Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

1819 Az országgyűlés 36. ülése 1957. évi június 3-án, hétfőn. 1820 kell intézkedést tennünk, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetét károsan ne befolyásolják. Egyes ágakban ugyanis — különösen a kohászatban és a gépiparban — a termelékenységi tervet úgy teljesítették túl, hogy a termelést nem a terv szerint hajtották végre, és nem mindig a népgazdaság számára szükséges termékeket állították elő. A jelenlegi helyzetben feltétlenül az előirányzott termeléssel összhangban kell a termelékenységi terv teljesítését is megkövetelnünk. Csak így van lehetőség arra, hogy a vásárló erő és az árualapok közötti egyensúlyt tartósan biztosítsuk. Az ellenforradalmi események, s már az azt megelőző rendkívüli zavarok a mezőgazdaság 1957. évi termelésének előkészítésére is súlyos hatással voltak. Igaz, hogy dolgozó parasztságunk az ellenforradalmi események ellenére az őszi munkákban becsületesen helytállt, de az eredetileg figyelembe vett szerződéses szállítások nem teljesültek, és különösen a termelőszövetkezetekben az ellenforradalmi erők durva beavatkozásának eredményeképpen igen súlyos károk keletkeztek, amelyek nemcsupán a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az egész mezőgazdaságot is érintik. Állattenyésztésünket szintén befolyásolták az őszi események, indokolatlanul megnőttek az idő előtti rendkívüli vágások. A mezőgazdaság beruházási tervét sem tudta teljesíteni. A forradalmi munkás-paraszt kormány nagy jelentőségű intézkedései a kötelező begyűjtés eltörlésére, a különböző adminisztratív területi előírások felszámolására, valamint a földforgalomra, földrendezésre vonatkozó intézkedések és egyéb rendeletek mezőgazdasági termelésünk 1957. évi kilátásaira kedvező hatásúak. Ezek az intézkedések általában felszámolták azokat az akadályokat, amelyek az anyagi érdekeltség érvényesítésének útjában állottak, és megadták a lehetőségét a kívánatos termelésszerkezeti változásoknak és a mezőgazdasági termelés fokozatos növelésének. A terv szerint 1957-ben — 1956. évihez képest -— több mint 3 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság termelése. A növénytermelés mintegy 7' százalékkal emelkedik, az állattenyésztés viszont az 1956. évi szint alatt marad. A növénytermelésen belül alapvető változás, hogy a kenyérgabona vetésterülete mintegy 480 000 holddal csökken, a takarmányféleségek termelése pedig előre láthatóan nagymértékben nő. 1956. évhez képest 1957-ben 19,5 százalékkal, de öt év átlagához képest is 13,7 százalékkal több abraktakarmány és 20,3 százalékkal több szálastakarmány termeléssel lehet számolni. E szerkezeti változás a mezőgazdasági termelés, de az egész népgazdaság szempontjából kétségtelenül egészséges folyamat, bár az 1957/58-as gazdasági évre jelentős problémát okoz, mivel — ha csak egészen kiváló terméseredmények nem lesznek — jelentős kenyérgabona-importra lesz szükség. Feltétlenül szólni kell a kialakult vetésterület egy negatív vonásáról is. A tipikusan intenzív gazdálkodást jelentő cukorrépa-termesztésünk 1957-ben az előző évekhez képest jelentősen, mintegy 55 000 holddal csökken. Ez a csökkenés részben visszavezethető az adminisztratív kötöttségek felszámolására, de jelentős részben az őszi talaj előkészítő munkálatok lemaradására, a termelőszövetkezetek nagy számának felbomlására, és a hosszú ideig tartó földtulajdon körüli bizonytalanságra. Minden intézkedést meg kell tennünk annak érdekében, hogy a vetésterületünknek ez az egészségtelen jelensége a további években helyes gazdaságpolitikai intézkedések útján kiküszöbölhető legyen. A szőlő- és gyümölcstermesztés terén a termelési kedv fellendülésével joggal várhatunk kedvező eredményeket, sőt almatermésünk előreláthatóan a tervezettnél magasabb lesz. Ez természetesen a népgazdasági tervekben még számításba nem vett eredményeket, de külön feladatokat is jelent a ládaellátás terén, amelyeket előreláthatóan meg tudunk oldani. Biztatóak a szőlő- és gyümölcstelepítés előirányzatai. Jellemző, hogy a gyümölcsfa-csemete értékesítés 1957. év első negyedében 910 000 darab volt, a tavalyi hasonló időszak 57 000 darabjával szemben. Előreláthatóan mintegy 6000 katasztrális hold termelőszövetkezeti és egyéni gyümölcstelepítéssel számolhatunk 1957. év folyamán. Hasonló fejlődés tapasztalható a szőlőtelepítésnél is. A növényvédőszerek vásárlása is kétszeresére emelkedett az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva. Növénytermesztési terveink megvalósulása

1 segíti a mezőgazdaság javuló műtrágyaellátása. 1957. május végéig összesen 22 990 vagon, ezen belül 15 170 vagon nitrogén műtrágyát bocsátottunk a mezőgazdaság rendelkezésére. * így egy katasztrális hold mezőgazdaságilag művelt területre az idén 15 kilogramm nitrogén műtrágya jut. Ez a mennyiség ugyan még nem éri el a kívánatos mértéket, de 8,5 kilogrammal több, mint amennyi az előző évben volt. Az állatállomány összetétele és nagysága 1957-ben előreláthatóan nem változik lényegesen. Kisebb fejlődéssel csak a szarvasmarha, ezenbelül a tehén- és a juh-állománynál számolhatunk. A viszonylag magas 1956. évi vágóállat termeléshez képest is vágómarhából mintegy 1—2 százalék többlettel lehet számolni, az 1957. évi sertés vágóállat termelés viszont elég jelentősen, mintegy 14 százalékkal lesz kisebb az előző évinél. Figyelembe kell azonban venni, hogy a tavalyi sertésvágás az utóbbi 5—6 év legmagasabb szintjét érte el. Az állattenyésztésre és az állati termékek termelésére — főleg a későbbi évek szempontjából — kedvező hatással lesz a növénytermelés már említett szerkezetváltozása, ami azt eredményezi, hogy amíg 1956-ban, mintegy 9,5 mázsa volt egy számosállatra jutó szemesabraktermelés, 1957-ben ez a tervek szerint 11,7 mázsára nő. A szántóföldi szálastakarmány-termelés az 1956. évi 9,2 mázsáról 11,4 mázsára emelkedik. A takarmánytermelés ilyen bővülésén túlmenően azzal is javul állattenyésztésünk takarmányellátottsága, hogy a begyűjtés eltörlésével és az abraktakarmányok túlzott állami felvásárlásának megszüntetésével a szövetkezeti és egyéni gazdaságokban lényegesen több abraktakarmány marad. Ennek segítségével a gazda-