Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

283 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. # 284 növekvő gazdasági és kulturális eredmények, gyorsan, az egész nép lelkes munkájával épülő szocializmus. A Kínai Kommunista Párt VIII. kongresz­szusa célul tűzte ki, hogy a párt és a nép egé­szének erejére támaszkodva egy időben kell fej­leszteni a központi nagyipart, a helyi jellegű kis- és középipart; egyidejűleg kell alkalmazni mind a nagyipari, mind a hagyományos kézmű­ipari termelési módszereket. 1957-hez viszo­nyítva az ország ipari és mezőgazdasági terme­lésének értéke 1958-ban több mint 70 százalék­kal növekedett; az acéltermelés 11 millió ton­nára, a széntermelés 270 millió tonnára — az ^előző évinek kétszeresére — a kőolajtermelés 2,25 millió tonnára, az elektromos energia 27 milliárd kilowattra, a szerszámgépgyártás 90 000 darabra — az 1957. évinek háromszorosára —, a pamutszövetgyártás 6,5 milliárd méterre ' emelkedett. 1958-ban Kínában üzembe helyeztek 700 nagyüzemet és bányát. A nagyszerű fejlődés mellett a múlt év vé­gére problémaként jelentkezett a szállítás, a vil­lamosenergia-termelés viszonylagos elmaradása más termelési ágaktól, mégis a kínai népgazda­ság egészére jellemző az ugrásszerű fejlődés, ami lehetővé teszi a fogyatékosságok gyors ki­küszöbölését. Az építőmunka és a gazdasági fejlődés — ahogy láttuk — továbbra is felfelé halad. Erre mutatnak az 1959. év eddigi ered­ményei is. Az ipari termelés értéke/ 1959. első négy hónapjában 96 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az ipar és a mezőgazdaság nagyarányú fej­lődésével egyidejűleg jelentős előrehaladás tör­tént a kereskedelem, a kultúra, a közoktatás te­rén. A kulturális fejlődés Kínában az 1958. év első felében a munkastílus-javító mozgalom je­gyében indult meg. Ennek során a pedagógusok, a tudományos és a műszaki dolgozók tízezrei mentek rövidebb-hosszabb időre falusi munkára. Az értelmiségieknek ez a falura helyezése csak­hamar meghozta eredményeit. Az elmúlt év során a tartományok több mint felében felszá­molták a középkorú emberçk analfabétizmusát. Ugrásszerű emelkedések születtek az általános iskolai, a közép- és felsőoktatásban is. Az új ok­tatási irányvonal szerint a diákok a termelő­munkába is belesegítenek és hetenként általában nyolc órát töltenek termelőmunkában. A vu­hani 1. sz. középiskolában, ahol mi jártunk, a tanárok is hetenként egy délutánt a diákokkal együtt létrehozott műhelyekben töltenek és együttesen termelőmunkát végeznek. Tisztelt Országgyűlés! Kínával jelentős és folyton bővülő gazdi­sági, külkereskedelmi kapcsolatunk van. Az első árucsereforgalmi és fizetési egyezményt még 1951. tavaszán kötöttünk. A kínai import nép­gazdaságunk számára alapvető nyersanyagokat ­és mezőgazdasági terményeket jelent, ami szá­mottevő tőkés import kikapcsolását tette lehe­tővé; ugyanakkor exportunk túlnyomórészt munkaigényes nehézipari ' gyártmányokból, komplett berendezésekből tevődik össze. ^ Kínával ez ideig a következő államközi egyezményeink vannak: 1951-ben kulturális egyezmény, 1953-ban műszaki tudományos együttműködési egyezmény, rádió-, posta- és távíróegyezmény, 1954-ben növényvédelmi egyezmény. Hálával emlékezünk meg arról a segítség­ről, amelyet a Kínai Népköztársaság az 1956-os ellenforradalom leverése után úgy erkölcsi, mint gazdasági vonalon nyújtott. A Kínai Kommu­nista Párt vezetői a forradalmi munkásmozga­lom egységét támadó revizionizmus elleni nagy jelentőségű írásaikkal segítettek eloszlatni azt az eszmei zűrzavart, amelyet ellenségeink terjesz­tettek. 1958-ban a magyar és a kínai tudományos akadémiák között együttműködési szerződés jött létre Ugyancsak 1958-ban került sor a hosszú­lejáratú árúcsereforgalmi egyezmény megköté­sére. Jelentős állomása volt kapcsolataink tovább­fejlődésének 1958. szeptember 30-a, amikor Pe­kingben létrehozták a Kínai—Magyar Baráti Társaságot, 1959 májusában pedig Magyar—Kí­nai Baráti Társaság alakult. Ezeket a korábbi egyezményeket egészíti ki az ez év májusában aláírt barátsági és együtt­működési szerződés a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között. Ez a szerződés okmányszerű kifejezője a két ország közötti bi­zalomnak és barátságnak; a bizalmon és barátsá­gon alapuló együttműködés akaratának; meg­pecsételése az egyre erősödő kapcsolatnak. A kínai és a magyar nép. híven a proletárinterna­cionalizmus elveihez, kiterjeszti és e szerződéssel is szorosabbra fűzi kapcsolatait. Bármerre jár­tunk Kínában, bárkivel beszéltünk: tudóssal, munkással vagy parasztemberrel, hazánkról, a Magyar Népköztársaságról, a Magyar Szocialista Munkáspártról, a forradalmi munkás-paraszt kormányról, szeretettel és igaz barátsággal be­széltek. Ez a baráti légkör biztosítéka annak, hogy az országaink közötti együttműködést még jobbá tesszük és ezzel megszilárdítjuk a kínai és a magyar nép barátságát, az egész szocialista tábor egységét. Tisztelt Országgyűlés! Ez a barátsági szerződés újabb lépést jelent annak a külpolitikának az útján, amely a szocia­lista tábor országaival való barátságnak, szö­vetségi viszonynak megteremtését és elmélyíté­sét célozza. Ez a szerződés és azok, amelyeket a többi baráti állammal már korábban kötöt­tünk, csatlakozást jelentenek azokhoz a törek­vésekhez, amelyek az imperialista hatalmak há­borús és agresszív erőivel szemben a béke erői­nek közös frontba való tömörítését tűzték ki célul. A fentiek alapján a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. május 6-án aláirt barátsági és együttmű­ködési szerződés törvénybe iktatását a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Naay taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Molnár Erik képviselőtársunk. DR. MOLNÁR ERIK: Tisztelt Országgyűlés! A magyar—kínai barátsági szerződés nagy törté­nelmi jelentősége nemcsak abban áll, hogy kife-

Next

/
Thumbnails
Contents