Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

1841 Az országgyűlés 36. ülése segítséget nyújtottak; lehetővé tették, hogy a termelés nagyarányú átmeneti kiesése, a termelékenység visszaesése, s a termelés önköltségének emelkedése mellett végrehajtott bérrendezések ne vezessenek az elért magasabb életszínvonal kényszerű csökkenéséhez; lehetővé tették, hogy a nyújtott anyagi segítséggel a termelésben fennakadás ne keletkezzék, hogy a nyújtott devizasegítséggel a legszükségesebb importanyagokkal elláthassuk iparunkat és eleget tehessünk esedékes nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Ezért — tisztelt Országgyűlés — nem lehet eléggé aláhúzni és hangsúlyozni annak a segítségnek a jelentőségét, amelyet a Szovjetunió és a többi baráti ország gazdasági téren nyújtott a magyar népnek. Ez a segítség nemcsak 12 év szqcialista építésének nagy vívmányait védte meg, hanem lehetővé tette népgazdaságunk talpraállítását és a szocializmus építésének folytatását. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által az országgyűléshez benyújtott népgazdasági terv és költségvetés egyensúlyát a baráti segítség mellett a kormány körültekintő intézkedései, a népgazdasági tervben reálisan megtervezett termelési előirányzatok, az eszközök takarékos felhasználása biztosítja. Ez a terv és költségvetés azonban mindenekelőtt munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és néphez hű értelmiségünk odaadó szorgalmára épül, amely ennek számos tanújelét adta hónapról hónapra a termelési eredmények növelésével'. Élenjártak ebben hős bányászaink, akik termelési eredményeikkel biztosították egész népgazdaságunk, elsősorban iparunk fűtőanyaggal és energiával való ellátását. Bizonyosak vagyunk abban, hogy népünk — pártunk és kormányunk helyes célkitűzéseit követve — továbbra is fokozott erőfeszítéseket tesz a népgazdasági terv és költségvetés ismeretében annak tervszerű végrehajtására, fokozott mértékben eleget tesz a termelés gazdaságosságának fokozására, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a rendelkezésre álló anyagok takarékos felhasználására. Ezek alapvető követelményei a terv sikeres teljesítésének. A beterjesztett 1957. évi állami költségvetés 52,6 milliárd forint bevételt és 51,8 milliárd forint kiadást, tehát 800 millió forint bevételi többletet irányoz elő. A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatairól a terv- és költségvetési bizottság megállapította, hogy a költségvetés bevételei összhangban vannak a népgazdasági tervben előírt termelékenységnövekedéssel, összhangban vannak az előirányzott önköltségcsökkentéssel, megfelelnek a takarékosság fokozott követelményeinek, a kiadási előirányzatok pedig — minimális felhalmozás mellett — biztosítják a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának a tervben előírt mértékét. A népgazdasági terv szerint az ipari termelés 1957-ben 2,4 százalékkal emelkedik az 1956. évi ténylegesen elért termeléshez képest. Az iparon belül — az 1956. évi tényleges teljesítéshez képest — a könnyűipari és élelmiszeripari termelés 9 százalékkal emelkedik, míg a nehézipari termelés 4 százalékkal csökken. A mezőgazdasági 957. évi június 3-án, hétfőn. 1842 termelés 1956-hoz képest 3,2 százalékkal emelkedik. Az ipari termelésben, bekövetkezett eltolódások által a költségvetés legfontosabb bevételét képező vállalati költségvetési befizetések előirányzata a múlt évihez képest csökken: 36,2 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg az 1957. évi állami költségvetés össz-bevételeinek 68,7 százalékát képezi. 1956-ban az állami vállalatok befizetései az állami bevételeknek 76,9 százalékát képezték. Ez a jelentős, mintegy 9 százalékos eltolódás az állami bevételek forrásainál annak következménye, hogy a termelés alacsonyabb szintje, valamint a kötelező begyűjtés eltörlése miatt elsősorban a forgalmi adó bevételeknél mintegy 4,5 milliárd forintos kiesés jelentkezik. Az állami bevételek között szerepel a szövetkezetek által befizetett forgalmi adó és jövedelemadó, amelyeknek csökkentett mértékét a szövetkezetek által teljesített nagyobb hitelvisszafizetés ellensúlyoz és ezáltal a szövetkezetek befizetései — kereken 2 milliárd forint — az 1956. évi befizetéssel lényegében azonos öszszeg. A lakosság által befizetendő adó és illeték 1957-ben meghaladja az 5 milliárd forintot. A lakosság által befizetendő adó magasabb előirányzata — amint azt a pénzügyminiszter elvtárs is hangsúlyozta beszédében — nem adóemelés következménye, hanem a múlt évben elmaradt adóbefizetésekből, továbbá — mind a mezőgazdaságban, mind a kisiparban és a kiskereskedelemben — az adózók számának emelkedéséből adódik. Az állami bevételek között 5,1 milliárd forinttal szerepelnek a közületek saja^ bevételei, a hitelvisszafizetések és az egyéb állami bevételek. Az állami bevételeknek ezeket a forrásait egészítik ki a Szovjetunió és a többi baráti ország által nyújtott hosszú lejáratú kölcsönök és vissza nem térítendő segélyek, amelyeknek együttes összege 4,3 milliárd forint. Az állami bevételeknek előbb részletezett fő tételei együttvéve képezik az 1957. évi költségvetés 52,6 milliárdos bevételi előirányzatát. A kiadások 51,8 milliárdos előirányzata magában foglal 1,6 milliárd forintos tartalékot is — a 800 millió forintos bevételi többlet a költségvetés szilárd egyensúlyát biztosítja. Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság, valamint az országgyűlés különböző szakbizottságai behatóan tanulmányozták az állami költségvetés kiadási előirányzatait, az állami költségvetésben erre az évre előirányzott beruházási összegeket. Az állami költségvetés kiadási előirányzatainak legnagyobb tételét a gazdasági feladatok ellátására szolgáló 33,7 milliárd forint képezi. Ebből az összegből kell fedezni a termelés pénzellátását, valamint a legszükségesebb beruházásokat. A népgazdasági tervben a beruházások kiadási előirányzata 8.2 milliárd forint, amelyből az állami költségvetés fedez mintegy 5 milliárd forintot, míg 3,2 milliárd forintot a vállalatok amortizációs befizetései, bankhitelek és szövetkezeti saját eszközök biztosítanak.