Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

2.73 » * Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 274 tevékenységéről beszámolnék, engedjék meg, hogy röviden megemlékezzem Alkotmányunk tízéves évfordulójáról. Tíz évvel ezelőtt, 1949. augusztus 18-án eb­ben a teremben fogadta el az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmányát. E törvény kihirdetésének napja, augusztus 20-a, azóta népünk hagyományos ünnepe lett. Eb­ben az évben még fokozottabban, különös szere­tettel, fokozott munkalendülettel, a munkaver­senyek kiváló eredményeivel készülnek dolgo­zóink Alkotmányuk tizedik évfordulójának Megünneplésére. Alkotmányunk évfordulója azért vált ben­sőséges ünneppé, mert Alkotmányunkkal együtt a szocializmus építésében elért sikereinket, fej­lődésünket ünnepeljük. Országunknak a Szovjet­unió által történt felszabadítása tette lehetővé, bogy hozzáfogjunk egy új, szocialista társadalmi r end felépítéséhez. Tíz esztendővel ezelőtt meg­alkotott Alkotmányunk rendkívüli jelentősége el­sősorban abban nyilvánul meg, hogy összefog­lalja hazánk gazdasági és társadalmi szerkezeté­ben végbement alapvető változásokat, továbbá m egjelöli azokat a feltételeket, amelyeket a szo­cializmus építése során meg kell valósítanunk. A tíz évvel ezelőtt megalkotott Alkotmá­n yunk volt az első alaptörvény, amely félreért­hetetlenül rögzítette, hogy a Magyar Népköztár­saság a munkások és dolgozó parasztok állama, bogy a Magyar Népköztársaságban minden ha­talom átdolgozó népé. Tisztelt Országgyűlés! Tíz év egy nép életében nem hosszú idő, de a mi népünk az elmúlt tíz esztendő alatt többet fejlődött, mint az elmúlt évszázad alatt. Azok a batalmas eredmények, amelyeket eddig elértünk, dolgozó népünk megfeszített munkája nyomán születtek. Az Alkotmány az állampolgári jogok élére a Munkához, a pihenéshez és a művelődéshez való jogot állítja. Tíz év távlatában lemérhetjük, hogy hogyan hajtottuk végre Alkotmányunknak e legfonosabb előírását. A munkához való jog következetes megvalósítását jelenti többek kö­zött az a tény, hogy nálunk nincs munkanélkü­liség, A kapitalista világnak ezt a szörnyű rémét 11 epünk teljesen felszámolta és számunkra ez Már csak rossz álomnak tűnik. De a munkához való jog megvalósítása fejeződik ki abban is, bogy a munkások és alkalmazottak száma kö­rülbelül kétszerese a tíz év előttinek. A művelődéshez való jog megvalósulása fe­jeződik ki abban is, hogy iskoláinkban 150 ezer­rel több gyermek tanul, mint tíz esztendővel ez­előtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma tízezerrel több, mint a háború előtt volt. De sorolhatnánk a művelődés területén azo­kat a számokat, amelyek az irodalom, a könyv­olvasás, a színházlátogatottság és megannyi kul­turális tevékenység területén egész népünk szá­jára lehetővé teszik a kultúrához való jog gya­korlatban történő megvalósítását. Alkotmányunk rögzíti az üdüléshez és egész­ségvédelemhez való jogot is. Ma már minden dolgozó számára biztosítva • van a Munka Tör­vénykönyve előírásának megfelelően a szabad­ság és a pihenés. Üdülőinkben, szanatóriuma­inkban a dolgozók tízezrei pihennek. Ha, a tár­sadalombiztosítás adatait vizsgáljuk, azt látjuk., hogy 1949-ben például hárommillió-nyolcszáz­ezer és 1958-ban hatmillió-négyszázezer a bizto­sítottak száma. Úgy gondolom, hogy a tényeket és a számo­kat lehetne még bőségesen felsorakoztatnunk annak bizonyítására, hogy a szocializmust építő népünk pártunk vezetésével miképpen valósította meg az élet minden területén Alkotmányunk elő­írásait. Tisztelt Országgyűlés! Bármilyen nagyok is a szocializmus építésé­ben elért sikereink, soha nem feledkezhetünk meg arról a veszedelemről, amely 1956. őszén fe­nyegette népünket. Az ellenforradalmárok elfer­dítették, lábbal tiporták a magyar dolgozó nép Alkotmányában rögzített jogait. De érthető, hogy az ellenforradalmárok és szekértolóik ezt tették, mert fő céljuk az volt, hogy a régi, kapitalista rendet állítsák vissza. Alkotmányunk tízéves évfordulója alkalmá­val éppen az ellenforradalom tanulsága alapján még mélyebben át kell éreznünk azt a nagy fe­lelősséget, amelyet Alkotmányunk előír szocia­lista hazánk védelmére, népünk szabadságának és függetlenségének megvédése érdekében. Most, amikor Alkotmányunk tízéves évfor­dulójára emlékezünk, tisztelt Országgyűlés, nem feledkezhetünk meg a Szovjetunió által nyújtott felbecsülhetetlen segítségről, amelyet 1945-ben a fasizmus és 1956. októberében az ellenforrada­lom leveréséhez nyújtott, örök hálánk kifejezé­sével gondolunk azokra a hősökre, akik életüket áldozták szocialista hazánk védelméért. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel megteremtettük a feltételeit annak, hogy helyreállítsuk hazánkban a törvényes rendet és továbbhaladjunk azon a megkezdett úton, ame­lyet Alkotmányunk előír. A magyar dolgozó nép megfeszített munkája mellett azonban egy pillanatra sem feledkezhe­tünk meg arról a hatalmas segítségről, amelyet a szocialista tábor minden egyes országától kap­tunk országunk talpraállítása érdekében. Alkotmányunk tízéves évfordulója alkalmá­ból, amikor visszapillantunk a megtett útra. gondolataink már a jövőre irányulnak, azon fel­adatok és tervek felé, amelyek a szocializmus­hoz, a kommunizmus megvalósításához vezetnek. Tisztelt Országgyűlés! A következőkben az Elnöki Tanácsnak az Alkotmány 21. paragrafusának (2) bekezdésében előírt beszámolási kötelezettségének teszek ele­get. Beszámolómban röviden arról az időszakról kívánok megemlékezni, amelyet az Elnöki Tanács 1958. november 26-án történt megválasztása óta végzett. Az Elnöki Tanácsnak az Alkotmány 20. pa­ragrafusa (1) bekezdésében igen fontos feladatot ír elő a kitüntetések adományozása terén. Ezen a téren kiemelkedő feladatunk volt, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 73

Next

/
Thumbnails
Contents