Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-37
1923 Az országgyűlés 37. ülése '. kenységén keresztül. Ezeket a tömegkapcsolatokat, amint a múltban, úgy, vagy még jobban a jövőben is minden egészségügyi szervnek és dolgozónak ápolnia, fejlesztenie kell. Ezért kell például egészségügyi szempontból is örömmel üdvö"zölni, hogy egyik fontos tömegszervezetünk, a Magyar Vöröskereszt a napokban kapta vissza önkormányzatát. Szükséges ezekről a kérdésekről különösen most beszélni, amikor az 1957. évi népgazdaságadta keretlehetőségek a fennálló egészségügyi igényekhez mérten mérsékeltek, s amikor a legaktuálisabb az egészségügy tömegkapcsolatainak kiszélesítésével a keretek adta lehetőségeket fokozni. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy az elkövetkezendő években a magyar nép egészségügyi viszonyait, ellátását jelző mutatók még kevesebb ingadozással és még határozottabb javulással bizonyítsák, hogy jó úton járunk, eredményes a munkánk. Kérem a költségvetés elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Harustyák József képviselőtársunk. HARUSTYÁK JÓZSEF: . Tisztelt Országgyűlés! Az ellenforradalom bűnös garázdálkodása, sajnos gazdasági életünkre is rányomta bélyegét. Az a körülmény, hogy húsz milliárd forinttal szegényebb lett országunk, tervünkben és költségvetésünkben is érezteti hatását. A sztrájkok és az ebből adódó politikai és gazdasági nehézségek a vegyipart is megakadályozták abban, hogy 1956. évi tervét teljesíthesse. így az 1956-ra tervezett 6,4 milliárd forint helyett csak 5,1 milliárd forintra tudta tervét teljesíteni. Az 1957. évi termelési terv készítésénél a vegyiparban is figyelembe kellett venni a népgazdaság szűk anyagi lehetőségeit, elsősorban a szén- és energiaigényes alumíniumiparban, valamint a főleg importált anyagokat feldolgozó vegyiparban. Mindezek ellenére is a vegyipar ez évi terve 5 milliárd forintot tesz ki, vagyis az 1956. évi termelés 97 százalékát. Annak ellenére, hogy az idei tervszámok a tavalyinál alacsonyabbak, teljesítésükhöz mégis a legnagyobb takarékosságra és szorgalomra van szükség. Ha valaha, akkor most a vegyipar dolgozóinak különösen szem előtt kell tartaniuk az ország anyagban szegény helyzetét és munkáját ennek megfelelően kell végezniük. Takarékosan és gazdaságosan kell bánniuk az anyaggá 1 , a gyári berendezéssel, a munkaerővel, de különösen a külföldről behozott drága nyersanyagok felhasználásával. A takarékos és szorgalmas munka azért is szükséges, mert csak így válik lehetővé a tervszámok és a költségvetés tételeinek teljesítése és az ebből eredő népjólét biztosítása. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném néhány szóval az országgyűlés és a kormány figyelmét felhívni a vegyipar helyzetére. A timföldgyárak kapacitása a szénhiány miatt nincs kihasználva. A timföldgyárak mintegy 30 000 tonna széntöbblettel 10 000 tonnával tudnák növelni termeiésüket. Az alumíniumkohászat mintegy 60 megawatt többlet-villamosenergiával körülbelül a kétszeresét tudná tercelni a jelenlegi mennyiségnek. A kőolajipar évi terve az előző évekkel ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 957. évi június 4-én, kedden. 1924 szemben alacsonyabb és így még kevésbé fedezi az ország olajszükségletét. Mégis ez a terv a helyes, mert ez a terv a reális terv. És hogy Magyarország üzemanyag-ellátottságában ^mégsem volt hiány, azt a magyar nép nagy barátjának, a Szovjetuniónak köszönhetjük, aki az egész világon mutatkozó nyersolaj-nehézségek ellenére is az ez évi 920 000 tonna nyersolaj-behozatalunkból 840 000 tonnát biztosít és így ezzel a nagyvonalú gesztusával egész népgazdaságunk kenőés hajtóanyag szükséglete biztosítva van. A vegyiparnak a mezőgazdaság fellendítésében is igen nagy feladata van. A termésátlag növelésének egyik legfontosabb feltétele a jó és a sok műtrágya. Az 1957. évi terv 80 000 tonna nitrogén- és 146 000 tonna szuperfoszfát-műtrágyát irányoz elő. Sajnos, ez a mennyiség kevesebb az 1956-os termelésnél, és így még kevésbé elégíti ki a mezőgazdaság szükségleteit. Műtrágyatermelésünk visszaesésének fő oka az, hogy a borsodi Vegyi Kombinát kiesett a termelésből és sajnos a jelek szerint csak 1958 második fél évében léphet be ismét a termelésbe. A vegyiparhoz tartozik a lakosság gyógyszerellátása is. Annak ellenére, hogy a gyógyszeripar termelése évek óta emelkedik — és ma már több. mint a felszabadulás előtt — ez az iparág világviszonylatban mégis elmaradott, elmaradt a fejlődés ütemétől. A magyar népgazdaság nem használta ki eléggé azt a hatalmas szellemi tőkét, amellyel a magyar gyógyszervegyészeti kutatók, szakemberek, szakmunkások rendelkeznek és amellyel a múltban gyógyszeriparunknak világhírnevet tudtak szerezni. Az elmaradottság következtében az egykor igen kiterjedt magyar gyógyszerexport számos piacát elveszítette. Ez évi gyógyszerexportunk is csak 96 százalékát teszi ki a tavalyinak. A gyógyszeripar fejlődésének komoly akadálya, hogy berendezései elavultak, kiöregedtek. A hazai gyártású csomagolóanyagok is elmaradottak, elsősorban az ampullák és a dobozok. Az ampullák rossz minősége miatt számos esetben értékes gyógyszereket kellett a forgalomból kivonni és megsemmisíteni. A gumiipar termelése 1956-hoz mérten emelkedik, de az emelkedés ellenére is a PVC- és műbőrkészítmények fejlődése anyaghiány miatt megakadt. Ez a megakadás gátolja az ipar és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A Magyar Viscosa-gyárban jelentős beruházás folyik a hazai műszálgyártás megteremtésére. Ha az építőipar eddigi lemaradását be tudja hozni, akkor ez az üzem 1958 második negyedében megkezdheti a termelését. Minden remény megvan arra is, hogy a Hungária Vegyiműveknél még ebben az esztendőben elkészül az az üzemrész, amely ennek a műrostnak az alapanyagát fogja gyártani. A szűk beruházási keret miatt nagyon vontatottan halad a pécsi kokszművek generátorépítése, holott ez biztosítaná részben Pécs város, részben pedig a Zsolnay Porcelángyár nagyobb mennyiségű gázszükségletét. Ugyancsak a beruházási keret hiánya miatt gyakorlatilag az öszszes gyógyszergyárakban leállt a rekonstrukciós munka és teljesen megállt a Tiszavidéki Vegyikombinát építése. Gazdasági nehézségeink miatt 141
