Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

V 1521 Az országgyűlés 31. ülése 1956. csolata igen előnyös lenne a műszaki fejlesztés szempontjából. A delegáció ezzel tökéletesen egyetértett és a gyár vezetőit és képviselőit meg­hívta hazánkba és ők a meghívást örömmel fo­gadták. A küldöttségnek módjában állott részletei­ben megfigyelni azt a hatalmas építőmunkát, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság la­kossága az újjáépítés terén, a béke érdekében és saját jobblétének biztosítására folytat. Min­denütt új házak, új utcák, új városok épülnek. A küldöttség meggyőződött arról, hogy nem­csak az ipar területén van egymástól tanulni­valónk. A Német Demokratikus Köztársaság technikai fejlettsége a mezőgazdaságban is érez­teti hatását. A „Fortschritt" termelőszövetkezet­ben a magas fokú gépesítés eredményeként ta­valy például kenyérgabonából 32 mázsás hektá­ronkénti átlagtermést értek el. Ugyanakkor a szövetkezet dolgozói élénken érdeklődtek a ma­gyar kukoricatermesztés iránt, behatóan tanul­mányozzák a magyar szakemberek német nyelvre lefordított könyveit. Az idén ugyanis először vetnek itt kukoricát. A szövetkezet elnöke hosz­szasan elbeszélgetett a kukoricatermesztés prob­lémájáról Fodróczi Lajos képviselőtársunkkal, a mihályi „Táncsics" termelőszövetkezet elnökével. A delegáció látogatása során tapasztalat­cserét folytatott a Német Demokratikus Köz­társaság képviselőivel és állami funkcionáriusai­val. A megbeszélések általában a képviselők és választóik közötti kapcsolatokról, a tanácsappa­rátusban meglevő bürokratizmus elleni harcról, a képviselők munkájáról, aktivitásáról, a dolgo­zóknak az államügyek intézésébe történő foko­zottabb bevonásának szükségességéről folytak. Delegációnk tagjai meggyőződtek arról, hogy a dolgozó német nép milyen egységes a béke vé­delmében, s milyen egyhangú lelkesedéssel kö­veti a kormány külpolitikáját, s mennyire kész küzdeni a békés, demokratikus, egységes Német­ország megteremtéséért. Tisztelt Országgyűlés! összefoglalva meg­állapítható, hogy a parlamenti delegációink tag­jainak az üzemekben és a mezőgazdaságban, az építkezéseken és az egyetemeken, a szociális in­tézményekben, színházakban és kultúrotthonok­ban való látogatása módot ad arra, hogy külön­böző területeken értékes szakmai tapasztalatokat szerezzenek, s azokat hasznosan alkalmazzák. Nem lenne azonban indokolt, hogy szakmai szempontból nagyobb igényeket támasszunk a parlamenti delegációkkal szemben, mert mint parlamenti delegáció, különböző szakterületeken dolgozó képviselőkből tevődik össze, tehát nem szakmai delegáció; s a delegációk kölcsönös lá­togatásának abban- van a jelentősége, hogy a meglátogatott ország törvényhozó testületével, azok vezetőivel, s a nép minél szélesebb rétegé­vel kerülienek közvetlen érintkezésbe. így se­gítsék elő a népek közötti együttműködést és barátságot s a már meglevő kapcsolatok további erősítésével, a baráti és testvéri együttműködés még jobb megszilárdításával szolgálják a béke magasztos, nagy ügyét. Tisztelt Országgyűlés! A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a világ népeihez és parlament­jeihez a múlt év februárjában intézett felhívása évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1322 óta mintegy 35 országból, illetve országba több mint 90 delegáció tett látogatást. Nem lehet vi­i tás, ez nagymértékben előmozdította, hogy mind több és több ország ismeri el a békés egymás mellett élés helyességét, szükségszerűségét és hozzájárul a tartós béke biztosításához. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a be­! számolót a parlamenti küldöttségek cserelátoga­tásáról vegye tudomásul. Javaslom, mondja ki az országgyűlés, hogy a szocialista országok kö­zötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú gazdasági, tudomá­nyos, művészeti, sport- és egyéb kapcsolatokat óhajt kiépíteni a szocialista világrendszeren kí­vül álló országokkal is. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az Interparlamentáris Unió tevékenységét kívánom ismertetni, illetve beszámolok a magyar csoport által e nemzetközi szervezetben végzett mun­káról. Az Interparlamentáris Unió célja —- az 1922-ben elfogadott Alapszabály első pontja ér­telmében — a személyes kapcsolatokat elősegí­teni az Unióhoz tartozó parlamenti csoportok tagjai között és közös cselekvésre tömöríteni őket abból a célból, hogy előmozdítsák a béke és a né­pek közötti együttműködést. E célok saját célkitűzéseinkkel összhangban vannak, mégis az 1948 utáni években nem vet­, tünk részt az Unió munkájában, mert az Alap­szabály célkitűzéseivel ellentétben az imperia­! lista hatalmak képviselői mindinkább békeelle­nes, népellenes szószéknek használták fel az Unió I konferenciáit. Magyarország az Uniónak megalakulása óta tagja. A nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés következtében 1954-ben, mint ismere­tes, arra az elhatározásra jutottunk, hogy ismét | bekapcsolódunk az Interparlamentáris Unió te­vékenységébe, abban a reményben, hogy közre­működésünkkel elő fogjuk segíteni az Unió alap­szabályában kitűzött célok elérését. Hasonló álláspontra helyezkedett a Lengyel Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársaság interparlamentá­ris csoportja is, s így részt vettünk az Unió 1954. évi bécsi konferenciáján. Elhatározásunk helyes­nek bizonyult, mert mint képviselőtársaink tud­ják, a bécsi konferencia a magyar küldöttség javaslatára határozatot fogadott el, mely síkra szállt mindazoknak az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétele érdekében, I melyek felvételüket kérték. Az a tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete több országgal együtt Magyarország fel­vétele ügyében is kedvező döntést hozott, min­denekelőtt a Szovjetunió és más békeszerető or­szágok álláspontjának köszönhető, de emellett nem szabad lebecsülni azt a hatást sem, amelyet az Interparlamentáris Unió határozatai a nem­zetközi közvéleményre gyakorolnak. A bécsi konferencia után került sor az Unió római üléseire, 1955 tavaszán, amelynek fő fel­adata az volt, hogy kidolgozza a Helsinkiben múlt évben megtartott konferencia elé terjesz­tett határozati javaslatokat. A római üléseken már a lengyel, a bolgár és a magyar interparla­mentáris csoportok képviselőivel együtt részt vettek a román és a csehszlovák interparlamen­táris csoportok képviselői is.

Next

/
Thumbnails
Contents