Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2673 Ac, Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 20-án, pénteken 2674 őszi beiskolázásnál kénytelenek vagyunk néhány iskolában bevezetni a háromváltásos műszakot, de az ország más részeiben is. Rendkívül sürgős ez a kérdés, új, fiatal életek kerülnek az iskolába és természetes, hogy levegőtlen helyiségekben, rossz körülmények között, a tantermek ilyen kihasználása mellett az ő nevelésük veszélyeztetve van. Éppen ezért tudom üdvözölni a tervcélok között megjelölt 3500 új általános iskolai tantelem építését. Ez azt jelenti, hogy a Művelődésügyi Minisztériumnak volt bátorsága az egész művelődésügy, kultúra területére irányzott öszszeget nem szétaprózni, hanem összpontosítani és 75 százalékát az általános iskolai tantermek építésére fordítani. Maga ez a céltudatosság is egyik biztosítéka lehet a terv végrehajtásának. Ehhez azonban továbbra is kérjük a társadalom hozzájárulását, amely már az 1957/58. évben kezd kibontakozni. De hogy ilyen új légkör van, megérzik a szülők is A szülők és az iskolák kapcsolata javul. Az egyes tanácsok a legmesszebbmenőén támogatják a Művelődésügyi Minisztériumnak ezt a törekvését. Innen a parlamentből is felszólítjuk a szülőket és az egész társadalmai, hogy ennek a nagy programnak végrehajtásában továbbra is segédkezzenek. Ugyancsak üdvözölni lehet, hogy a minisztérium egy régi hibának és általában az egész művelődésügy régi hibájának megszüntetését kezdi meg azzal, hogy a tervidőszak alatt 700 tanítói lakást épít, elsősorban vidéken és további 14,5 millió forint összegű pénzt juttat lakásépítésre, méghozzá nagyon talpraesetten, az OTPvel szövetkezve úgy, hogy bizonyos tanítói hozzájárulások is történjenek és ezzel ezt az összeget úgy hasznosítsák, hogy további 250 tanítói lakás épüljön, Ez rendkívül fontos, a falusiak jobban tudják, mint mi. Ez most állami gond. Azelőtt egyszerűen megoldódott a hozománnyal. A legtöbb vidékre lekerült tanító beházasodott egy jobbmódú parasztcsaládba és megoldódott a tanítói lakás kérdése. (Derültség.) Ez most állami feladat, a hozományról nekünk kell gondoskodnunk. Erről megfeledkeztünk. Most évről évre erre is többet fogunk fordítani. Mindennek a szép tervnek a végrehajtása azonban csak akkor lesz biztosítva, ha ezt az Építésügyi Minisztérium is szívügyének tekinti. Sajnálom, hogy nincs itt Trautmann elvtárs és nem hallja, amit mondok. Az őszi iskolakezdés megköveteli tőlünk, hogy a nyári időszakban is építsünk. Az Építésügyi Minisztérium mindig nehézségekre szokott hivatkozni a munkaerő hiánya miatt, de nagyon fontos, hogy nyáron is rajta legyenek a munkások ezeken az építkezéseken, mert a tervbevett Iskolák egy részébe ősszel kell beiskolázni a gyermekeket, hiszen egy megnagyobbodott korosztály kerül iskolába. Erről Apró elvtárs is beszélt. Ugyancsak az általános iskolai fejlesztést és az ottani színvonal emelését szolgálja az a körülmény, hogy a Művelődésügyi Minisztérium ettől az évtől kezdve megalapozza a tanítói intézetet, a tanító-nevelői intézetet, amely lényegében az érettségi után két évi továbbtanulást jelent. Esetleg ezt három évre emelik fel, ami azonban még további harc kérdése. Ha ez megvalósul, okvetlenül színvonal emelést jelent általános iskolai oktatásunkban, tényleg magasabb színvonalra tudjuk emelni az ottani oktatást. Egész kulturális életünk továbbfejlesztését szolgáló beruházási összeg a tervidőszak alatt 1 milliárd 278 millió. Ez az összeg jelentős, nem jut azonban a kultúra, a tudomány, a művészet minden területére. Éppen azért nem, mert helyesen egy célra összpontosítottuk ezt az összeget. Azonban ez az összeg lényegében véve már sokkal nagyobb részesedést jelent a hároméves terv össztervszámaiból, mint jelentett annak idején az ötéves terven belüli részesedése a művelődési tervnek. A további felosztásokról csak éppen említést szeretnék tenni. Egyetemi és főiskolai fejlesztési célokra 89 millió forintot fordítunk a tervidő alatt, népművelési és általában művészeti területekre 147 millió jut, a középiskolákra 36 millió forint. Tudom, hogy a művelődésügyi kormányzat ezt kevesli, de arra kérem az elvtársakat, évközben nehogy mégis a hiányzó összegen úgy segítsenek, hogy az általános iskoláktól veszik el a tantermet, mert eddig legalábbis ez volt az irányzat. Ugyancsak komoly összegeket fordítunk a gyermekvédelemre, elsősorban a gyermekotthonokra. Ez 40 millió forint. #A kőszegi gyógypedagógiai intézetre 27 millió forintot. A következő létesítmények építése fejeződik be: Miskolcon és Nyíregyházán a'színház építése, ezenkívül nem a beruházási összegből, hanem a minisztérium saját felújítási keretéből biztosítja a Fővárosi Vígszínház felépítését. Jelentős összeget kap a filmgyártás: korszerűsítésre 64,5 millió forintot. Az egyetemi beruházások közül a miskolci nehézipari műszaki egyetem kapja a legnagyobb összeget, 28,4 millió forintot. Tudom, hogy az általános iskolákra fordított összeg és több más célra szolgáló összeg kevés, és a különböző területeken panaszok vannak. Meg kell mondani azonban, hogy az új kultúrát nemcsak új épületekben lehet megvalósítani, hanem a régi épületeket is fel lehet használni a mi világnézetünk, a szocialista kultúra tovább fejlesztésére. Amikor mi a szocialista forradalmat végrehajtottuk, nem szégyeljük, hanem egyéne-**' sen dicsőségnek tartjuk, hogy elvettük a régi burzsoá földesúri elemektől a legszebb palotákat, a legszebb épületeket és azokat a munkásosztály, a parasztság, a dolgozók szolgálatába állítottuk. Éppen ezért kérjük az egész közművelődésben, a kulturális területen dolgozó tanárokat, tanítókat, művészeket, tudósokat, hogy ilyen irányban szolgálják a maguk munkájával azt az építést, amelyet a hároméves terv is biztosít és amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány a következő években az ország javára hasznosítani akar. Külön szeretném kiemelni a gyermekvédelem fontosságát, amelyre a terv 40 millió forintot áldoz, Társadalmi úton előreláthatólag 12 millió forint hozzájárulás várható, örvendetes az a nagy társadalmi mozgalom, amely létrehozta a fóti Gyermekvárost. Ez egyben a társadalom