Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

1821 Az országgyűlés 36. ülése i ságok jóval több tömegtakarmányt tudnak gazdaságosan felhasználni, ezen túlmenően a helyesebb arányban felhasznált abrak-, szálas­és tömegtakarmányokkal javul a takarmány értékesülése is. Ennek egész állattenyésztésünk szempontjából nagy jelentősége van. Az elmúlt évek tapasztalata szerint igen nagy népgazda­sági károk kelétkeztek abból, hogy egyes kri­tikus időszakokban, elsősorban szocialista nagy­üzemeinkben nem állt rendelkezésre a szüksé­ges takarmány és a készletek hiánya miatt az abraktakarmányok felhasználása túl egyoldalú volt. Példának említem, hogy 1953-ban 12 000 vagon sertéssel, 2700 vagon vágóbaromfival, 420 millió liter tejjel többet lehetett volna termelni ugyanabból az állományból, ha a szükséges ta­karmány rendelkezésre állt volna. A mezőgazdaság ez évi feladatát érintve még két kérdésre kell kitérnem. Az egyik: ter­melőszövetkezeteink gazdasági megerősítésének a feladata. Az egész népgazdaságnak, a minisz­tériumoknak, a tanácsoknak alapvető feladata, hogy az ellenforradalmi időszakban nagy káro­kat szenvedett termelőszövetkezeteink gazda­sági megerősítésére a szükséges intézkedéseket megtegyék. E téren különösen nagy feladatok hárulnak megyei, járási tanácsainkra. Többek közt igen fontos feladatuk a termelőszövetke­zeti építkezések és azok anyagellátásának bizto­sítása, továbbá közös állattenyésztésünk fejlesz tésének elősegítése. A beruházások kérdéséről is meg kell egés> röviden emlékeznem, mivel 1957-ben a mező­gazdaság számára is igen szűkösek a beruházási lehetőségek. Épnpn ezért az eddiginél még foko­zottabban ügyemi kell arra, hogy a rendelke­zésre álló erőforrásokat a minisztériumok, az állami gazdaságok, a gépállomások a leggazda­ságosabban használják fel. A beruházási és költségvetési keretek elosztásánál a szűk lehe­tőségek ellenére jelentős összegeket, mintegy 260 millió forintot fordítunk a mezőgazdaság céljait szolgáló vízügyi beruházásokra, ame­lyekből mintegy 206 millió az árvíz-belvíz el­leni védelemre és vízrendezésre fordítható. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által el­határozott bérügyi intézkedések, amelyeknek összege meghaladja az ötmilliárd forintot, vala­mint a kötelező beadás rendszerének megszün­tetése igen jelentősen — közel 14 százalékkal — emelik a lakosság vásárlóerejét. A terv bizto­sítja a megnövekedett vásárlóerő lekötéséhez szükséges árualapokat, s ezenkívül mintegy négymilliárd forint összeget irányoz elő a ke­reskedelmi készletek feltöltésére is. A terv szeripj^ a vásárlóerővel összhang­ban, a kiskereskedelmi áruforgalom — változat­lan áron számítva — az 1955. évi forgalomhoz képest 16,5 százalékkal, a múlt évihez képest pedig 4,5 százalékkal emelkedik. Az életszín­vonal előirányzott emelkedése következtében az iparcikk-kereslet nagyobb mértékben nő, mint az élelmiszereké. E tendencia érvényesülését az 1957. évi tervek elkészítésénél figyelembe vet­tük, amit ' szemléltetően mutat az, hogy az áru­forgalomban az iparcikkek részesedését az 1955 évi 46,6 százalékról 51 százalékra emeltük. 1957. évi június 3-án, hétfőn. 1822 i A forgalom szerkezetének változásával össz­hangban az élelmiszer kiskereskedelem, az üzemélelmezés és a vendéglátóipar együttes for­galma a terv szerint alig 2 százalékkal emelke­dik a múlt évhez képest. A kiskereskedelmi élelmiszerforgalom e kismértékű növekedése mellett is biztosítva van a lakosság jó élelmi­szerellátása. Az élelmiszerforgalmon belül azok­ból a cikkekbői; amelyekből a keresletet a múlt­ban nem lehetett kielégíteni, lehetőségeinkhez képest növeltük a forgalmi előirányzatot. Pél­dául a múlt évhez képest rizsből 136 százalék kai, édesipari termékekből 19,4 százalékkal, húsból 4,5 százalékkal, tojásból 10 százalékkal, baromfiból 6,7 százalékkal, vajból 6,4 százalék­kal növeltük a forgalom előirányzatát. A tervek szerint javulás várható a lakosság gyarmatáru­ellátásában is. Az iparcikk-csoporton belül a ruházati kis­kereskedelmi áruforgalom 1955. évhez képest a I tervek szerint 23,5 százalékkal, a múlt évi szo­! katlanul magas forgalomhoz viszonyítva pedig körülbelül két százalékkal emelkedik. Vas- és műszaki cikkekből a belkereskedelem beszer­zése a terv szerint a múlt évhez képest mintegy 30 százalékkal, 1955-höz képest pedig 57 száza­lékkal emelkedik. Az e csoportba tartozó cik­kekből a belkereskedelem a belföldi termelésen kívül jelentős mennyiségű importban is része­sül. A Szovjetunióból például motorkerékpárt, kerékpárt, mosógépet, porszívógépet, padló­kefélőgépet hozunk be, a Német Demokratikus Köztársaságból háztartási gépeket és felszerelé­seket, rádiót, motoros-kerékpárt, Csehszlovákiá­ból ugyancsak jelentős mennyiségű vas- és műszaki cikk érkezik. A nyugati országokból villanyborotvát, hűtőgépet, mosógépet vásáro­lunk. A terv szerint, a kereskedelem 35 százalék­kal több építőanyagot hoz forgalomba, mint ta­valy. Különösen nagymértékben emelkedik a forgalom fenyőfűrész-áruból és cementből. (Fenyőfűrész-áruból a tavalyi 55 000 köbméter­rel szemben az idén mintegy 168 000 köbméter, cementből pedig az elmúlt évi 102 000 tonnával szemben, körülbelül 220 000 tonna.) A nagy­mértékű forgalomnövekedés mellett sem lehet a lakosság keresletét építőanyagból teljes mérték­ben kielégíteni. A hiány különösképpen tető­fedő anyagokban jelentkezik. Ezek az előirányzatok világosan mutatják azt a nagy erőfeszítést, amit ez évben a lakos­ság áruellátásának biztosítása érdekében te­szünk. Tisztelt Országgyűlés! A megnövekedett életszínvonal anyagi megalapozása — amint már korábban említettem — azzal a követel­ménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát veszi igénybe, ezért felhalmozásra csak igen kis összeg jut. Az elmúlt évek átlagánál mintegy 30 száza­lékkal alacsonyabb felhalmozási alapból be­ruházási célokra, a terv kereken 8,2 milliárd fo­rintot irányoz elő. Ebből az összegből mintegy 3 milliárd 300 millió forint, 40 százalék a la­kás, kommunális, szociális és kulturális beruhá­zás. Állami eszközökből a terv szerint az idén

Next

/
Thumbnails
Contents