Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2ti*)l Az Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 2ö-án, pénteken 2662 a tanácsoknak és a tömegszervezeteknek igen sokoldalú kapcsolatuk van a dolgozókkal, éppen ezért nagyon sok segítséget tudnak adni politi­kailag és gazdaságilag a tervek sikeres végre­hajtásához. Ugyanakkor nagy lehetőségek van­nak a községíejlesztés vonalán a helyi hozzájá­rulásból és társadalmi munkából arra, hogy a tervet túlteljesíthessük. A községfejlesztésnek igen szép példái van­nak országszerte, de a mi megyénkben, Veszp­rém megyében is. Én a megyénk néhány közsé­gében elért eredményeket kívánom bemutatni az igen tisztelt Országgyűlésnek. Négy városunk: Veszprém, Várpalota, Pápa és Keszthely, városfejlesztési terveit jól dolgoz­ták ki. Mind a négy város 20 százalékban álla­pította meg a községfejlesztési hozzájárulást. Igen komoly feladatok megvalósítását tervezik Veszprémben, ahol utak, hidak, gyalogjárók lé­tesítésére és javítására közel 600 000 forintot for­dítanak. Ebből mintegy 40 000 forint értékű tár­sadalmi munka. Az összes városfejlesztési költ­ségvetés 1,5 millió forint. A költségvetés összeállítása előtt a tanács a hazafias népfronttal a város lakosságának kü­lönböző rétegeivel együtt megbeszélést tartott, amelyeken a lakosság elmondotta, hogy mit lát legfontosabbnak a város és a lakosság szempont­jából. Ezeken a gyűléseken és megbeszéléseken megtárgyalták, hogy az egész lakosság érdekeit szolgálja a községfejlesztés. Így a tanácsülés a javasolt összeget megszavazta. A megye községeinek többségében a község­fejlesztési terveket lelkesen fogadták el. Egyes községekben az előterjesztésnél magasabb ösz­szeget szavazott meg a tanácsülés, mert időköz­ben olyan feladatok végrehajtását javasolták a tanácstagok, vagy a falu dolgozói, amelyek ta­lálkoztak az egész lakosság érdekeivel. Szőcön és Lókuton az előterjesztésben a vízvezeték ve­zetése csak részben szerepel, viszont a tanács­ülésen a tanácstagok olyan javaslatot tettek és olyan összeget szavaztak meg, hogy ebben az évben teljes egészében megoldódik mindkét községben a vízkérdés. Ez azt jelenti, hogy a 20 százalékos községfejlesztési hozzájáruláson felül egy-egy család még mintegy 600—700 forintot fizet még annak érdekében, hogy a vízellátás végleges megoldást nyerjen. Mindkét községben a megszavazott községfejlesztési hozzájáruláson túl társadalmi munkában felajánlották, hogy a vízvezeték helyét kiássák. Malomsok községben a villany bevezetése az idei tervben szerepel, s a lakosság a 20 százalékos hozzájáruláson túl, amely erre az évre 200 000 forintot tesz ki, még további hozzájárulást fizet. Ezzel a villany beve­zetése az egész község területén megtörténik. Ez a hozzájárulás pénzben és társadalmi munkában 300 000 forintot tesz majd ki. Nyaradon a köz­ségfejlesztési tervezetet a pedagógusok lerajzol­ták, lefényképezték, a községben közszemlére tet­ték ki, úgy hogy a lakosság már előre tájéko­zódott arról, milyen javaslat kerül a tanács­ülés elé. Ezen a tanácsülésen megmutatták, hogy a községben mit akarnak a községfejlesztési alapból létesíteni, lerajzolták, hogy milyen lesz a létesítmény és mennyibe kerül. Éppen ezért ez a tervezet találkozott a lakosság véleményé­vel, s a tanácsülésen egyhangúan elfogadták a 15 százalékos hozzájárulást. A pénzbeli hozzá­járuláson felül a község lakossága 80 000 forint értékű társadalmi munkát szavazott meg, s így a község ebben az évben 300 000 forintot fog be­építeni a községfejlesztésbe. Az említett községeken kívül megyénkben még nagyon sok község — mint Lovászpatona, Sümeg, Devecser is — bizonyítja, hogy a köz­ségi tanácsok vezetői a lakossággal igen jól meg­tárgyalták az előkészítő munka során a tervja­vaslatokat, s a helyi pártszervek, a Hazafias Népfrontbizottságok jó politikai hangulatot te­remtettek ahhoz, hogy a tanácsüléseken a köz­ség lakosságának és az egész község érdekeinek megfelelően helyes határozatokat tudjanak hozni. A jó eredmények mellett vannak olyan köz­ségeink, ahol a tanács és a Hazafias Népfront nem megfelelően szervezte a községfejlesztést, illetve nem a dolgozó parasztok érdekei szerint tervezték a létesítményeket. Várkeszőn és Pá­pasalamonban, valamint Lesencefalun és Köves­kálon nem foglalkoztak kellően a községi tanács vezetői a községfejlesztési tervekkel. Előre el­készítették ugyan a saját javaslatukat, de eb­ben nem szerepelt a lakosság véleménye, nem tárgyalták meg előre a pártszervezetek és a Ha­zafias Népfront, ezért % a lakosság nem ismerte meg a tervet. Ennek következtében a tanács­ülés úgyszólván terjes érdektelenségben zajlott le, a lakosság köréből nem hangzottak el javas­latok, a hivatalból elkészített községfejlesztési terv nem találkozott sem a tanácstagok, sem a lakosság véleményével, éppen ezért ezekben a községekben alig érték el a 10 százalékos köz­ségfejlesztést. Pedig ezeken a helyeken is sok olyan feladat van, amelyet a lakosság összefogá­sával meg lehetett volna oldani, ha a tanácsve­zetők, a tanács és a lakosság kapcsolata megfe­lelő lett volna. Ha nem önkényesen, hanem a la­kossággal együtt terjesztették volna elő a köz­ségfejlesztési tervet, s abban benne lett volna a lakosság véleménye, akkor más eredmények születtek volna. A községfejlesztési tervek vonalán vannak olyan hiányosságok is, hogy a községi tanács elő­írja a százalékot és kimondja, hogy az minden­kire kötelező. Ez nagy hiba és megengedhetetlen. A község lakosságával együtt meg kell beszélni, a tanácsülés elé kell vinni a községfejlesztési terveket, amelyek csak akkor kötelező jellegűek, ha a tanácsülés megszavazta. A községfejlesztési tervek többsége építési jellegű, az összes előirányzatnak mintegy 75— 80 százaléka. Elsősorban az iskolák és a kultúr­házak építésére fordítják a legtöbb gondot, vi­szont kevés helyen foglalkoznak az utak, külö­nösen a mezei utak rendbehozásával, vízleveze­téssel, árkolásokkal, fásításokkal és általában mezőgazdasági jellegű beruházásokkal, pedig ezek a beruházások rendkívül fontosak, elsősor­ban a termelés szempontjából, másrészt nem olyan anyagigényesek. Ez rendkívül fontos. A dolgozó parasztok szívesen segítik elő társadal­mi munkával is az ilyen beruházások megvalósí­tását.

Next

/
Thumbnails
Contents