Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2669 Az Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 20-án, pénteken 2670 azért nem tudjuk helyesen kihasználni, mert túlhosszú határidőket vállalunk és ezért nem vagyunk versenyképesek. Gépiparunk néhány területére ez még ma is jellemző. Importunk vonatkozásában pozitívumként kell megjelölni azt a tényt, hogy az importanyagokban nagyobb készletekkel rendelkezünk, mint korábban. Ez termelésünk kiegyensúlyozottságát, nyugodtságát biztosítja. Hogy csak néhány példát említsek, jelenlegi készleteink — összehasonlítva az 1955—56. évi átlagos készleteinkkel, kokszban, nyersvasban, alumíniumban, piritben több mint kétszerese, nyersgumiban, bányafában és egy sor egyéb anyagban körülbelül másfélszeres. Igen fontosnak tartjuk e körülményt és igyekszünk hároméves tervünk során ezt a helyzetet fenntartani. Nagy súlyt fektettünk már az elmúlt időben — és ezt a gyakorlatot a jövőben is erőteljesen folytatni kívánjuk — arra a feladatunkra, hogy a lakosság szükségleteit a választék bővítését mindenfajta fogyasztási cikkben előbbre vigyük. Ennek megfelelően olyan fogyasztási cikkekben, mint a kávé, kakaóbab, citrom stb. fent kívánjuk tartani, sőt egyes esetekben fokozni az 1957. évben elért színvonalat. Ipari fogyasztási cikkek területén pedig erőteljesen fokozni kívánjuk azt a bevált gyakorlatot, amely abból áll, hogy az itthon feleslegben termelt ipari fogyasztási cikkeket kivisszük és cserében behozunk egyéb, nálunk nem gyártott vagy kisebb választékban gyártott cikkeket. Vonatkozik ez textilárukra, háztartási cikkekre, mezőgazdasági kisgépekre és személyautókra egyaránt. Ezt a gyakorlatot az eddiginél nagyobb mértékben kívánjuk kiterjeszteni a falusi építőanyagokra is. Ahhoz, hogy hároméves tervünket megvalósítsuk, elengedhetetlen követelmény ipari cikkeink technikai színvonalának továbbfejlesztése. Annak ellenére, hogy egy sor cikkünkben a minőség komoly javulását látjuk, még mindig vannak olyan területek, ahol nagyon komoly tennivaló hárul ránk. Különösen vonatkozik ez a gépipar igen szétágazó területeire és ezen belül is azokra a cikkekre, amelyeknek gyártásához nemrégen fogtunk hozzá. Az élesedő versenyben nem fogjuk tudni megállni a helyünket és ezen keresztül akadályává válhatunk népgazdasági célkitűzéseink teljesítésének, ha nem fordítunk erre a területre nagyobb gondot. Komoly tennivalók vannak még a minőség' megjavítása területén, például a Diesel-mozdonyok, vízibuszok, egyes szerszámgépfajták, rádióvevőkészülékek, egyes cipőfajták, egyes textilféleségek és egyes konzervféleségek vonalán. Nem egy esetben csupán a végső kikészítés, az adjusztálás, a csomagolás az, amire nagyobb gondot kell fordítani. A külkereskedelem ezen a téren is kezdeményezőleg kíván fellépni jó minőségű, jó kikészítésű, a versenyt jobban bíró minták megszerzésén, bemutatásán keresztül. Egy sor esetben érdemes megvizsgálni, hogy mi okozta a bekövetkezett minőségi javulásokat, hiszen egy sor olyan tradicionális, sőt nemrégen gyártásba vett cikkünk van, ahol a tradicionális minőséget sikerült megőriznünk, sőt meg is javítanunk. Hogy csak néhány példát említsek: hajók, vasútikocsik, motorvonatok, kompresszorok, egyes motorok, motorkerékpárok, a legtöbb í bútorfajta, szőrmeáruk, valamint a mezőgazdaság vonalán vágott baromfi, étolaj, rizs, bacon, I szalámi minőségileg mind elismert és keresett | cikk. Érdemes ilyen eseteket gondosan tanulmáí nyozni és a következtetéseket levonni a helyes | irányzatról. Hároméves tervünk fő célkitűzésének meg• valósítása érdekében szervezettebb és messzebbnéző feladatot tűzünk magunk elé a beruházások vonalán is, kezdve a beruházások megvalósításának szakaszától, folytatva a megvalósított beruházások termelési időszakával. Hiszen mindkét vonatkozás kapcsolatban van külkereskedelmi tevékenységünkkel. A beruházások megvalój sításának idején feladatunk a külföldről meg, szerzendő gépek, berendezések határidőre, jó minőségben, kedvező áron való beszerzése. SzerveI zett együttműködést dolgoztunk ki az Országos Tervhivatallal és a szakminisztériumokkal a beruházások elbírálásánál a gazdaságosság mérésére, valamint a külföldi hasonló beruházásokkal való összehasonlításra. Fontos népgazdasági érdek, hogy beruházásaink minél rövidebb időn belül belépjenek a termelésbe. Az esetek majd mindegyikében külkereskedelmi vonatkozás van, hiszen a késztermék vagy az importot csökkentheti, vagy az exportot növelheti. Annak megítélésére, hogy egy rendszerint több évig tartó építkezés után a késztermék értékesíthető-e, a piacon, fontos, sokszor tudományos kutató| munka szükséges. E területen is tovább kíván| juk javítani munkánkat. A külkereskedelem feladatai közé soroljuk az e téren való kezdeményezés kérdését is. További feladataink közé soroljuk a hároméves tervünk végrehajtása során a termelésre, éspedig mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésre való befolyásolásunk kérdését. A jelenleg tárgyalt hároméves tervjavaslatunkba már konkrétabban be is van építve néhány olyan tétel az Országos Tervhivatallal çs az illetékes tárcákkal egyetértésben, amely külkereskedelmi oldalról lett kezdeményezve. Ilyen például a könnyűipar egyes területeinek árösszetétele, ilyen továbbá a gépipar területén a dieselesítés fokozásának, az erősáramú elektrotechnika bizonyos területei fejlesztésének kérdése. Ugyancsak ide tartozik a mezőgazdaság területéről például a komló-, a cukorrépatermesztés fejlesztésének kérdése stb. Helyes és jó piackutató munkánktól, valamint az iparral való kapcsolataink helyes kiépítésétől függ, hogy milyen mértékben tudjuk előre megjelölni a várható piaci helyzetet akár export, akár import vonatkozásban. Ezért szervezeti inI tézkedéseket is tettünk piackutató, konjunktúra| kutató munkánk további tökéletesítésére. Kü; lönösen fontosnak tartjuk kezdeményező szere| pünket. Magyarországot, mint viszonylag kis né| pességű, de sűrűn lakott területű országot az jel! lemzi, hogy nem egy iparágunk döntően az ex! port-termelés szolgálatába van állítva. Feladatunknak tekintjük általában, de különösen ilyen esetekben a termelés nyugodt, tervszerű menetének biztosítását több évre, éspedig nemcsak az importanyagok beszerzése útján, hanem azon ke-