Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-6
313 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 314 üteme a népgazdaság valamennyi számottevő ágában észrevehetően meggyorsult. Epítőmunkánk sikereinek feltételeit a politikai konszolidáció teremtette meg, amelynek betetőzése — s egyben a konszolidáció időszakának lezárása — az 1958. évi országgyűlési és tanácsválasztások voltak. Itt — a legutóbbi nagy népszavazás során megválasztott országgyűlés színe előtt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának helyességét., a magyar dolgozó tömegek ragaszkodását a szocializmus ügyéhez, valamint a vezetés és a tömegek szoros kapcsolatát ma már nemcsak a néphatalom helyreállításának és megszilárdításának politikai sikerei jelzik, hanem azok a vitathatatlan eredmények is, amelyeket a szocializmus építésének meggyorsításában értünk el. Az elmúlt évi gazdasági és politikai eredményeink egyben azt is jelentik, hogy felszámoltuk ezt az elmaradást, amelyet hazánk belső fejlődésében a régebben elkövetett hibák és különösen az ellenforradalom kártevése okozott. Egyre eredményesebben számoljuk fel azt a viszonylagos elmaradást is, amely közöttünk és a legfejlettebb szocializmust építő népi demokratikus °rszág között van és felzárkózunk testvéreink mellé. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még nagyobb eredményeket érjünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakjuk hazánkban a szocializmufj alapjait, hogy a környező népi demokratikus országokkal azonos történelmi időszakban befejeztük a szocializmus építését. Pártunk Központi Bizottsága felmérte a szocializmus építésében elért eredményeinket, további munkánk lehetőségeit, s ennek alapján kidolgozta az építőmunka meggyorsításának feladatait. A Központi Bizottság ez év márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, s éppen ezért végrehajtásáért a párttagok és pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt dolgoznak. A márciusi határozatban foglalt célkitűzések végrehajtására az iparban széleskörű versenymozgalom bontakozott ki. Június végéig az éves terv túlteljesítésére a Munkások közel hárommilliárd forint értékű felajánlást tettek. A munkaverseny során az első féléves tervét az ipar 3,2 százalékkal túlteljesítette, ami 1,3 milliárd forint termelési értéket jelent. Ezzel a munkásosztály egész évi vállalásainak közel felét máris teljesítette. Figyelembe v éve azt a tényt, hogy a verseny lényegében Cs ak a második negyedévben indult meg, az eddigi eredmények alapján joggal számíthatunk arr a, hogy a verseny lendülete az év hátralevő r észében fokozódik, s elérjük a Központi Bizotts ag márciusi határozatában kitűzött célt, az éves terv négy százalékos túlteljesítését. Ami a tervek mennyiségi mutatóinak túlteljesítését illeti, ^ niunkaverseny máris jelentős eredményeket éit el. Eddig még kevesebbet haladtunk előre a j^unka termelékenységének fokozásában. Ahhoz, bogy a Központi Bizottság márciusi határozatán ak termelékenységi mutatóit elérjük, az egy ^umkásra eső termelésnek 1959-ben napi átlagban 5 százalékkal kell meghaladnia az 1958-as Sz intet. Ebben az esetben érjük el a munka termelékenységének 1960-ra tervezett színvonalát. 1959 első félévében az egy munkásra jutó termelés az előirányzott öt százalék helyett csak három százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának termelését. Ebben a vonatkozásban tehát eddig a márciusi határozat előírásait még nem teljesítettük. Ezért az év hátralevő részében nagyobb lépéseket kell tennünk, s a termelékenység területén az egy munkásra jutó termelésnek napi átlagban legalább hét százalékkal kell magasabbnak lenni az előző évinél ahhoz, hogy a meggyorsítás célkitűzéseit realizálhassuk. Mi bízunk abban, hogy iparunk szervezői és vezetői, a műszaki értelmiség segítségével, támaszkodva a munkásosztály versenymozgalmának nagy lendületére, megoldjuk ezt a feladatot is. A szocializmus építésének meggyorsításában megnövekedtek az egyes iparágak feladatai is. Különösen vonatkozik ez az építőiparra, amelynek 1958-hoz viszonyítva ebben az évben 26 százalékkal kell növelnie termelését. Ez a növekedés elsősorban a megnövekedett termelőszövetkezeti építkezésekből, a lakás- és iskolaépítési program végrehajtásából és a folyamatban levő ipari és egyéb építkezések gyorsabb ütemű befejezésének helyes igényéből adódik. Ez évben az építőiparnak tehénistállókat közel 120 000 férőhellyel, növendékmarha istállókat közel 20 000 férőhellyel, s a tavalyinál 2000-rel több lakást és 300-zal több iskolai tantermet kell építeni. Építőiparunk fontos feladata, hogy a tervfeladatok végrehajtásával egyidőben további előrehaladást érjen el a korszerű és gyors építkezés meghonosításában, szélesítse a könnyű építőanyagok, az előregyártott és a feszített vasbeton-szerkezetek alkalmazását és a haladó építkezési módszereket. Az elmúlt évben — és 1959 első felében — tovább javult iparunk szerkezete és műszaki színvonala. Különösen örvendetes^ hogy az egész ipar termelésénél jóval nagyobb arányban növekedett a vegyipar termelése, valamint a különböző elektromosipari termékek előállítása. Ez azt jelzi, hogy jó úton járunk a hazánk adottságainak jobban megfelelő ipari struktúra kialkításában. Sajnos, előrehaladásunk ebben a vqnatkozásban nem teljes, mert a dieselesítési program végrehajtása, valamint egyes új típusú gyártmányok bevezetése nem haladt kielégítő mértékben előre. Mindent egybevetve iparunk fejlődése biztató, s ami ennél is fontosabb, kezünkben vannak a lehetőségek a gyorsabb előrehaladásra. A hároméves terv ipari előírásainak határidő előtti teljesítése, pártunk március 6-i határozatának végrehajtása, elsősorban az iparvezetés hozzáértésétől, a szervezőmunka színvonalától függ. Erre kell most összpontosítani minden erőnket. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban számottevően haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Azon a nehéz és népgazdaságunkban hosszabb ideje tarthatatlan helyzeten, amit az az ismert kettősség jellemzett, hogy az ipar szocialista, a mezőgazdaság pedig túlnyomó többségében kisárutermelő, most jelentős mértékben sikerült változtatni. Hazánk szántóterületének 50,3 százaléka a termelőszöj vetkezetek és az állami gazdaságok birtokában I van, tehát a népgazdaság szocialista szektorához
