Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-50
2659 Az Országgyűlés 50. ülése 1958. évi június 20-án, pénteken 2660 sok vonatkozásban nem realizálhatók, de mindaz a tudományos kutatás, amelyet a hároméves terv időszakában végezhetünk, végtelenül fontos abból a szempontból, hogy a következő időszak számára milyen előkészítő munkát tudunk elvégezni. Meggyőződésem, hogy ez a terv ad lehetőséget, feltételeket is az ilyen növekvő eredményességű tudományos munkához, ha nem is bőségesen, de olyan mértékben, hogy az eddigieket meghaladó eredményű kutatások folyjanak. Ezért is, és különösen ezért, de azért is, mert egészében helyesnek, szolidnak és reálisnak tartom azt a népgazdaságfejlesztési tervet, amelyei ez a törvényjavaslat tartalmaz, a javaslatot a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Fodor Imre képviselőtársunkat illeti a szó. FODOR IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! A szocializmust épito népi demokratikus állam gazdasági életének elengedhetetlen feltétele a tervgazdálkodás. Ennek során a gazdasági életet nem a véletlenektől teszi függővé, hanem alapos, a népgazdaság minden ágát felölelő és érintő számításokat végez. A lehetőségek felmérésére és annak birtokában jelöli meg az adott tervidőszak feladatait. Ez a gondos számító és elemző munka vonul végig a beterjesztett hároméves népgazdasági terven is. A hároméves terv alatt véglegesen megszüntetjük az ellenforradalom okozta károkat, alapot teremtünk az ötéves terv megvalósítására. Én felszólalásomban az államhatalmi szervek, ezek közül a tanácsok feladataival kívánok foglalkozni. Tanácsainkra a hároméves terv végrehajtásában igen komoly feladat hárul. Tanácsaink beruházása a hároméves tervidőszak alatt 3 milliárd 38 millió forint állami erőből a központi lakásberuházás nélkül, amihez hozzájön még a lakosság hozzájárulásából, községfejlesztési erőből 1,5—2 milliárd forint. A tanácsi beruházási kereteknek megfelelően feladatunk a hároméves terv során jelentősen növekedik. A beruházási i keretek célszerű felhasználása érdekében az eddigiekhez mérten fokozottabb gondot kell fordítani az egyes beruházások szükségességének Vizsgálatára, a termelőjellegű beruházásoknál Pedig a gazdaságossági szempontokra. A hároméves tervben a tanácsok egyik legfontosabb feladata a lakásépítési tervek megvalósítása. A feladat nagyságát és nehézségét részben az képezi, bogy a tanácsok a lakásépítési feladatokat nemrégen vették át az Építésügyi Minisztériumtól, részben pedig az, hogy a hároméves terv nagyszámú lakásépítés megvalósítását irányozza elő. A lakásépítésre tanácsi vonalon egymilliárd 883 millió forintot fordítunk, ami ugyancsak növeli a tanácsi beruházások előbb említett összegét, amelyből mintegy 20 000 lakás megépítését kell biztosítanunk. Második nagy feladatunk a művelődésügy Vonalán van. 3500 általános iskolai tanterem létesítése, 6500 óvodai férőhely építése. Művelődésügyi vonalon több mint egymilliárd forintot ruházunk be. A népművelés vonalán a következő Pontosabb építkezéseket hajtjuk végre. Budapesten a Vígszínház, Miskolcon a Nemzeti Színház, Szegeden a Szabadtéri Színpad, Nyíregyházán új színház építését. A művelődésügyi beruházásokhoz nagyban hozzásegít a lakosság is. Részben társadalmi munkában, részben a községfejlesztésre fordított hozzájárulással, amelynek országszerte igen szép példái vannak. A tanácsi beruházásokon belül igen fontos szerep jut az egészségügyi beruházásokra, amely 300 milló forintot tesz ki. Jelentősebb beruházásaink ezen a területen Komlón és Veszprémben a kórház fejlesztése, Özdon rendelőintézet építése, és a hároméves tervben hozzáfogunk a sztálinvárosi 400 ágyas, a fehérgyarmati 250 ágyas és a salgótarjáni 525 ágyas kórház megépítéséhez és még számos egészségügyi létesítményhez. A helyiiparon belül a beruházást elsősorban az építőanyagiparon és a faiparon belül fejlesztjük, az építőanyagipart főleg Veszprém, Hajdú. Heves és Bács megyékben. Az építőanyagipari vonalon a téglagyártás 11 százalékkal, a cserépgyártás 62,2 százalékkal, a mésztermelés 9,6 százalékkal emelkedik 1960-ra, 1958-hoz képest. Jelentősen fejlesztjük a faipart is. A még mindig érezhető bútorhiány enyhítése érdekében 1958-hoz viszonyítva 1960-ban 22,3 százalékkal több hálószobagarnitúrát, 34,2 százalékkal több konyhagarnitúrát fogunk a tanácsi helyiiparban előállítani. Az élelmiszeripar vonalán jelentősebb beruházásokat hajtunk végre. Megépítjük az ózdi vágóhidat, a mezőkövesdi kenyérgyárat, Gyöngyösön vágóhidat, kenyérgyárat, Szolnokon. Szombathelyen, Nagybátonyban, Ajkán, Várpalotán, Szekszárdon, Siófokon, Nagykanizsán, Mátészalkán, Szegeden és Tatabányán kenyérgyárat építünk, Nagykanizsán vágóhidat is. A tanács kereskedelmi vonalán több szállodát és üzlethelyiséget létesítünk. A helyi közlekedés vonalán elsősorban Budapest helyi közlekedésének Tejlesztése a legfontosabb feladat, ugyanakkor a vidéki helyi közlekedést is fejlesztjük. Vízellátás, csatornázás, kommunális szolgáltatásra több mint 500 milliót fordítunk. Vízellátás vonalán Budapest, Hatvan, Balassagyarmat, Salgótarján, Békéscsaba, Özd. Szolnok, Szombathely és Zalaegerszeg vízzellátását fejlesztjük, ugyanakkor a falusi vízellátás fejlesztésével mintegy fél millió falusi lakost kell jó ivóvízzel ellátni. A beruházásokon felül még nagy összeget fordítunk felújításokra. A vállalati felújítás egymilliárd 233 millió forint. A költségvetési felújítás 881 millió forint. A lakóházak javítása a 3 éves tervben 2 milliárd 178 millió forint. A helyi utak, hidak fenntartására 600 millió forintot fordítunk. Sorolhatnám még tovább azokat a feladatokat, amelyeket tanácsi vonalon a hároméves tervben meg kell oldani, de a felsoroltakból is világosan láthatjuk, hogy a tanácsoknak a hároméves terv megvalósítása során viszonylag nagyobb és felelősségteljesebb feladatuk van mint a minisztériumoknak. Amíg a minisztériumoknak csak egy-egy szakterületen van feladatuk, addig a tanácsokra sokoldalú feladat hárul. Közvetlen a lakosságot legközelebbről érintő beruházás megvalósítása tanácsi feladat. Ugyanakkor