Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-2

19 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 20 ja-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára vonatkozó javaslatot elfogadja. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1958. november 26-án berekesztett ülésszaka óta tizenkét törvényerejű rendeletet alkotott, amelyeket — eleget téve alkotmányunk rendelkezéseinek — képviselőtársaim között szétoszttattam. Kérdem az országgyűlést: a bejelentést tudomásul veszi-e? (Igen.) Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a Minisztertanács beszámolója. Dr. Münnich Ferenc elvtársat, a Minisztertanács elnökét illeti a szó. DR. MÜNNICH FERENC, a Minisztertanács elnöke : Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében jelentést kívánok tenni az országgyűlésnek a kormány 1958. évi tevékenységéről, dolgozó népünknek a szocializmus építésében végzett eredményes munkájáról, országunk nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről. A kormányt az új országgyűlés megerősítette tisztségében, most áll először az új országgyűlés elé, hogy beszámoljon az elvégzett munkáról. Az 1958-as esztendő az ellenforradalom utáni konszolidáció befejező éve volt, és ezzel népi demokráciánk történetének egyik jelentős fejezete zárult le. Az országgyűlésnek most döntenie kell a konszolidáció lezárása után következő időszak legfontosabb kormányzati teendőiről. Hogy ezt következetesen megtehessük, ahhoz emlékeztetni kell arra, milyen célokat tűzött maga elé a forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az ellenforradalmi támadás leverése után hozzákezdett az újjáépítés, a konszolidáció munkájához. Az első év legfontosabb feladatát akkor a kormány nyilatkozata úgy határozta meg, hogy a legfontosabb az államhatalom erősítése. Mindenki tudja, itt, ebben a teremben, és ezenkívül az egész országban is, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957 januári nyilatkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kormányzati szerveink demokratizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Ez is olyan dolog, amit nem kell ma már különösképpen bizonyítani. Sok tízezer társadalmi munkás az új életre született Hazafias Népfront aktivistájaként kapcsolódott közéletünkbe, és rendszeresen részt vesz az állami és társadalmi szervek munkájában. Úgy gondolom, elegendő hivatkozni itt az azóta megalakult Központi Népi Ellenőrző Bizottság munkájára, a 24 000 népi ellenőrre, akik odaadóan, nagy felelősségérzettel végzik önként vállalt feladatukat. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy ebben à sok és nehéz feladatban a munkások és a dolgozó parasztok mellett a legkülönbözőbb foglalkozási ágak szakemberei, kiváló képviselői vesznek részt, akkor mindenki előtt világos lehet az út, amelyen azóta járunk. A kormánynyilatkozat útmutatása szerint jelentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi tanácsok igazgatási és gazdasági hatásköre. Sok évi halogatás után igen sok hatáskör került a tanácsokhoz. Ezt a munkát következetesen folytatjuk. Bátran állíthatom, hogy a helyi szerveknek Magyarországon ilyen széles igazgatási és gazdasági hatásköre még nem volt. A jelenlegi helyzettel azonban nem vagyunk megelégedve, ezért az igazgatási hatáskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szervekre bízni. A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Igazságügyi szerveink befejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradalmárok felelősségre vonását. Nagy körültekintéssel választották külön a volt uralkodó osztályhoz tartozókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség , az ügyészségek, a bíróságok munkájuk során gondosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvényesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt időszakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segítette elő a szocialista törvényesség megszilárdítását, mint például a büntető perrendtartás és a polgári perrendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vállalati jogtanácsosok jogának rendezése. Mindezekben kifejezésre jutott az az elv, hogy magas erkölcsi és politikai követelményeket állítsunk a jogászok elé. Ez az egyik biztosítéka annak, hogy az állampolgárok jogaikat a törvényeknek megfelelően érvényesítsék. A hatóságok, az ügyészségek, a bíróságok és a rendőrség tekintélye növekedett, fokozódott a bizalom irántuk, és fokozódott megbecsülésük. A kormány 1957 első napjaiban nyilatkozott a napirenden levő gazdasági feladatokról. Ma arról számolhatok be a tisztelt Országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettük, sőt túlteljesítettük a népgazdasági terv fő céljait. Megvalósult mindenekelőtt az az alapvető feladat, hogy megálljunk a magunk lábán. Arra is jutott erőnkből, hogy a népgazdaság állóalapjainak bővítését a tervezettnél nagyobb mértékben hajtsuk végre, és meggyorsítsuk a népgazdaság fejlődése szempontjából igen fontos beruházásokat. Ma már a szocialista országok testvéri közösségében a magyar népi demokrácia gazdaságilag megszilárdulva vesz részt a közös munkában. Néhány kérdésről azonban külön is szeretnék szólni az 1958-as évi terv teljesítése kapcsán. Elsősorban kell megemlítenem, hogy előre jutottunk az ipar termelési szerkezetének javításában és átalakításában. Eredményeink között igen jelentős dolog az, hogy tavaly jelentékenyen nőtt a vegyipar részesedése a népgazdaságban, fejlődik a gyógyszeripar, a gépiparban tovább emelkedik az erősáramú gyártmányok, a híradástechnika és a műszeripar részaránya. A gépipar, mint ismeretes, egymilliárd forinttal teljesítette túl tervét anélkül, hogy ehhez az anyagkeret növelésére lett volna szükség. A villamosenergia ipar is túlteljesítette termelési tervét. A múlt évben körülbelül 42 000 lakás épült. Jelentősek azok az eredmények is, amelyeket mezőgazdasági, ipari, kulturális és kommunális beruházásoknál értünk 'el. Meg-