Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2687 Az Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 20-án, pénteken 2688 többet termeltek egy-egy kat. hold földön, mint az egyéni parasztok. Búzából 2.1 mázsával, rozs­ból 0,7 mázsával, árpából 12 mázsával, kukoricá­ból 0,8 mázsával, cukorrépából pedig 15,1 mázsá­val termeltek többet. Itt még meg kell említeni azt, hogy az egyéni parasztok terméseredményét növelte a termelőszövetkezetekből kivitt vetés­területek magasabb hozama is. Hogy tényleg a nagyüzemi gazdálkodás több termést képes ki­hozni egy-egy kat. hold földből, ahogy szó e^ett itt már több felszólaló részéről, az az idén még inkább megmutatkozik. Az idén még a vak is láthatja, hogy a táblá­kon levő vetések különbek, nagyobb termést ígérnek és fognak is adni, mint a kisparcellák. Az idei száraz tavasz megmutatta, hogy a gépi talajművelés után jobb a talaj vízgazdálkodása, nem is beszélve az őszi mélyszántások jelentősé­géről, mert ahol ezt a munkát megfelelően vé­gezték el az ősszel, ott nem nagyon látszott meg a növények fejlődésén a szárazság. Tisztelt Országgyűlés! A hároméves terv nem tartalmaz kötelező előírásokat a termelő­szövetkezetek számszerű fejlesztésére vonatko­zóan. Ezt jónak fogják tartani az egyéni parasz­tok. Megnyugtatja őket, hogy nincsenek meg­számlálva napjaik. Biztosabbá teszi ez a körül­mény a termelésüket és a termeléshez szükséges felújításokat és beruházásokat. A terv a termelőszövetkezetek fokozottabb támogatására, beruházásaik megvalósítására több mint egymilliárd forintot irányoz elő hosz­szúlejáratú hitelként. Ez az összeg biztosítja 3 tervidőszak alatt számításba jöhető mintegy fél­millió katasztrális hold területtel megnövekedett tsz-ek anyagi támogatását. Ez nem olyan sok, de mégis közel a duplája az eddig nyújtott állami támogatásnak. De mi lesz akkor, ha a felfejlődés nagyobb arányú lesz? A Tervhivatal elnöke tegnap említést tett arról, hogy ennek biztosítását a terv tartalékai alkotják. Erről úgy gondolom beszélni kell már most, mert biztos vagyok abban, hogy a felfej­lődés a hároméves terv alatti időben nagyobb lesz. Én nem arra gondolok most, hogy emeljük fel az előirányzott összeget, hanem arra, hogy a tsz-ek is nagyobb összeggel járuljanak hozzá saját gazdaságuk fejlesztéséhez. E cél elérése ér­dekében olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a szövetkezetek anyagilag is érdekelve legyenek a saját erőből végzendő beruházásoknál. A saját erő felhasználása arra is jó, hogy a tagok jobban magukénak érzik az ilyen vagyont, úgy érzik, nekik van egy-egy téglájuk az ilyen épületben Ilyen intézkedés van már a 3004-es kormányha­tározatban. A 3004-es kormányhatározat a termelőszö­vetkezetek fokozottabb támogatását segíti elő. E határozat folytán emelkedett a tsz-ekben a mű­trágyafelhasználás, növekedett az állatenyész­tési kedv, az árutermelési tervek is azt mutat­ják, hogy az idén többet fognak a tsz-ek az állam részére eladni. Az építkezést nincs, aki elvégezze, annyira megnövekedett az ilyen irányú szándék és persze nincs is annyi építőanyagunk. Nyugodtan mérem állítani, hogy,a termelő­szövetkezetek fennállása óta nem hoztak még ilyen határozatot, amely a szövetkezetek gazda­sági megerősödéséhez ennyire hozzájárult volna, mint ez a határozat. A határozat végrehajtása során azonban jelentkezik egy-két probléma is, egyes szövetkezetek spekulációs céllal használ­ják ki a határozat előnyeit. A kormány a szarvas­marhatenyésztés fellendítése érdekében felemel­te a tenyész, de különösen a hízómarha árakat. Egyes szövetkezetek most úgy akarják a jöve­delmüket fokozni, hogy a meglevő szarvasmarha­állományukat lehizlalják és beállítanak helyettük állami támogatással másik állományt. Ha ezt a törekvést nem akadályozzuk meg időben, akkor nincs semmi biztosíték arra vonatkozóan sem, hogy jövőre nem fogják-e ezek a termelőszövet­kezetek lehizlalni a most leállított tenyészállato­kat. Azt hiszem az lenne a helyes megoldás, ha az ilyen tsz-től megvonnák a határozatban kikö­tött állami támogatást. Az építkezések lebonyolításánál nincs, aki vállalja a kivitelezést, mert az építőipari válla­lataink túl vannak zsúfolva ilyen munkával. Ma­gániparos nem vállalhat ilyen munkát, a munka­díj magas összege miatt. Nincs más hátra — és ez lenne a javaslatom is — mint a tsz. saját erő­ből történő építkezése, de nincs minden tsz-ben ilyen szakiparos, aki az ilyen munkát el tudná végezni. De jobban is járnak a tsz-ek, ha nem maguk a saját anyagjukból építenek. Vitatható a határozatnak az a része, hogy csak a számlá­val igazolt építőanyagok után kanja meg a szö­vetkezet a 30 százalék jóváírást. Szerintem akkor lenne az építkezés olcsóbb, ha saját építőanyag­gal építkeznének a tsz-ek, saját iparossal. Az ilyen iránvú munkához azonban, anyagi ösztön­zést is kellene az állam részéről adni. úgv, hogy az építkezésnél felhasznált saját anyag teljes ér­téke után meg kellene adni a kedvezményt. Még fel szeretném hívni az illetékesek figyelmét arra. hogy a vállalati építkezésednél a számla összege után számított 40 százalék forgalmi adó és az ez­után eszközlendő 30 százalék hiteljóváírás egy­általán nem nyújt a szövetkezeteknek kedvez­ményt. Az árutermelés és közös értékesítés előmoz­dítása céljából hozott intézkedésnek az a része kedvező valamennyi tsz részére, hogy előlegeket kapnak a lekötött árujuk után. Ezzel megszűnik a pénzgondiuk olyan időben is, amikor méq nem tudnak eladni valamilyen terményt vagy állatot. A határozat árutermelésre vonatkozó része és az adózás megváltoztatása késztette a tsz-eket arra, hoqv az idén a kiosztásra kerülő jövedelem kö­zel 50 százalékát tervezik készpénzben fizetni a tagoknak. A határozat második részével, mely 10—50 százalék hitelióváirást tesz lehetővé, nem értenek egyet a jól gazdálkodó és kevés hitellel rendelkező tsz-ek, mert rosszabbul járnak az el­adósodott szövetkezetekkel szemben. Lehet, hogy arra sondoltak a határozat meeszü'etésekor, hogy a jobb szövetkezetek úgv is el fogják adni az áru­iukat az államnak. De én attól tartok, hogv úgy fogunk járni, mint a csirkékkel. ho«v ott fog­ják maid eladni, ahol többet fognak kaoni az áruiukért. ha nem biztosítjuk a hitellel nem rendelkező tsz-ek számára is a kedvezményeket. A 3004-es kormányhatározat egy-két fogya­tékossága ellenére is nagy segítséget adott a ter-

Next

/
Thumbnails
Contents