Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-50

2647 Az Országgyűlés 50. ülése í az univerzál és a lánctalpas traktorok száma, jobb lesz a gépkihasználás foka. De arról van szó, hogy jelenleg gépállomásaink a mutatkozó igényeket ki tudják elégíteni, még pedig úgy, hogy 100 katasztrális holdra számolva az egyéni termelők részéről 15 normálhold munkaigény jelentkezik, a termelőszövetkezetek részéről 270 normálhold munkaigény 100 katasztrális holdra. Az állami gazdaságokban ennek csaknem kétszerese. Ha mi a sokat hangoztatott belterjesség útján kívánunk haladni, nem vitás, hogy jelenlegi átmeneti állapotunkban — amikor mezőgazdasági szántóterületünknek körülbelül kétharmada van egyéni termelőknél, ott is fokozni kell a gépi munkát. Ha semmi mást nem, jje minden elvetendő kukorica területre az őszi mélyszántást biztosítani tudnánk — amit semmiképpen nem lehet gép nélkül elvégezni —, lényegesen fokozhatnánk kukorica termelésünket azonos időjárás mellett is, azonos növényápolási módszerekkel is. Ez lehet az állattenyésztés fejlesztésének, ma még szinte felmérhetetlen növekedésének a biztosítéka, az iránya, — szerintünk erre kell haladni. Fokozni kell az egyéni termelőknél is a gépi munkát, ha pedig növekszik a termelőszövetkezetek számaránya, mint ahogy növekszik minden erőszak nélkül is — ez szükségszerűen megköveteli a gépigényt az eddig ismertnél nagyobb mértékben úgy, hogy a hároméves terv végére gépi ellátottságunk előreláthatólag szűkösebb l?sz, mint most. Mindezeket azért mondottam el ebben a formában, mert tegnap felszólalásában Apró elvtárs foglalkozott azzal, hogy milyen fontos az alumíniumtermelés, az olajtermelés. A vegyipar egyes távlati részeivel is foglalkozni kell — ami ugyan nem tartozik a jelenlegi hároméves tervbe. Szerintünk éppen a mezőgazdasággal kapcsolatban foglalkozni kell ezzel is a hároméves terv*ben. Már most számításba kell azt venni, hogy a mostani mérsékelt gépi beruházás, mérsékelt műtrágya ellátottság a világban növekvő verseny következtében napról-napra szükségszerűen fog fellépni a hároméves terv végén, s a következő ötéves terv gépberuházási igénye már meg fogja haladni az 5 milliárdot. Erre szerintünk fel kell készülni. A termelés fokozásának' másik útja a belterjesség felé fejlődés. Sűrűn lakott ország vagyunk. Kevés az egy-egy lakosra jutó mezőgazdasági területünk egyrészről, növekvő iparunknak mindinkább több és értékesebb mezőgazdasági termeivényekre van szüksége, másrészről, tehát szükségszerűen a belterjesség felé kell fejlődnünk. Ennek elsősorban a növénytermelés szerkezetében Is változást kell okozni. Törekednünk kell az értékesebb termeivényekre, szőlő, gyümölcskertészetre, többlet vetőmaggal növénytermelésre, és az állattenyésztésben főleg a hozamok növelésére. Ennek a lehetősége megvan nálunk, népünkben megvan erre a hajlam. Vannak azonban egyes körülmények, amelyek e tekintetben nem megnyugtatóak. A vetőmagtermelés kérdésében évek óta tisztázatlan a helyzet. Többízben foglalkoztunk ezzel a mezőgazdasági bizottságban is. Kezdeményezésünkre a széttagolt vetőmagtermelő válla 58. évi június 20-án, pénteken 2648 latokat egyesítették nagyrészben, bár még mindig van

} amelyik különálló. A vetőmag begyűjtés, forgalmazás ma is két minisztériumhoz tartozik. A raktárhelyzet évek óta megoldatlan, úgy hogy jelenleg — amikor már vetőmagtermelésünk megnyugtatóan fejlődik — ezévben a szerződésre termelt vetőmagvak raktározási lehetősége még nincs biztosítva. Én felhívom nagyon nyomatékosan a kormány figyelmét arra, hogy — eltekintve minden tárca sovinizmustól — elsősorban a nagyobb értéket a vetőmag jelenti. Meglevő raktárainkban elsősorban és vita nélkül a vetőmagnak kell helyet biztosítani. Az a szemlélet, amely még ma is eluralkodik, a begyűjtés idejéből maradt fenn, amikor az volt a fő szempont, hogy a cséplőgéptől azonnal a begyűjtő helyre. Természetesen minden raktár kevés volt. Ez ma már nincs így. Nincs a begyűjtés, a cséplőgéptől azonnal történő szállítás. Bár szükség van a raktárhelyzet -javítására, raktárbővítésre, de jelenlegi raktárhelyzetünkben is meg kell oldani a vetőmag tárolásának biztosítását. Felhozok itt egy példát. Egész Bács megyében nincs egy raktár, nincs egy tisztító telep a vetőmagnak. Bács megyéből elszállítják Vas megyébe Szombathelyre a somkóró magot, ott kitisztítják és úgy szállítják vissza. Szerintem arra kell törekedni, hogy a vetőmagtisztítás és tárolás céljára minden megyében megfelelő raktárt biztosítsanak, s ezen az úton kell továbbfejlődni. Köztudomású, hogy a háború előtt a magyar vetőmagtermelésnek jó hírneve volt. Az előző évek mezőgazdasági politikájának következményeképpen vetőmag export-piacainkat úgyszól. ván teljesen elvesztettük. Ezeket vissza lehet és vissza is kell szereznünk, ehhez a lehetőséget biztosítani kell. Ezzel kapcsolatban utalnom kell a törvényjavaslattal kapcsolatban tett szövegmódosításunkra, amellyel azt kívántuk felvenni, hogy elegendő számban kell aprőmag cséplő és tisztítógépet biztosítani a vetőmagtermeléshez. Hadd indokoljam meg, miért ragaszkodtunk ahhoz, hogy ez a törvénybe belekerüljön. A mezőgazdasági bizottságban az elmúlt év májusában tárgyalták ezt a kérdést, közösen az Országgyűlés ipari bizottságával. Az ipari bizottság részéről nagy megértést és segítséget kaptunk. A Kohóés Gépipari Minisztérium ott jelenvolt megbízottja közölte velünk, hogy 500 darab he/ecséplőt tud gyártani a gépipar, amit megnyugvással vettünk tudomásul. De mi lett az eredmény? Néhány hónappal ezelőtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a prototípust, azt kipróbálják és jövőre megtervezik a sorozatgyártást. Behoztak Csehszlovákiából is herecséplőt, azt is ki akarják próbálni, s úgy tudom, Lengyelországból is kettőt. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon nagyon jó herecséplők már 50 évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell annyi ideig tartani most a megtervezésnek és kikísérletezésnek? Szabad talán utalnom arra, hogy azalatt az idő alatt, amíg itt a herecséplőt kikísérletezik, a Szovjetunióban három szputnyikot is felbocsátottak. (Derültség.) Pedig ezelőtt 50 évvel még szputnyikok nem voltak s félő, hogy a negyedik szputnyik is előbb jut fel