Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1641 Az országgyűlés 32. ülése 1956 ELNÖK : Az interpellációra a pénzügyminiszter válaszol. OLT KÁROLY pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Gém Ferenc képviselőtársunknak az interpellációjára röviden kívánok válaszolni. Kétségtelenül igaz az, hogy a régen alakult termelőszövetkezeteknél, 1948 és 1950 között történtek olyan hitelfolyósítások, amelyek nem voltak megfelelően megalapozottak. Tehát olyan beruházásokat jelentettek, amelyek üzemeltetésének feltételei nem voltak biztosítottak. Nyilvánvaló, hogy helyes ezt a kérdést felvetni. Én minden esetre nem értek egyet azzal, hogy Gém Ferenc képviselőtársunk úgy állítja be a dolgot, h°gy — miután itt a hitelrendezések körül nem kielégítő és problematikus dolgok vannak — —, mintha a termelőszövetkezetek a banké lennének. Éppen ellenkezőleg, egyre inkább meggyőződése a termelőszövetkezeti parasztságnak, hogy a bank, a Magyar Nemzeti Bank munkájával hathatós segítséget és messzemenő támogatást nyújt a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásához. Különben ez itt az előző felszólalások folyamán is megerősítést nyert. Kétségtelenül igaz az, hogy nekünk újra és ismételten kell foglalkoznunk a termelőszövetkezetek hiteltartozásaival. Én utalni kívánok itt Hegedűs András elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszámolójára. E beszámolóban Hegedűs elvtárs bejelentette, hpgy a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek feltételeinek átdolgozása folyamatban van, s ennek során megváltoznak a hitelnyújtás eddigi feltételei, hosszabb lejáratúvá válnak és alacsony kamatú hitelekké alakulnak át. A hitelnyújtás új feltételei a régi hitelekre is nyilvánvalóan vonatkoznak. E rendezés során mód fog nyílni arra is. hogy a Gém Ferenc képviselőtársunk által megjelölt régi termelőszövetkezeti hitelek is megnyugtató módon rendezésre kerüljenek. A hitelfeltételek új rendezésére vonatkozó javaslatot egyébként a földművelésügyi minisztérium a Magyar Nemzeti Bankkal együttesen máris kidolgozta és a minisztertanács egyik legközelebbi ülésén már letárgyalásra kerül. Kérem válaszom tudomásul vételét. ELNÖK: Kérdezem Gém Ferenc képviselőtársunkat, tudomásul veszi-e a választ? GÉM FERENC: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette; az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Pongrácz Kálmán képviselőtársunk interpellációja — az építésügyi miniszterhez — a budapesti lakásépítkezések tárgyában. Pongrácz Kálmán képviselőtársunké a szó. PONGRÁCZ KÁLMÁN: Tisztelt'Országgyűlés! Az építésügyi miniszterhez kívánok kérdést intézni a budapesti lakásépítés ügyében, amelynek helyzetét aggasztónak látom. Budapesten 1956 első félévében feltűnően kevés állami erőből létesülő lakást adtak át a rendeltetésnek, lényegesen kevesebbet, mint az elmúlt év első fe-r lében. Akkor 1643, ez év első felében azonban csak 487 lakást tudtunk átadni a dolgozóknak. Ez a szám rendkívül alacsony, különösen akkor, évi augusztus 3-án, pénteken. 1642 ha figyelembe vesszük, hogy az építésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó kivitelező vállalatok 1956. június 30-ig 9861 budapesti lakásépítésre kaptak kijelölést. A kivitelező vállalatok által megkötött szerződések szerint 4840 lakás építését 1956-ban, 5021 lakás építését pedig 1957ben kell befejezni, illetve rendeltetésének átadni. Az építésre kijelölt lakások közül 1956. június 30-án 2483 lakás építését még nem kezdték el, a folyamatban levő lakásépítkezések készültségi foka is oly alacsony, hogy a lakások tervezett számban történő átadására már kevés lehetőséget látunk. A folyamatban levő lakóház-építkezésekből mindössze 1590 lakás készültségi foka volt június 30-án 50 százalék fölött. Ebből 316 lakás készültségi foka a 90 százalékot meghaladta. Ezer lakás építése 31—50 százalékos készültségi fokot ért el, 1200 lakás építésénél 16—30 százalék között és 554 lakás építésénél 1—15 százalék között mozog a készültségi fok. Jellemzően mutatja az építkezések lemaradását a beruházási hitelek felhasználása is. Ez évben 472 millió forint áll az építésügyi minisztérium rendelkezésére lakóházépítések céljára. Mégis ez év június 30-án összesen 173,2 millió forintot, a rendelkezésre álló keret 36.7 százalékát használták fel a folyamatban levő lakásépítkezéseknél. Ezek az adatok egyáltalán nem megnyugtatók és a főváros lakossága nevében felteszem a kérdést: Milyen biztosítékot lát az építésügyi miniszter elvtárs arra, hogy a lakásra váró családok az év végéig beköltözhetnek a tervezett lakásokba? Aggasztó jelenségnek tartom azt is, hogy a jövő évben befejezésre kerülő lakóházak építésének megkezdése is vontatott ütemű. 1957-ben már a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága bonyolítja a budapesti lakásépítkezéseket. Ha a jövő évi építkezéseket nem készítjük kellően elő és nem lesz elegendő átmenő építkezés 1956-ról 1957-re, bizonytalanná válik a jövő évi lakásépítési terv teljesítése is. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra az építésügyi miniszter válaszol: SZIJÁRTÓ LAJOS építésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Pongrácz Kálmán képviselőtársunk által felvetett kérdés kétségtelenül igen fontos és a főváros lakosságának nagy részét érdekli. Éppen ezért engedjék meg. hogy pontosan válaszoljak reá. A Pongrácz elvtárs által felhozott számok nem egészen pontosak. Itt össze van keverve az 1956-ban leadandó és az 1956-ban elkezdendő és 1957-ben befejezendő lakás. A tervek szerint 1955-ben a főváros számára 2305 lakást kellett, hogy építsünk. 1955-ben átadtunk 2411-et. tehát körülbelül 100 lakással többet, mint a tervben volt. (KOVA

CS ISTVÁN közbeszól) 1955-ben volt ez. Most 1956-ban le kell adni befejezett, beköltözhető lakást Budapesten 4920-at. Ugyancsak ebben az évben el kell kezdeni, a jövő évben befejeződő 7600 lakást. Tehát a főváros lakásépítkezését ez a három szám világosan mutatja: 1955-ben 2305. 1956-ban 49°0 és 1957-ben 7600. De ez nem az összes lakásépítke-