Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-5

233 Az Országgyűlés 5. ülése 1959. március 20-án, pénteken 234 ben éltünk, de a lényeg ugyanaz: a néphatalom kivívása és megőrzése, a munkásosztály, az egész dolgozó nép felszabadítása, harc az imperializmus ellen, szövetség a Szovjetunióval. 1919 örökségét vállaltuk és folytattuk, amikor kiharcoltuk a proletárdiktatúrát és megvédtük az ellenforradalmi támadással szemben. 1919 örökségét vállaltuk és folytattuk, amikor az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben meghonosítottuk a szocialista termelési viszonyokat, s amikor szervezzük és előre visszük a mezőgazdaság szocialista átalakítását. 1919 örökségét vállaltuk és folytattuk, amikor megindítottuk az ideológiai és kulturális forradalmat. Ma sem kevés a nehézségünk, a tennivalónk. De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919^ben volt, mert mérhetetlenül megnövekedtek a szocializmus erői, mert létrejött, fejlődik és erősödik a szocialista tábor. S könnyebb azért is, mert pártunk és népünk tapasztalt, edzett, egységes, tanul a munkásmozgalom nemzetközi tapasztalataiból, és saját történetének tanulságaiból is. 1919 után a külső és a belső ellenforradalom, az áruló reformizmus sokszor „temette" a kommunisták pártját, azzal nyugtatta magát, hogy a kommunisták munkája „hiábavaló". Nekünk, a kommunista pártnak lett igazunk: munkánk nem volt hiábavaló! A terror és az árulás, a kishitűség és saját hibáink ellenére itt volt és harcéit a párt, ébren tartotta 1919 emlékét és nagy tapasztalatát. S ma már az ellenforradalom negyedszázada mindinkább megérdemelt történelmi helyére kerül népünk tudatában. „Legyetek szilárdak, a győzelem a tiétek lesz!" — ezzel fejezte be Lenin a magyar munkásoknak küldött üdvözletét 1919 májusában. Ma is az ő útmutatását követjük. Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk hűségünkben a marxizmus—leninizmus eszméihez, a proletár nemzetköziséghez, a szocialista táborhoz. (Lelkes taps.) Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk a nép szolgálatában, az imperializmus elleni harcban. Ezért visszük győzelemre a /szocializmus ügyét. Érthető és világos, milyen nagy ünnep számunkra a Tanácsköztársaság megteremtésének 40. évfordulója. Nemcsak a mi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé, a hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyomás alatt szenvedő sok százmilliós tömegeké. Példája a harcokban tanúsított szívósságnak, elvhűségnek, a jövőbe vetett bizalomnak, amelyet az átmeneti kudarcok sem tudnak megingatni. Igazolása Marx nagyszerű megállapításának, hogy a levert forradalmak talaja is forradalmi talaj, a hozott áldozatok, s kiontott vér nem hiábavaló. Abból még hatalma' sabb erők szöknek magasba, a küzdelem eszméi, s a harc tanulságai új útmutatásokat és tapasztalatokat adnak a győzelem elérésére. Ezt bizonyítja népünk forradalmi múltja, annak mögöttünk álló negyven éve, küzdelmeink, áldozataink és a szocializmusért végzett mai munkánk minden eredménye. Szívünkben kiolthatatlan lánggal ég, szemeink előtt útmutató fényben ragyog 1919 emléke, a Tanácsköztársaság történelmi dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, melyet elfogadásra az Országgyűlés elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsköztársaság emlékét! (Hosszan tartó, lelkes taps.) Tisztelt Országgyűlés! Kérem az Országgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a törvényjavaslat-tervezetet felolvashassam. Törvényjavaslat a Magyar Tanácsköztársaság emlékéneik törvénybe iktatásáról: „Negyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi forradalmi harcban megszerezte a hatalmat és megalkotta 1919 március 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot. 1919-ben népünk annyi hősi küzdelem után valóra váltotta sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit, és nemzetünk legjobbjainak törekvéseit. Megdöntötte a feudális tőkés uralmat, kivívta hazánk függetlenségét, és kezébe vette sorsának irányítását. A magyar munkásosztály, a szegényparasztság és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értelmiség az orosz proletariátus példáját követve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szocialista forradalom útjára. A Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy hűen a Tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés megvalósításáért: népünk szabadságának megvédéséért, gazdag életéért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az Országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nemzet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve a következő törvényt alkotja: 1. §. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése a magyar nép történelmi múltja kimagasló forradalmi hagyományának, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatja." (Hosszan tartó taps.) — Kérem a javaslat elfogadását. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett. Kérdem, hogy a Tanácsköztársaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja-e? (Igen.) Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Kimondom a határozatot: Az Országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. (Lelkes, nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 16.15—16.35-ig.) i ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ünnepi ülésünket folytatjuk. A Szovjetunió párt- és kormánydelegációjának vezetője, Averkij Boriszovics Arisztov elvtárs kíván szólani. (Az országgyűlés tagjai helyükről felállva hosszan, lelkesen tapsolnak.) AVERKIJ BORISZOVICS ARISZTOV : Kedves Elvtársak, kedves Barátaim! Engedjék meg,