Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

281 . Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 282 Népköztársaságunk külpolitikája mindig arra irányult, hogy baráti kapcsolatokat létesítsen valamennyi országgal, de elsősorban az emberi haladás élenjáró országával, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Külpolitikánk szilárd, megdönthetetlen alapja, hogy a szocialista tábor tagjai vagyunk és az imperialisták semmiféle mesterkedése sem tudja a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat lazítani. A nemzetközi szerződések között már több mint tíz éve törvénybe iktattuk a Szovjetunióval, Romániával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Bulgáriával kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseket; ezeket kiegészítette az 1955. májusában aláírt varsói szerződés. Ezekhez az egyezményekhez csatlakozik most a Kínai Népköztársasággal 1959. május 6-án kötött barátsági és együttműködési szerződés. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország és Kína messze van egymástól, de összeköt bennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonssága. Magyarországon és Kínában a vezető Párt és kormány célja egyaránt a (folgozó tömegek anyagi és kulturális felemelése, a kizsákmányolás minden formájának megszüntetése, a szocializmus felépítése után a kommunizmus alapjainak megteremtése. Ez teszi termesztéssé és szükségessé a két ország barátságát, baráti együttműködését, gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt. , A magyar—kínai barátságot és általában a szocialista tábor népeinek barátságát a társadalmi és politikai rendszerük azonosságán kívül a szocializmusért és a békéért vívott harcunk teszi sziklaszilárddá, és ez a barátság állandóan fejlődik, erősödik, népeink és az egész szocialista tábor javára. Szerződéseink olyan baráti szövetkezés részeseivé tesznek bennünket, amely csaknem egyharmadát foglalja magában a Föld lakott részének, s ennek a hatalmas területnek politikai biztonságát, rendjét és nyugalmát, gazdasági fejlődését és nem kis mértékben nagyszámú népeinek harmonikus egyetértését biztosítja. Ez év májusában tagja voltam a dr. Münnich Ferenc elvtárs által vezetett párt- és kormánydelegációnak, mely távol-keleti útja alkalmával Kínában is járt. Bár csak rövid ideig tartózkodtunk ott, de ezalatt is sok értékes tapasztalatot szereztünk a Kínai Népköztársaságról és annak nagyszerű népéről. Kínái tartózkodásunk gazdag élményekkel és sok tapasztalattal szolgált küldöttségünk valamennyi tagja részére. Tíz éve, hogy kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, de .létrejötte óta politikai, gazdasági és kulturális téren hatalmas léptekkel halad a fejlődés útján. Csodálatos nagy ország, nagyszerű, Öntudatos nép, amelyet az igazi szocialista hazaszeretet hat át. Mindenütt, amerre jártunk, tapasztaltuk, hogy szorgalmas, áldozatos munkalendület, leleményesség és kitartás jellemzi e nagyszerű nép vezetőit és a dolgozók millióit. Kína nemcsak azért nagyhatalom, mert nagy a lakosság lélekszáma, ' nagy a területe, hanem elsősorban azért, mert fejlődése ütemével, a nép életszínvonala emelésével óriási tekintélyt élvez a világ népei előtt. A Kínai Népköztársaságot az Egyesült Államok ellenséges politikája ellenére is eddig 33 ország ismerte el. Azok az eredmények, amelyeket a kínai nép a Kínai Kommunista Párt vezetésével elért, az egész világ számára cáfolhatatlan bizonyítékai a szocialista társadalom magasabbrendűségének, a két rendszer békés versenyében a szocializmus biztos győzelmének. A nagy kínai nép minden hétköznapját a bátor kezdeményezések, nagyszerű teljesítmények jellemzik. Városban és falun mindenütt hatalmas építőmunka folyik és nagy lelkesedéssel dolgoznak a szocializmus építésének meggyorsításán. Csodálattal kellett adóznunk a dolgozók lelkes munkalenduletének, példás önfeláldozásának, szerénységének és szorgalmának. A Kínai Népköztársaság létrejötte — 1949. októbere — óta a politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt nagy léptekkel, nagy eredményekkel halad előre. 1950 júniusában kihirdették a földreformot; a nagybirtokot és a feudális maradványokat gyorsan felszámolták. Az első ötéves terv idején, 1953-tól 1957-ig — lerakták a szocialista iparosítás alapjait, megindult a mezőgazdaság és a kézműipar szocialista átalakítása szövetkezetekbe való tömörítés révén és a magánipar, a kereskedelem szocialista átalakításának kezdete vegyes állami és tőkés vállalatok létrehozásával. Az első ötéves terv idején Kínában 455 nagy és 2300 kisüzem építését fejezték be. Kínai tartózkodásunk ideje alatt több alkalommal folytattunk tárgyalásokat Mao Ce-tung elvtárssal, a kínai nép bölcs vezetőjével, Csou En-laj elvtárs miniszterelnökkel, Liu Sao-csi államelnökkel és még számos párt- és állami vezetővel. Kínában folytatott tárgyalásainkat a testvériség és kölcsönös megértése—a nézetek teljes azonossága jellemezte. Országaink közös célkitűzése: harc a szocialista tábor egységének és összefogásának további megerősítéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, Lenin elvének alkalmazásáért. A kínai nép vezetői elismeréssel beszéltek a magyar nép munkájának eredményeiről, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájáról és az 1956. novembere óta elért politikai és gazdasági konszolidációról. „Magyarország gépek, technika, ipari szakemberek tekintetében előbbre van Kínánál — mondotta egyik beszélgetésünk alkalmával Mao Ce-tung, elvtárs —, de mi ezt az elmaradást rövid idő alatt pótoljuk. Jöjjenek csak hozzánk tíz év múlva és meg fogják látni, mire képes a kínai nép." Semmi kétség, hogy így lesz, mert ahol csak megfordultunk — Vuhan hárommilliói; város hatalmas szerszámgépgyárában, a 7 millió lakosú Sanghaj város gyáraiban, Hancsau festői szépségű teatermelő vidékén, falun a népi kommunában, vagy a főváros, Peking hatalmas építkezései között — mindenütt azt láttuk: nagy nép, szilárd, céltudatos politikai vezetés, folyton