Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-37

1925 Az országgyűlés 37. ülése 1957. évi június 4-én, kedden. 1926 1957-ben számos más olyan beruházást is le kellett állítani, amely egyébként igen hasznos volna, így például a szőnyi krakküzemet, a székesfehérvári könnyűfém-mű bővítését, amelynek megvalósítása pedig lehetővé -tette volna a tömbalumínium nagyobb hányadának ipari hengerelt áruvá, méghozzá jó minőségű ötvözött anyaggá történő feldolgozását. A beruházási keretből kellene megoldani számos munkavédelmi, egészségügyi és a fizikai munka megkönnyítését szolgáló gépesítési feladatot is. Tekintélyes összegre volna szükség egészségvédelmi területeken. A vegyiparban még ma is több mint 15 000 dolgozó részére nincs megfelelő tisztálkodási lehetőség, a meglevők ;sem felelnek meg a higiénia követelményeinek, így például a Chinoinban a dolgozók egy része olyan pincében Öltözködik, amelybe időközönként felüt a talajvíz, s időnként ki kell szivatytyúzni. A Hungária Vegyiműveknél annak ellenére, hogy klórral, kénsavval és egyéb mérgező anyagokkal dolgoznak, nincs fekete-fehér öltöző. Mindezekre azonban az ezévi beruházás nem ad lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a hároméves terv kereteinek kidolgozása most van folyamatban, szeretném az országgyűlés és a kormány figyelmét felhívni egy-két fontos feladatra. A kőolajiparban tovább kell fokozni a kutatási munkát, hogy a hazai nyersolaj és földgázkincs minél nagyobb mértékben ki legyen aknázható. A kőolajipar a jelenleg folyó kutatások alapján a következő három év alatt mintegy 200 000 tonna nyersolajat kíván kitermelni, a finomító ipar kapacitását azonban ez a mennyiség nem tölti ki. Éppen ezért további nyersolajbehozatalra van szükség. A mezőgazdaság megsegítése érdekében igen fontos feladat a műtrágyagyártás fokozása. Ez annál inkább is szükséges, mert hazánkban a műtrágya-felhasználás rendkívül alacsony. Amíg például Magyarországon nitrogén hatóanyagra átszámítva 2,6 kilogramm esik egy hektárnyi területre, a népi demokráciákban általában 13 kilót, a Német Demokratikus Köztársaságban 29 kilót, Hollandiában pedig 86 kilót használnak fel ugyanakkora földterületre. Ha a Tiszavidéki Vegyikombinátot gyorsan fel tudjuk építeni, nagy lépéssel haladunk előre egyrészt a magyar műtrágyabázis kiszélesítésében, másrészt a magyar műanyagipar megteremtésében. A hároméves terv keretében feltétlenül biztosítani kell azokat a beruházási összegeket is, amelyek leromlott gyógyszeriparunk korszerűsítését szolgálják. Ez annál is inkább fontos, mert a gyógyszeripar termelésének jelentős része exportra készül és az itt beruházott összegek aránylag igen rövid idő alatt devizában térülnek vissza. A hároméves tervet úgy kell elkészíteni, hogy necsak a vegyipar jelenlegi színvonalát tartsa fenn, hanem jelentős fejlődését is biztosítsa. A hároméves terv keretében most már végre hozzá kell fogni a Chinoin-gyár rekonstrukciójához is. Ugyancsak a hároméves terv keretében végleg meg kell oldani olyan feladatokat is, mint például egyik-másik budapesti kerület vízellátása. Ez is nehezíti a munkát, elsősorban azokban az üzemekben, amelyeknek a gyártmányok elkészítéséhez sok vízre van szükségük. így nehezíti a vegyipar munkáját is. Persze nemcsak a vegyiparét, hanem a hasonló üzemekét is, mint például a textilüzemekét. Ilyen vízhiány több kerületben van. Ilyen vízben szegény a X. kerület, Kőbánya is. Míg a kerület gyáripara az elmúlt 12 esztendő alatt több mint háromszorosára emelkedett, az ott dolgozók száma 20 000ről 66 000-re, addig nem fejlődött ennek megfelelően a vízvezetékhálózat, a vízellátás és ma olyan helyzetben van a kerület, hogy a gyárakban már a II., III. emeleten nincs még a szükséges egészségügyi víz sem, az első emeletre, a földszintre kénytelenek a dolgozók lejárni. De ugyan. ez a helyzet jelentkezik a lakásokban, az épületekben is, különösen nyáron. Míg egyéb helyen több vizet fogyasztanak, itt a II. és III. emeleten nincs elég víz, ami egyrészt gátolja a termelést, másrészt a lakóterületeken igen rossz hangulatot kelt. A következő hároméves tervben tehát feltétlenül szükséges ezt a problémát is megoldani. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a vegyipari dolgozók jelentős része az ellenforradalmi események alatt is, a sztrájkok idején is megállta helyét, hű maradt rendszerünkhöz. Megóvták a gyárak berendezéseit, a kényesebb természetű gyártmányoknál folyamatosan biztosították a készülékek kellő hőfokát és így elejét vették a nagyobb károk bekövetkezésének. A vegyipar dolgozóinak nagy része áldozatos, szinte hősi munkával, az ellenforradalom fenyegetőzése ellenére is dolgozott és munkájával sietett a lakosság segítségére. így például a gyógyszergyárak dolgozói igyekeztek minél több gyógyszert készíteni, hogy biztosítsák a sebesültek és betegek gyógyszerellátását. De ez az odaadás, munkaszeretet, a munkához való ragaszkodás mutatkozott meg az első negyedév munkájának elvégzésében is. Ennek az áldozatkész munkának köszönhető, hogy a vegyipari ágazat áprilisban már elérte az 1956. év szeptemberi termelésének 95 százalékát. Most pedig ennek az iparágnak a dolgozói arra vállalkoznak, hogy — ha a villamosenergiában, szénben és nyersanyagban nem lesz hiány —, akkor 1957 második negyedévében megtermelik az 1956 harmadik negyedév termelésének átlagát. Tisztelt Országgyűlés! Rátérve magára a költségvetésre, annak csak egy-két jellemzőjét és egy-két számát szeretném megemlíteni. Az ez évi költségvetés egyik jellemzője — amint már több képviselőtársam is megállapította — szerintem is az, hogy nagyobb része a lakosság fogyasztási alapját szolgálja és csak kisebb része a beruházásokat. A másik jellemzője pedig, hogy nincsenek benne a régiekhez hasonló túlzások és így ezt a költségvetést takarékos gazdálkodással, szorr galmas munkával meg lehet valósítani. A szorgalmas munka és a takarékos gazdálkodás a vegyipari dolgozók részére azt jelenti, hogy 2 milliárd 579. millió forint netto többletet kell év végéig megtermelniük. Ha a vegyipar dolgozói ezt az összeget megtermelik, kereken 2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá az ez évi költségvetés egyensúlyához.