Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-36
1843 Az országgyűlés 36. ülése 1957. évi június 3-án, hétfőn. 1844 E szűkre szabott beruházási előirányzatból 1957-ben csak a legszükségesebb ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi beruházások fedezhetők 4,9 milliárd forintnyi összegben, míg 3.3 milliárd forintot fordíthatunk lakásépítési, kommunális, szociális és kulturális beruházásokra. Az elmúlt években egyre inkább kiütközött, hogy a szocializmus építése során a mezőgazdaság fejlesztése elmaradt az ipar fejlesztése mögött. Ezért kormányzatunk nagy figyelmet szentel a mezőgazdaság helyes iránya fejlesztésének. Az 1957. évben is, a szűkre szabott pénzügyi keretek között is jelentős összegeket irányoz elő mezőgazdasági célokra. A termelőszövetkezeti beruházások céljainak a költségvetés 300 millió forint közép- és hosszúlejáratú hitelt biztosít, 115 millió forint dotációban részesíti a gépállomásokat, a termelőszövetkezeteknek végzett munka alacsonyabb díjtételei után. Az állami gazdaságoknál 740 millió forint veszteségtérítést és 129 millió forint dotációt irányoz elő. Ezenkívül az állami gazdaságoknál a termelői árrendezés által 26 százalékkal javította meg az állami gazdaságok eredményeit. Nyolcvannégy millió forint van előirányozva a költségvetésben növényvédelemre, 78 millió forint szolgál az apaállatok beszerzésére és 120 milliót fordít a költségvetés állategészségügyi kiadásokra. Vízgazdálkodási és árvízvédelmi berendezések felújítására 55 millió forint a költségvetési előirányzat. Az össz-beruházási előirányzatból 2.4 milliárd forintot fordítunk lakásfejlesztésre. 1957-ben e beruházási előirányzat alapján 41 100 lakás épül, 21 100 állami forrásból és 20 000 magánerőből. A beruházásokra előirányozható rendkívül szűk keretek, amelyekből emellett igen jelentős lakásépítkezéseket is végrehajtunk, követelőén írják elő a rendelkezésre álló anyagok és pénzeszközök legtakarékosabb felhasználását. Lényegében az 1957-es évben a termelést emelő beruházások a fűtő- és energia-bázis kiszélesítésére szorítkoznak és néhány olyan megkezdett beruházást folytatnak, amelyek az elkövetkező évek népgazdasági fejlesztésének elkerülhetetlen követelményei. A költségvetés kiadásai között szerepel 5,5 milliárd forinttal a vállalati hitelfedezeti alap, amely a korábbi forgóalap-juttatás helyett mint bankhitel fogja a vállalatok forgóalap szükségletét a jövőben fedezni. Ez az intézkedés azért is helyes, mert fokozza a vállalatok takarékos és körültekintőbb gazdálkodását. Az ellenforradalom következtében előállt termelésvisszaesés és a termelékenység csökkenése rendkívüli mértékben megnövelte az állami vállalatok veszteségeit és dotációs igényeit. A költségvetésben a veszteségtérítés és dotáció címén jelentkező kiadás 7,8 milliárd forintot tesz ki. E veszteségek, illetve dotációk jelentős részét a termelési költség emelkedése okozza, amely részben a béremelések, részben a teljesítmények visszaesésének következménye. Egyik fő feladatunk — mind a népgazdasági tervek teljesítése, mind a költségvetés egyensúlyának biztosítása ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ szempontjából — az, hogy a teljesítmények jelenleg igen alacsony szintjét jelentősen emeljük, növeljük az egy munkásra eső termelési értéket és csökkentsük a termékek igen magas önköltségét. Az elért színvonalemelkedés stabilizálásának egyik alapvető feltétele, hogy az e téren mutatkozó lassú előrehaladást meggyorsítsuk és minimális követelményként minél előbb elérjük az elmúlt év első kilenc hónapjának termelékenységi színvonalát. Az állami költségvetés kiadásai között a vállalati egyéb kiadások előirányzata a múlt évihez képest mintegy négymilliárd forint csökkenést mutat, ami összefüggésben áll azzal, hogy az 1957-es év folyamán lényegesen kisebb az export előirányzata. Az alacsonyabb exportelőirányzat csökkenti az importhoz szükséges devizamennyiségeket, ezért fokozott mértékben van szükség arra, hogy a csökkentett export a leggazdaságosabb legyen és a legjobb devizahozamokat biztosítsa, aminek feltétele a gyártmányok korszerűsége és jó minősége. Az állami költségvetés szociális és kulturális célokra 12,5 milliárd forint összeget irányoz elő. Ennek az előirányzatnak az összege az előző évihez képest 1,1 milliárd forinttal magasabb. Jelentősen emelkedtek a szociális és egészségügyi kiadások, a tavalyi 7,6 milliárd forintról 8,4 milliárd forintra. Ezen belül az egészségügyi célokra 12,6 százalékkal magasabb összeg jut, ami elsősorban a jelentős kórházi fejlesztést teszi lehetővé. A polgári lakosság által igénybe vehető kórházi ágyak száma, az 1956. évihez képest 5900-zal emelkedik. Az egészségügyi ellátást javítják azok az intézkedések, amelyek a költségvetés szociális és egészségügyi előirányzatainak helyes elosztása révén a rendelőintézetek rendelési idejének napi 600 órával való felemelését tették lehetővé, valamint az is, hogy lehetővé vált 90 új orvosi körzet beállítása. Ugyancsak-növekedett a szociális otthonok férőhelyeinek száma. A szociális és egészségügyi kiadások előirányzatában 158 millió forintot fordítunk a dolgozók üdültetésére, ami mintegy 160 000 felnőtt és 33 000 gyermek üdültetését teszi lehetővé. Az elmúlt évhez képest emelkedtek a társadalombiztosítás bevételei és kiadásai is. Az átlagbérek emelkedése következtében növekedett a táppénz összege, javult a biztosítottak gyógyszerrel való ellátása. A nyugellátás költségei a múlt évhez képest 375 millió forinttal emelkedtek. Emelkedett, mintegy 35 000 fővel, a nyugellátásban részesülők száma is. Az új nyugdíjtörvény következtében emelkedik az egy főre eső nyugdíj összege is. A múlt évivel azonos szinten mozog a költségvetés kulturális célokra fordítható, kereken 4 milliárd forintos előirányzata. Ez az előirányzat lehetővé teszi más források felhasználása által is az óvodai férőhelyek számának 3000-rel való emelését, 275 új tanterem létesítésével némiképp javítja az alsófokú oktatás jelenlegi túlzsúfoltságát, az 1957—58-as tanévre lehetővé teszi további tanulócsoportok felállítását, gyó» 136
