Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2ÜÜ5 Az Országgyűlés 50. ülése 2£ forgalmi megállapodásokat. Ilyen szerződéseket kötöttünk már ezeideig a Szovjetunióval, Cseh­szlovákiával, a Német Demokratikus Köztársa­sággal, Lengyelországgal, Bulgáriával, Albániá­val, Mongóliával. A többi szocialista országgal is megkötjük az év folyamán. Az elmúlt hetekben kötöttük meg hosszúlejáratú megállapodásunkat Kínával is, éspedig 1962-ig, mivel Kína jelenlegi saját hosszúlejáratú népgazdasági terve 1962-ig van felépítve. Mindezek a hosszúlejáratú megállapodások magyar szempontból azt jelentik, hogy a most tárgyalás alatt álló hároméves tervünk realitása a szocialista tábor országainak részéről messze­menően alá van támasztva, hiszen ezek a meg­állapodások a legalapvetőbb export- és import­tételeket specifikáltan, mennyiségileg tartalmaz­zák. Meg kell arról emlékeznünk, hogy ezek a hosszúlejáratú megállapodások a létrejött rész­letezésben és terjedelemben csak azért voltak lehetségesek, mert a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében alapos műszaki tárgyalá­sok előzték meg, amelyek során a profilírozásra és a koordinációra vonatkozólag egy sor kérdés tisztázódott és ilymódon a tárgyalások időpont­jában már kidolgozott anyagok álltak rendelke­zésre. Ez tette lehetővé többek között olyan exporttételek beépítését, mint a Szovjetunióba szállítandó élelmiszeripari gyárak, híradástech­nikai berendezések, vagy a Csehszlovákiába szál­lítandó kombájnok stb. A Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodásunk a hároméves terv során külkereskedelmi forgalmunknak mint­egy 35 százalékát öleli fel és ezért az abban sze­replő behozatali és kiviteli tételek egyik leg­döntőbb alapját képezik hároméves tervünknek. A Szovjetunióban kibontakozó nagyarányú fejlődés a mezőgazdaságban, a vegyiparban, a kohászatban, a gépiparban stb., alkalmas arra, hogy kapcsolatainkat továbbfejlesztve, túltelje­sítési terveinkbe beleillesszük éspedig követke­zetesen olyan módon, hogy az mindkét ország­nak előnyére szolgáljon. Már az aláírás ideje óta eltelt idő bebizonyította, hogy az ilyen utó­lagos reális bővítésre széles lehetőség kínálko­zik. A napokban tárgyaltuk például az alapmeg­állapodást bővítő újabb egyezményt, amelyben szovjet részről további famennyiségeket, vegyi­anyagokat, fogyasztási cikkeket biztosítottak, s magyar exportoldalon pedig a már eddigi ter­melési túlteljesítésünkből adtunk át árukat, nagyrészt gépipari és fogyasztási cikk jelle­gűeket. Az ilyen jellegű munka tulajdonképpen már az 1958-as tervünk túlteljesítésének a szol­gálatában áll. Néhány szót szeretnék szólni a Kínai Nép­köztársaságban végbemenő hatalmas fellendülés­ről. A Kínai Kommunista Párt és a kínai kor­mány vezetésével oly hatalmas ipari és mező­gazdasági fellendülés vette kezdetét, amelynek hatása és Magyarország szempontjából való he­lyes felhasználása alkalmas arra. hogy mindkét ország érdekeit szem előtt tartva forgalmunkat messzemenően növeljük az eredeti elképzelé­sünkhöz képest. A kínai ásványbányászat pél­dául egymás után tár fel olyan forrásokat, ame­\8. évi június 20-án, pénteken 2tJ(H> lyek nekünk importanyagokat jelentenek, pél­dául a nemesfémek, vegyianyagok területén és amelyek kétségtelenül felhasználhatók lesznek hároméves tervünk jelenlegi elgondolásainak bővítésére. Ugyanakkor Kína nagyarányú beru­házási tevékenységbe fogott, amely kiterjed mind a mezőgazdaság, mind a nehézipar, mind a könnyűipar területére, elgondolások keretén belül amellett hogy saját gépiparát hatalmas méretekben fejleszti, hosszú ideig még import­gépeket is kíván alkalmazni. Amióta aláírtuk a hosszúlejáratú megállapodást, hivatalos értesí­tést kaptunk, hogy az eredeti elképzelésekhez képest jelentékenyen kibővíthetjük a két ország közötti kapcsolatot. Ezek mind olyan körülmé­nyek, amelyek alkalmasak arra, hogy mostani hároméves tervünk elgondolásait sok tekintet­ben túlteljesítsük. Tervünk realitása szempontjából rá kell mu­tet tnunk arra a helyzetre, amely a múlt gyakor­latához képest fennáll. Azelőtt elkészítettük a külkereskedelmi tervet és utána ültünk le a nemzetközi tárgyalóasztalhoz. Ma először le­ülünk és megkötjük a megállapodást az alap­vető cikkekre, ennek alapján véglegesítjük és pontosabbá tesszük népgazdasági tervünket an­nak jóváhagyása előtt és uiána az éves szerző­dések során már csak finomítjuk, bővítjük a szerződéseket. Világos, hogy ilyen körülmények között indokolt, komoly, reális teljesítési és túl­teljesítési lehetőségekről beszélni. A szocialista világpiac helyzete napról napra erősödik. Magyarország, mint a szocialista tábor egyik tagja, részese mindannak az előnynek, amit a szocialista tábor egysége jelent. A hároméves tervünkben ismertetett termelési feladatok meg­valósításához szükséges importnyersanyagok és íélkészáruk ezekben a szerződésekben bennefog­laltatnak. Ugyancsak ben nef oglal tatnak a beru­házási célkitűzéseinkhez szükséges legfontosabb kész gépi berendezések. Ugyanakkor a hosszú­lejáratú megállapodások tartalmazzák mindazo­kat az exportárukat, amelyeknek gyártásához, vagy szállításához való előkészülethez hosszabb idő szükséges. Ezen áruk legnagyobb részben kész gépekből és komplett gyári berendezésekből állnak, összetételükben sikerült megvalósítanunk azon célkitűzésünk kiinduló alapját, amely export-profiljainknak a munkaigényesség irá­nyába való terelését szolgálja. Ilyen módon a korábbi évekhez képest nagyobb mennyiséggel szerepelnek bennük híradástechnikai berende­zések, műszerek, valamint komplett gyáriberen­dezések. Ilyen módon a magyar szellemi munká­nak nagyobb részesedést tudunk biztosítani. Ez az irányzat egyébként hasonló módon érvényesül könnyűipari és mezőgazdasági exportáru össze­tételünkben is. A könnyűiparban nagyobb sze­rep jut a több munkát és az értékéhez képest kevesebb anyagot igénylő konfekció, trikotázs és bőráruknak, valamint a viszonylag több munkál tartalmazó belterjes mezőgazdasági cikkeknek. Az említett termékek fegy része tradicionális, ré­gebb idő óta gyártott áru, amelyek műszaki szín­i vonalát továbbfejlesztjük. Szerepelnek azonban | köztük új, eddig még nem gyártott magyar ex­portcikkek, amelyek termelésének elindítása előtt fokozott gonddal kell eljárni.

Next

/
Thumbnails
Contents