Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-2
21 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 22 épült a Csepeli Papírgyár hullámlemez-üzeme, a Kőbányai Gyógyszerárugyár bővítésének és rekonstrukciójának egy része. Ebben az esztendőben fejezték be a televíziós adótorony építését. Hat új, korszerű hibridkukorica-üzemmel segítettük a mezőgazdaság fejlődését. Ki szeretném emelni azokat az eredményeket, amelyeket könnyűiparunk ért el 1958-ban a gyártmányfejlesztés területén. Megkezdtük a gyűrhetetlen műszálszövetek nagyüzemi gyártását, az importfaanyag pótlására kísérleti üzemben sikerrel gyártunk már kenderpozdorjából bútorlemezeket. Megkétszereződött a gyapjúszövetek választéka. Néhány szót érdemes ejteni közismerten kielégítő élelmezési helyzetünkről is: elsősorban említésre méltó az, hogy jelentősen megnőtt a húsfogyasztás és tejfogyasztás: 5 százalékkal több húst és húskészítményt, 10 százalékkal több tejet, 12 százalékkal több vajat, 22 százalékkal több sajtot, 25 százalékkal több tojást, 47 százalékkai több baromfit biztosítottunk a központi készletekből a lakosságnak. A mezőgazdaság 1958. évi eredményei alapján sikerült javítani 1957-hez képest a lakosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. A mezőgazdaság növénytermelési tervét — a kedvezőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyésztési tervét jelentősen túlhaladta. Ilyen körülmények között a természeti tényezők kedvezőtlen alakulása ellenére a mezőgazdasági termelés értékben mintegy három százalékkal haladta meg az 1957. évit. A mezőgazdasággal kapcsolatos különböző intézkedések eredményeként ' további előrehaladás történt a belterjesség felé. A termelésen belül nőtt az állattenyésztés részaránya, a növénytermelés pedig az értékesebb kultúrák irányába tolódott el. A közlekedés is túlteljesítette tavalyi tervét. Ez vonatkozik mind a vasútra, a közúti és a vízi szállításra, a teher- és a személyszállításra. A vasút majdnem 13 százalékkal több utast szállított, mint az előző évben, és lényegesen csökkent a személyszállító vonatok korábban sokszor és joggal panaszolt késése, javult az utazás kultúrája. Nagy örömmel tapasztalta a főváros lakossága, hogy milyen jelentősen emelkedett a főváros közvilágításának színvonala. Tavaly fénycsöves lámpatesteket szereltek fel a budapesti utcákra. Ez történt a nagy vidéki városokban is. Ezrével tataroztuk Budapest eddig elhanyagolt házait, beépítjük az útvonalak foghíjas részeit, utakat javítunk, új parkokat teremtünk, n °fíy még szebbé, kulturáltabbá, dolgozóink kellemes otthonává tegyük a fővárost. Az életszínvonal emelkedésének legjobb bizonyítéka, hogy a múlt évben egymilliárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetétálománya. Ilyen arányú állományemelkedésre Magyarországon még nem volt példa. A jelenegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforradalom előtti legmagasabb állománynak es négyszerese az ellenforradalom után lecsökkent betétállománynak. Az emberek fokozottan takarékoskodnak és megmutatkozik ez abban is, hogy megnőtt a ke2* reslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett ezeket az igényeket kielégíteni. Több mint kétszeresére nőtt például a mosógép gyártása. Ugyanez vonatkozik a televíziós készülékekre, porszívóra és egyéb értékesebb fogyasztási cikkekre. Minden vásárló tapasztalhatta, hogy 1958-ban javult a boltok áruválasztéka. Az ellenforradalom leverése után a kormány legelső gazdasági intézkedései között szerepelt a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások bérének rendezése. 1958-ra azt ígértük, hogy ezt a felemelt életszínvonalat biztosítani kívánjuk, sőt ha szerény mértékben is, de tovább növeljük. Ezt az ígéretünket is beváltottuk. Ebben természetesen szerepe van a nyereségrészesedésnek, amelyet tavaly először osztottak ki a vállalatok dolgozói között, amelynek kifizetésére, néhány hét múlva, ismételten sor kerül ebben az évben is. Emlékeztetek itt a nyugdíjak rendezésére, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók bérrendezésére, amely már ebben az évben következett be. Bejelentettük, és szavunkat be is tartjuk, hogy a sokgyermekes szülők és az egyedülálló anyák helyzete javuljon, felemeljük a családi pótlékot ez év első felében. Az életszínvonal emelése 1957—1958-ban igen jelentékeny volt, pedig ez olyan gazdasági helyzetben történt, amikor a baráti országok támogatásával, az ellenforradalom okozta károkat is helyre kellett hozni. Hozzá tehetem, hogy ezt a politikát tovább akarjuk folytatni, az életszínvonalat a jövőben rendszeresen szeretnénk emelni olyan arányban, ahogyan ezt a dolgozók munkája lehetővé teszi. A nyugdíj rendezés, a sokgyermekes családoknál a családi pótlék emelése, az alsó- és középfokú pedagógusok, valamint az egészségügyi dolgozók fizetésrendezése, a fogyasztói árintézkedéssel együtt 1959-ben 1,7 milliárd forinttal emeli a lakosság reál jövedelmét. Pártunk és kormányunk a fogyasztói árintézkedéssel is tudatosan arra törekedett, hogy elsősorban a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetét javítsa. Emellett ez az intézkedés egész dolgozó népünket jobb anyagi körülmények közé hozta. Hangsúlyozni akarom tisztelt képviselőtársaim, hogy az életszínvonalemelkedés további lehetőségeit maga a dolgozó nép teremti meg és nem „a kormány adja". A kormány csak akkor adhat, ha annak előfeltételeit maguk a dolgozók megteremtik. Eredményeink azt mutatják, hogy a dolgozók ezt a szemléletet egyre jobban megértik és megvalósítják. A konszolidáció nagy gazdasági és politikai sikerei után a politikai munka betetőzése volt 1958. november 16-a, a Hazafias Népfront nagy választási győzelme. Ezen a napon egész népünk igennel válaszolt a szocializmus építésének és a béke védelmének általunk képviselt egész politikájára. Mint ismeretes, a választójogosultak több mint 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire szavazott. Ez a konszolidáció és stabilizáció befejezésének legfőbb politikai ismérve. Ha emlékezünk arra az eszmei zűrzavarra, amelyet az ellenforradalom keltett, akkor értékelni tudjuk azt a sikert, amelyet 1958 novemberében
