változtatta meg az alapvető mezőgazdasági termékek felvásárlási árait. Régen a parasztság számára a jó termés csaknem olyan istencsapás volt, mint az elemi kár, mert a kapitalista piacon az árak a termés növekedésének arányában zuhantak. A forradalmi munkás-paraszt kormány a felvásárlási árakat változatlanul érvényben hagyta. A jó termés eléréséhez biztosította a kedvező anyagi és politikai feltételeket mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni parasztság számára. Az állam, a munkásosztály, most elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy felesleges terményeiket az állam által biztosított kedvező áron, a felvásárló szerveknek adják el, s így járuljanak hozzá a munkásosztály, a városi lakosság élelmiszerellátásához. Az állam és a termelőszövetkezeti tagság érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a jó termésből képezzenek tartalékokat. Különösen fontos, hogy az idei jó takarmánygabona-termésből megfelelő takarmánybázist képezzenek annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek közös állatállományát az őszi és téli hónapokban megfelelően elláthassák takarmánnyal. Az idén a tavalyinál jobb termésátlagokat értek el és érnek el az egyénileg dolgozó parasztok is. Az állam támogatását élvezték ők is és élvezni fogják ezt a jövőben is. A párt és a kormány változatlanul a barátság fenntartására és elmélyítésére törekszik az egyéni parasztokkal. Az egyéni gazdára mi elsősorban úgy tekintünk, mint a holnap szövetkezeti parasztjára, 6 ennek megfelelően alakítjuk vele viszonyunkat. De nem csinálunk titkot abból sem, hogy barátságunk még jobban elmélyül, még inkább megszilárdul, ha a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt belép a termelőszövetkezetbe. Mi e barátság elmélyítésére, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítására törekszünk, ezért erősítjük és fejlesztjük a termelőszövetkezeti mozgalmat, ami a munkás-paraszt szövetségnek a szó szoros értelmében sziklaszilárd anyagi alapját teremti meg. Mi úgy véljük, ha a dolgozó parasztság a szocialista gazdálkodás útjára; lép, a munkásosztály és a parasztság szövetségét soha semmiféle erő nem bonthatja meg. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban forradalmi erjedésnek lehetünk tanúi a magyar falvakban. Paraszttestvéreink eddigi életük legnagyobb kérdésére adják meg a választ. A paraszti állásfoglalások mögött — hogy „belépünk", „mégnem lépünk be", „még egy-két évig várunk" — nemcsak azok a gazdasági számítások rejlenek, hogy hol lesz jobb, hanem elsősorban azok a gyakran nehéz leíki vívódások, amelyeket a régi, megszokott, begyökeresedett életforma feladásának, s az új, a sajátmaga által még ki nem próbált életforma felvételének gondjai okoznak. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fej-