Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

2.73 » * Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 274 tevékenységéről beszámolnék, engedjék meg, hogy röviden megemlékezzem Alkotmányunk tízéves évfordulójáról. Tíz évvel ezelőtt, 1949. augusztus 18-án ebben a teremben fogadta el az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. E törvény kihirdetésének napja, augusztus 20-a, azóta népünk hagyományos ünnepe lett. Ebben az évben még fokozottabban, különös szeretettel, fokozott munkalendülettel, a munkaversenyek kiváló eredményeivel készülnek dolgozóink Alkotmányuk tizedik évfordulójának Megünneplésére. Alkotmányunk évfordulója azért vált bensőséges ünneppé, mert Alkotmányunkkal együtt a szocializmus építésében elért sikereinket, fejlődésünket ünnepeljük. Országunknak a Szovjetunió által történt felszabadítása tette lehetővé, bogy hozzáfogjunk egy új, szocialista társadalmi r

end felépítéséhez. Tíz esztendővel ezelőtt megalkotott Alkotmányunk rendkívüli jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy összefoglalja hazánk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat, továbbá m

egjelöli azokat a feltételeket, amelyeket a szocializmus építése során meg kell valósítanunk. A tíz évvel ezelőtt megalkotott Alkotmán

yunk volt az első alaptörvény, amely félreérthetetlenül rögzítette, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, bogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom átdolgozó népé. Tisztelt Országgyűlés! Tíz év egy nép életében nem hosszú idő, de a mi népünk az elmúlt tíz esztendő alatt többet fejlődött, mint az elmúlt évszázad alatt. Azok a batalmas eredmények, amelyeket eddig elértünk, dolgozó népünk megfeszített munkája nyomán születtek. Az Alkotmány az állampolgári jogok élére a Munkához, a pihenéshez és a művelődéshez való jogot állítja. Tíz év távlatában lemérhetjük, hogy hogyan hajtottuk végre Alkotmányunknak e legfonosabb előírását. A munkához való jog következetes megvalósítását jelenti többek között az a tény, hogy nálunk nincs munkanélküliség, A kapitalista világnak ezt a szörnyű rémét 11 epünk teljesen felszámolta és számunkra ez Már csak rossz álomnak tűnik. De a munkához való jog megvalósítása fejeződik ki abban is, bogy a munkások és alkalmazottak száma körülbelül kétszerese a tíz év előttinek. A művelődéshez való jog megvalósulása fejeződik ki abban is, hogy iskoláinkban 150 ezerrel több gyermek tanul, mint tíz esztendővel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma tízezerrel több, mint a háború előtt volt. De sorolhatnánk a művelődés területén azokat a számokat, amelyek az irodalom, a könyvolvasás, a színházlátogatottság és megannyi kulturális tevékenység területén egész népünk szájára lehetővé teszik a kultúrához való jog gyakorlatban történő megvalósítását. Alkotmányunk rögzíti az üdüléshez és egészségvédelemhez való jogot is. Ma már minden dolgozó számára biztosítva • van a Munka Törvénykönyve előírásának megfelelően a szabadság és a pihenés. Üdülőinkben, szanatóriumainkban a dolgozók tízezrei pihennek. Ha, a társadalombiztosítás adatait vizsgáljuk, azt látjuk., hogy 1949-ben például hárommillió-nyolcszázezer és 1958-ban hatmillió-négyszázezer a biztosítottak száma. Úgy gondolom, hogy a tényeket és a számokat lehetne még bőségesen felsorakoztatnunk annak bizonyítására, hogy a szocializmust építő népünk pártunk vezetésével miképpen valósította meg az élet minden területén Alkotmányunk előírásait. Tisztelt Országgyűlés! Bármilyen nagyok is a szocializmus építésében elért sikereink, soha nem feledkezhetünk meg arról a veszedelemről, amely 1956. őszén fenyegette népünket. Az ellenforradalmárok elferdítették, lábbal tiporták a magyar dolgozó nép Alkotmányában rögzített jogait. De érthető, hogy az ellenforradalmárok és szekértolóik ezt tették, mert fő céljuk az volt, hogy a régi, kapitalista rendet állítsák vissza. Alkotmányunk tízéves évfordulója alkalmával éppen az ellenforradalom tanulsága alapján még mélyebben át kell éreznünk azt a nagy felelősséget, amelyet Alkotmányunk előír szocialista hazánk védelmére, népünk szabadságának és függetlenségének megvédése érdekében. Most, amikor Alkotmányunk tízéves évfordulójára emlékezünk, tisztelt Országgyűlés, nem feledkezhetünk meg a Szovjetunió által nyújtott felbecsülhetetlen segítségről, amelyet 1945-ben a fasizmus és 1956. októberében az ellenforradalom leveréséhez nyújtott, örök hálánk kifejezésével gondolunk azokra a hősökre, akik életüket áldozták szocialista hazánk védelméért. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megteremtettük a feltételeit annak, hogy helyreállítsuk hazánkban a törvényes rendet és továbbhaladjunk azon a megkezdett úton, amelyet Alkotmányunk előír. A magyar dolgozó nép megfeszített munkája mellett azonban egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról a hatalmas segítségről, amelyet a szocialista tábor minden egyes országától kaptunk országunk talpraállítása érdekében. Alkotmányunk tízéves évfordulója alkalmából, amikor visszapillantunk a megtett útra. gondolataink már a jövőre irányulnak, azon feladatok és tervek felé, amelyek a szocializmushoz, a kommunizmus megvalósításához vezetnek. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben az Elnöki Tanácsnak az Alkotmány 21. paragrafusának (2) bekezdésében előírt beszámolási kötelezettségének teszek eleget. Beszámolómban röviden arról az időszakról kívánok megemlékezni, amelyet az Elnöki Tanács 1958. november 26-án történt megválasztása óta végzett. Az Elnöki Tanácsnak az Alkotmány 20. paragrafusa (1) bekezdésében igen fontos feladatot ír elő a kitüntetések adományozása terén. Ezen a téren kiemelkedő feladatunk volt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 73