Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

1821 Az országgyűlés 36. ülése i ságok jóval több tömegtakarmányt tudnak gazdaságosan felhasználni, ezen túlmenően a helyesebb arányban felhasznált abrak-, szálasés tömegtakarmányokkal javul a takarmány értékesülése is. Ennek egész állattenyésztésünk szempontjából nagy jelentősége van. Az elmúlt évek tapasztalata szerint igen nagy népgazdasági károk kelétkeztek abból, hogy egyes kritikus időszakokban, elsősorban szocialista nagyüzemeinkben nem állt rendelkezésre a szükséges takarmány és a készletek hiánya miatt az abraktakarmányok felhasználása túl egyoldalú volt. Példának említem, hogy 1953-ban 12 000 vagon sertéssel, 2700 vagon vágóbaromfival, 420 millió liter tejjel többet lehetett volna termelni ugyanabból az állományból, ha a szükséges takarmány rendelkezésre állt volna. A mezőgazdaság ez évi feladatát érintve még két kérdésre kell kitérnem. Az egyik: termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítésének a feladata. Az egész népgazdaságnak, a minisztériumoknak, a tanácsoknak alapvető feladata, hogy az ellenforradalmi időszakban nagy károkat szenvedett termelőszövetkezeteink gazdasági megerősítésére a szükséges intézkedéseket megtegyék. E téren különösen nagy feladatok hárulnak megyei, járási tanácsainkra. Többek közt igen fontos feladatuk a termelőszövetkezeti építkezések és azok anyagellátásának biztosítása, továbbá közös állattenyésztésünk fejlesz tésének elősegítése. A beruházások kérdéséről is meg kell egés> röviden emlékeznem, mivel 1957-ben a mezőgazdaság számára is igen szűkösek a beruházási lehetőségek. Épnpn ezért az eddiginél még fokozottabban ügyemi kell arra, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a minisztériumok, az állami gazdaságok, a gépállomások a leggazdaságosabban használják fel. A beruházási és költségvetési keretek elosztásánál a szűk lehetőségek ellenére jelentős összegeket, mintegy 260 millió forintot fordítunk a mezőgazdaság céljait szolgáló vízügyi beruházásokra, amelyekből mintegy 206 millió az árvíz-belvíz elleni védelemre és vízrendezésre fordítható. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által elhatározott bérügyi intézkedések, amelyeknek összege meghaladja az ötmilliárd forintot, valamint a kötelező beadás rendszerének megszüntetése igen jelentősen — közel 14 százalékkal — emelik a lakosság vásárlóerejét. A terv biztosítja a megnövekedett vásárlóerő lekötéséhez szükséges árualapokat, s ezenkívül mintegy négymilliárd forint összeget irányoz elő a kereskedelmi készletek feltöltésére is. A terv szeripj^ a vásárlóerővel összhangban, a kiskereskedelmi áruforgalom — változatlan áron számítva — az 1955. évi forgalomhoz képest 16,5 százalékkal, a múlt évihez képest pedig 4,5 százalékkal emelkedik. Az életszínvonal előirányzott emelkedése következtében az iparcikk-kereslet nagyobb mértékben nő, mint az élelmiszereké. E tendencia érvényesülését az 1957. évi tervek elkészítésénél figyelembe vettük, amit ' szemléltetően mutat az, hogy az áruforgalomban az iparcikkek részesedését az 1955 évi 46,6 százalékról 51 százalékra emeltük. 1957. évi június 3-án, hétfőn. 1822 i A forgalom szerkezetének változásával összhangban az élelmiszer kiskereskedelem, az üzemélelmezés és a vendéglátóipar együttes forgalma a terv szerint alig 2 százalékkal emelkedik a múlt évhez képest. A kiskereskedelmi élelmiszerforgalom e kismértékű növekedése mellett is biztosítva van a lakosság jó élelmiszerellátása. Az élelmiszerforgalmon belül azokból a cikkekbői; amelyekből a keresletet a múltban nem lehetett kielégíteni, lehetőségeinkhez képest növeltük a forgalmi előirányzatot. Például a múlt évhez képest rizsből 136 százalék kai, édesipari termékekből 19,4 százalékkal, húsból 4,5 százalékkal, tojásból 10 százalékkal, baromfiból 6,7 százalékkal, vajból 6,4 százalékkal növeltük a forgalom előirányzatát. A tervek szerint javulás várható a lakosság gyarmatáruellátásában is. Az iparcikk-csoporton belül a ruházati kiskereskedelmi áruforgalom 1955. évhez képest a I tervek szerint 23,5 százalékkal, a múlt évi szo! katlanul magas forgalomhoz viszonyítva pedig körülbelül két százalékkal emelkedik. Vas- és műszaki cikkekből a belkereskedelem beszerzése a terv szerint a múlt évhez képest mintegy 30 százalékkal, 1955-höz képest pedig 57 százalékkal emelkedik. Az e csoportba tartozó cikkekből a belkereskedelem a belföldi termelésen kívül jelentős mennyiségű importban is részesül. A Szovjetunióból például motorkerékpárt, kerékpárt, mosógépet, porszívógépet, padlókefélőgépet hozunk be, a Német Demokratikus Köztársaságból háztartási gépeket és felszereléseket, rádiót, motoros-kerékpárt, Csehszlovákiából ugyancsak jelentős mennyiségű vas- és műszaki cikk érkezik. A nyugati országokból villanyborotvát, hűtőgépet, mosógépet vásárolunk. A terv szerint, a kereskedelem 35 százalékkal több építőanyagot hoz forgalomba, mint tavaly. Különösen nagymértékben emelkedik a forgalom fenyőfűrész-áruból és cementből. (Fenyőfűrész-áruból a tavalyi 55 000 köbméterrel szemben az idén mintegy 168 000 köbméter, cementből pedig az elmúlt évi 102 000 tonnával szemben, körülbelül 220 000 tonna.) A nagymértékű forgalomnövekedés mellett sem lehet a lakosság keresletét építőanyagból teljes mértékben kielégíteni. A hiány különösképpen tetőfedő anyagokban jelentkezik. Ezek az előirányzatok világosan mutatják azt a nagy erőfeszítést, amit ez évben a lakosság áruellátásának biztosítása érdekében teszünk. Tisztelt Országgyűlés! A megnövekedett életszínvonal anyagi megalapozása — amint már korábban említettem — azzal a követelménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát veszi igénybe, ezért felhalmozásra csak igen kis összeg jut. Az elmúlt évek átlagánál mintegy 30 százalékkal alacsonyabb felhalmozási alapból beruházási célokra, a terv kereken 8,2 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az összegből mintegy 3 milliárd 300 millió forint, 40 százalék a lakás, kommunális, szociális és kulturális beruházás. Állami eszközökből a terv szerint az idén