Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2663 Az Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 20-án, pénteken 2664 A községfejlesztést azokban a községekben, ahol a tömegkapcsolatok jók, ahol a községfejlesztési tervek megegyeznek a lakosság érdekeivel, a lakosság lelkesedéssel szavazta meg. s ajánlotta fel a pénzbeli hozzájárulást és a társadalmi munkát. A községfejlesztési terv előkészítése erősítette tanácsaink tömegkapcsolatát. Ezekben a községékben komoly eredmények várhatók. Azokban a községekben viszont, ahol a községfejlesztés előkészítésénél hibák voltak, ezekből okulni kell, s az elkövetkezendő években a jó községek példája alapján kell a községfejlesztést megtervezni. A tanácsok tervezési munkájában eddig hiánosság volt, hogy csak megyei szinten terveztek, a járások sok esetben csak akkor tudtak a tervről, amikor már kézhez kapták. Éppen ezért a Veszprém megyei tanács végrehajtó bizottsága az elkövetkező években a megyei tanácstagokat. az országgyűlési képviselőket, a járási és községi tanácstagokat is bevonja a tervezésbe. így a tervek sokkal reálisabbak lesznek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Hároméves tervünknél figyelembe kell venni, hogy a terven végigvonul a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás. A dolgozók ezt a tervet magukénak tekintik, mert a terv reális, szerény, megalapozott és túlteljesíthető. A munkásoknál a terv a reáljövedelem 6 százalékos, a parasztoknál 4 százalékos emelkedését tűzi ki. Ez olyan szám, amelyet — ha jól dolgoznak munkásaink és parasztjaink — túl is teljesíthetünk. Hogy az életszínvonal emelkedésében ezt a szintet elérhettük, abban benne van a felszabadulás utáni 13 év eredménye. Tervünk a szocializmus további építését tűzi ki feladatul. A terv teljesítésében a doljgozókra, azok áldozatkészségére támaszkodunk, s a terv megvalósítását nekünk, képviselőknek, tanácsoknak jó munkával elő kell segítenünk. A magam területén e feladatok végrehajtásáért dolgozva, a tanácsok és Veszprém megye dolgozói nevében a hároméves terv irányelveit elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (11.59) (Szünet után. 12,22) (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Incze Jenő elvtárs, külkereskedelmi miniszter kíván szólni. INCZE JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelem népgazdaságunk fontos és felelősségteljes része. Eleget kell tegyen a népgazdaság fő célkitűzéseinek és működésének mindenkor teljes összhangban kell állnia fejlődésünkkel. A most előterjesztett hároméves terv külkereskedelmi része szerves összhangban készült az össznépgazdasági tervvel. Egész tervünket jellemzi a józan mértékletesség, amely erőinket, lehetőségeinket gondosan mérlegeli. Ez jellemzi külkereskedelmi tervünket is, amely azon felül, hogy józanul mérlegeli belső erőnket, lehetőségünket, ugyanezt teszi világpiaci kapcsolataink lehetőségeinek megállapításánál. Meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy a terveknek ilyen reális módon való felállítása ösztönzőleg hat a nehézségek legyőzésére, a terveknek olymódon való teljesítésére, hogy teljesítés közben a tartalékokat folyamatosan feltárjuk, ösztönöz a minőségileg legjobb módon való teljesítésre, a választék bővítésére és nem utolsósorban a mennyiségi és értékbeli túlteljesítésre. 1957. évi külkereskedelmi munkánkat a napi, azonnali feladatok megoldása jellemezte. Az ellenforradalom okozta gazdasági helyzetből való gyors és eredményes kilábolásunk időszakában ez nem is lehetett másként. A népgazdaság erőinek és ezen belül a külkereskedelmi munkának céltudatos összefogásával sikerült megakadályozni az inflációt, biztosítani a termeléshez szükséges nyersanyagokat, félkészárukat, beindítottuk az újratermelést biztosító beruházási tevékenységet és megteremtettük a magasabb életszínvonal anyagi hátterét. ' Ma már azonban más, új feladataink vannak. Meg kell erősítenünk azt a már hónapokkal azelőtt beindított munkafolyamatot, amely abban állt, hogy az előremutató, hosszabb időt, előkészületet igénylő perspektivikus feladatokra álljunk rá. Itt arról van szó, hogy a mostani munkatempóban, a napi munka mellett mind elmélyültebben foglalkozzunk a hosszabb előkészületet igénylő és a nemzetközi fizetési mérlegünket befolyásoló olyan távlati feladatokkal, mint például Magyarország energiaellátása, Magyarország műtrágyaellátása, a gépipar és a könnyűipar, valamint a mezőgazdasági ipar helyes, gazdaságos profilírozása, a beruházások céltudatos és a fizetési mérleget javító megvalósítása. A külkereskedelmi munka egyik része a nemzetközi piacon zajlik le és ezért mindenekelőtt arról kívánok képet adni, milyen módon biztosítja a nemzetközi helyzet hároméves külkereskedelmi tervünk realitását. Külkereskedelmi tervünk az 1957. évi 12 648 millió devizaforint összforgalomhoz képest 1960ban 14 127 millió devizaforint összforgalmat, öszszesen tehát 1957-hez mérten mintegy 11 százalék forgalomemelkedést irányoz elő. Ezen előirányzat azonban a behozatal kisebb, míg a kivitel ennél nagyobb mértékű emelkedésével számol, mert nemzetközi fizetési mérlegünknek olyan egyensúlyát tervezi, hogy egyrészt fizetési, kötelezettségeinknek mindenkor pontosan eleget tegyünk, másrészt hitelpolitikánkban is a forgalmunkkal mindenkor arányban álló hitelfelvételeket és hitelnyújtásokat tudjunk eszközölni a kereskedelmi életben szokásos keretek és feltételek között. Feladataink megvalósításában nagyobbrészt a szocialista világpiac országaira támaszkodunk. A korábbi éveknél hamarabb kötöttük meg mindenekelőtt az 1958. évre vonatkozó részletes államközi árucsereforgalmi és fizetési megállapodásokat. Ezeket a megállapodásokat az elmúlt \ hetekben fejeztük be az összes szocialista orj szaggal. Ugyancsak az elmúlt hónapokban megj kötöttük az 1958—60. évekre terjedő, tehát a terv ! időszakára vonatkozó hosszúlejáratú árucsere-