Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-5

235 Az Országgyűlés 5. ülése 1959. március 20-án, pénteken 236 hogy nagy nemzeti ünnepükön — a Magyar Ta-, nácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében átadjam szívből jövő testvéri üdvözletemet önöknek, s önökön keresztül az egész magyar népnek. (Taps.) Az 1919-es magyarországi tanácshatalom megteremtése a magyar nép történelmének kimagasló eseménye, s egyben nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A proletárforradalom, amelyet a hős magyar munkásosztályf 40 évvel ezelőtt végrehajtott, örökre bekerült a nemzetközi munkásmozgalom történetébe, mint annak egyik dicső fejezete, mint fényes útjelző abban a harcban, amelyet a dolgozók szabadságukért és boldogságukért, a szocializmusért vívnak. E dicső hagyományokat ma is állhatatosan követi a magyar munkásosztály, amely szilárd léptekkel halad előre a Magyar Szocialista Munkáspárt és Központi Bizottsága vezetésével — élén a magyar munkásmozgalom kimagasló alakjával, Kádár János elvtárssal! (Nagy taps.) A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját ma önökkel együtt ünneplik a Szovjetunió népei, a szocialista országok népei, és az egész világ haladó emberei. A szovjet nép őszintén örül annak, hogy a szocializmus nagy eszméi — amelyekért a magyar munkásosztály 1919-ben harcolt — diadalmaskodtak az önök hazájában. Országaink dolgozóit régi, testvéri barátság fűzi össze. A Szovjetunió népei nagyra értékelik azt a kiemelkedő segítséget, amelyet a magyar internacionalisták nyújtottak hazánkban a proletárdiktatúra győzelméhez. A polgárháború éveiben a Vörös Hadsereg soraiban a magyar munkások és parasztok tízezrei küzdöttek hősiesen a szovjetek hatalmáért. Az imperialista háború idején mint hadifoglyok kerültek hozzánk. Bátran álltak a szovjetek vörös lobogója alá, és tevékenyen támogatták a proletárforradalmat. Népeink forradalmi, testvéri barátsága azokban a felejthetetlen napokban, a kemény osztályharcok kohójában erősödött és edződött meg. A legnehezebb években, a szovjethatalom fennállásának kezdetén e százezer forradalmi érzelmű magyar munkás és paraszt küzdött Oroszországban a proletárforradalom ügyéért, segített orosz testvéreinek az ellenforradalmi erők elleni harcban. A szovjet nép örökre hálás a magyar internacionalisták e dicső hőstettéért, amely, mint a dolgozók nemzetközi forradalmi szolidaritásának nemes példája, a proletár internacionalizmus nagyszerű, példamutató megnyilvánulása kerül a történelembe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom minden országban óriási hatással volt a munkásosztály felszabadító harcára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek és példájának hatása — egész sor kedvező történelmi oknál fogva — Magyarországon korábban és jóval nagyobb erővel nyilvánult meg, mint más országokban. A fiatal magyar kommunista párt 1918ban és 1919 elején rövid idő alatt maga mellé állította a munkásosztály, a dolgozó tömegek többségét. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában kiemelkedő szerepet töltöttek be a hazatért magyar internacionalisták, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az oroszországi polgárháború részvevői. A párt tevékeny szervezői közé tartozott Kun Béla, a nagyszerű magyar forradalmár, Szamuely Tibor, Landler Jenő, Korvin Ottó, a forradalom rettenthetetlen katonái; Münnich Ferenc elvtárs, a mi nagy barátunk, a Magyar Népköztársaság kormányfője és a magyar munkásmozgalom más kiemelkedő alakjai. (Nagy taps.) Szovjet-Oroszország dolgozói óriási lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy Magyarországon győzött a proletárforradalom. A nagy Lenin forrón üdvözölte a magyar munkásosztályt. A nemzetközi proletariátus vezére az egész nemzetközi munkásmozgalom szempontjából nagyra értékelte a magyarországi tanácshatalom győzelmének jelentőségét. Rámutatott, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása meggyőzően bebizonyította, mennyire értelmetlenek azok az oppor- j tunista elgondolások, amelyek szerint a proletárdiktatúra és a szovjethatalom pusztán valamiféle „orosz különlegesség", és a nyugati országok számára alkalmatlan. „Az a mag, amelyet az orosz forradalom elvetett — mondotta Lenin pártunk VIII. kongresszusán —, kikél Európában." Magyarország példája a kapitalista rendszer bizonytalanságának és rothadtságának újabb bizonyítéka volt. V. I. Lenin rámutatott, hogy Magyarországon békés körülmények között került a hatalom a munkásosztály kezébe. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb válság pillanatában, amikor a nemzet veszélyben van, a burzsoázia nem tud kormányozni, a tanácshatalom történelmi szükségszerűség. A magyar burzsoázia az egész világ színe előtt beismerte, hogy ilyen országban nem lehet más hatalom, mint tanácshatalom, beismerte, hogy nehéz időkben csak egy hatalom van, amely képes vezetni a népet, ez a tanácshatalom, a proletariátus diktatúrája. A proletárforradalom magyarországi győzelme hathatós politikai és erkölcsi támogatást nyújtott a fiatal Szovjet-Oroszországnak, amelyet a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom egyesített erői .támadtak. A magyarországi tanácshatalom megteremtésének híre új erőt öntött a fiatal Szovjet-Oroszország dolgozóinak szívébe, új erőt adott az intervenciósok és a fehérgárdisták elleni harchoz. A magyarországi győztes proletárforradalom KözépEurópában lekötötte a reakció, a nemzetközi imperializmus fegyveres erőinek egy részét, amelynek a Szovjet-Oroszország elleni intervenciót kellett volna erősítenie. Hazánk dolgozói ugyanakkor mindent megtettek, ami erejükből telt, hogy segítsenek magyar testvéreiknek. Szovjet-Oroszország kormánya nyomban felhívta a Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyokat, hogy lépjenek be a Magyar Vörös Hadsereg soraiba. A hadifoglyokból 1919 májusában nemzetközi brigád alakult Budapesten. A brigád tagjai között száz és száz orosz önkéntes volt, akik ia magyar munkásokkal vállvetve védelmezték a Magyar Tanácsköztársaságot. A hősi napokban még jobban megI edződött és megerősödött országaink dolgozói-