Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2657 Az Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 20-án, pénteken 2658 lami jól. Erről a kutatás oldaláról éppúgy tudnak valóban tanulságos eseteket felsorolni, mint fordítva a gyakorlat oldaláról is. Azt gondolom, hogy e tekintetben nem árt, ha tisztázni próbálunk néhány olyan összefüggést, amely soKszor megakadályozza, hogy jól megértsük egymást. A törvényjavaslat erről külön nem szól, de láthatóan is nagyon fontos része az egész kérdésnek ez az oldala. Én úgy fogom fel, hogy a tudományos eredmények és a gyakorlati realizálás összefüggésében néhány tisztázatlan, illetőleg zavart okozó nézet van, amely akadályozza is azt, hogy e tekintetben a tudomány oldaláról is, a termelés, a gyakorlat oldaláról is a helyes törekvések találkozzanak. Az egyik ilyen dolog az, hogy nagyon egyszerűen várják, vagy várjuk sok esetben azt, hogy a tudomány művelői, a tudományos intézetek maguk érjék el eredményeik realizálását a gyakorlatban. Holott nyilvánvaló, hogy ilyesminek nagyon sok üzemi, közgazdasági feltétele van, amit az irányító szervek, az üzemi vezetés tud megoldani. Persze ez nem jelenti azt, hogy a tudomány és a tudományos munka közömbös lehet a gyakorlati megvalósítás kérdésében, vagy távoltarthatná magát a gyakorlattól, de ha ilyen hajlam fel is ismerhető egy-egy tudományágban, vagy kutatónál, azért nem mondható általánosnak. Azt gondolom az a fontos itt, hogy világosabban lehessen tisztázni, mi is az, amit jogosan várni kell a tudományos kutatástól és mi az, ami a gyakorlatra, a gazdaságpolitikára, a gazdasági irányításra és az üzemi vezetésre vonatkozik. A tudomány feladataként kétségkívül azt kell felállítani a tervvel kapcsolatban is és egyébként is, hogy szállítsa, produkálja azokat a tudományos eredményeket, technikaiakat éppúgy, mint közgazdasági és társadalomtudományi eredményeket, amelyek elősegítik a gyakorlati gazdaságfejlesztési problémák és általában a szocialista építés előrehaladása problémáinak megoldását. A gazdaságpolitika, a gazdasági irányítás és az üzemi irányítás feladata viszont, hogy ezek felhasználását megszervezze, realizálja, sőt elébe menjen, olykor igényelje, követelje is ezeket a kutatástól. Nem is jó dolog, ha nagyon összekeverjük ezt a kettőt. Ha tudniillik egy tudományos eredmény elérése és fejlesztése érdekében kifejtett munkát és az annak gyakorlati alkalmazása érdekében kifejtett igyekezetet megzavarjuk, akkor könnyen megeshetik, hogy nem is olyan nagyon megalapozott kutatási eredmények realizálása érdekében a Találmányi Hivatalnál, a minisztériumoknál, a Tervhivatalnál fejt ki valaki különleges buzgóságot^" holott nyilván, ha szelíd tudományos eredményről van szó, akkor annak művelése mégis csak elsőrendű kötelessége és feladata az illetőnek. Egy másik kérdés, amely szintén több esetben zavart okoz és ennek a zavarnak eloszlatásában nagyon segít ennek a szövegnek az a fogalmazása, hogy az alaptudományok állandó továbbfejlesztésére utal. Miről van tudniillik szó? Nyilván egész más dolog alapkutatások müvelése, általános fizikai, kémiai, biológiai stb. és számos társadálomtudományi területen Is, mint az alkalmazott, közvetlenül a gyakorlat, a termelés számára felhasználható eredményeket produkáló kutatómunka, amilyet általában az ipari kutatóintézetekben és nagyon sok mezőgazdasági kutatóintézetben kell végezni. Véleményem szerint a törvényjavaslatnak ez a mondata e vonatkozásban, a közvetlen mindennapi gyakorlatban nagyon segíti a tisztázódást. Még egy pontot vetek itt fel. Azt hiszem ez is nagyon lényeges a gyakorlat és a tudomány helyes összefüggése szempontjából. Tudniillik a kutatási módszerek megítélése tekintetében a korábbi időben a gyakorlat oldaláról politikai, vagy gazdaságpolitikai kiindulásból túlságosan megkötöttük a kutatók kezét, illetőleg eleve helyes, vagy helytelen módszerekről beszéltünk, anélkül, hogy ez valami különösebb tudományos vitában kialakult nézet lett volna. Ez természetesen korlátozta annak lehetőségét, hogy a tudományos kutatómunka az illető kutató legjobb meggyőződése szerint alkalmazható módszerrel eredményeket hozhasson. Mindenki ismeri, a szakmában nem jártasak is, azt a rendkívül bonyolult biológiai vitát, amely mondjuk a hibridizálás, illetőleg a heterózis kérdésében, vagy a heterózis, illetőleg a hibridkukoricamag, vagy az állatok keresztezése vonatkozásában folyik, azt az egész genetikai vitát, amely a fajok fejlődése, alakulása stb. kérdésében zajlik, s amelyben szinte világnézetileg ellentétes nézetek csapnak össze. Ezt egy-egy kutatásban, a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez egészen közeleső kutatásban is túlságosan úgy fogtuk fel, hogy bizonyos módszerekhez nem nyúlhat eretnekség nélkül egy kutató. Ilyenek mondjuk bizonyos az örökletességet befolyásoló anyagok alkalmazása stb. Vagy a kombájnoknál majdnem hitvita jellege volt annak, amikor a kombájn szélességéről vitatkoztunk, holott ez a kérdés elég egyszerű műszaki kérdés és a józan ítéletű gépkonstruktőrök kezdettől fogva azon a nézeten voltak, amelv utólag helyesnek is bizonyult. Nyilvánvaló és mindnyájan tudjuk, hogy ez a megítélés a módszereket illetően lényegesen megváltozott, de nem egészen tűnt el. Ezért tartottam szükségesnek, hogy erre is vessek egy pillantást. Mindez persze nem azt jelenti, hogy elvi iránytű nincs, vagy ne legyen a kutatás számára. Nagyon is van. A marxizmus—leninizmus, a dialektikus és a materialista szemlélet valóban olyan iránytű, amely a feltétele az eredményes, a fejlődő, a társadalmi szükségleteket kielégítő tudományos kutató munkának. És ez független attól, hogy a kutatók ezt így kimondottan és tételesen mennyire fogadják el. Persze nagyon jó dolog, ha elfogadják, és e tekintetben vitatkozunk is egymással, de nagyon sok esetben van úgy, hogy mondjuk filozófusi tételként nem teszi magáévá, egyébként ha jól meggondolja amit csinál, az lényegében ezeknek a módszereknek alkalmazását jelenti. összefoglalva azokat az észrevételeket és a hozzászólásomban foglaltakat, amelyeket népgazdasági tervünk tudományos alátámasztásáról mondani lehet, azon a véleményen vagyok, hogy e tekintetben bizakodók lehetünk és növekvő eredményekre számíthatunk. Persze ezek az eredmények a hároméves terv szempontjából