Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-49
2587 Az Országgyűlés 49. ülése 1958. évi június 19-én, csütörtökön 2588 beruházás jut, szemben az első ötéves tervben megvalósított'67 milliárd forinttal. A beruházások nagyságának megítélésénél azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tervjavaslat előirányzata a rendelkezésünkre álló beruházási eszközöket a legfontosabb objektumokra koncentrálja. E koncentrálás azt fogja eredményezni, hogy tervezett új kapacitásaink az előirányzott időpontban ténylegesen üzembe fognak lépni és ezzel növelni fogják népgazdaságunk erőforrásait. Ha a beruházások koncentrálását jól valósítjuk meg és a befejezetlen állományt a lehetőségekhez képest a legjobban csökkentjük, elérhetjük azt, hogy a hároméves terv egy-egy esztendejében üzembelépő új termelőkapacitások értéke meghaladja az első ötéves terv egy-egy évében üzembelépett termelő kapacitásokat. Az ipari beruházásokra jellemző az is, hogy a korábbiakhoz képest kedvezőbben alakul anyagi és müsziaki összetételük. Az előirányzott termelő beruházásoknál az építés részaránya alacsonyabb, mint a megelőző években, ezzel szemben megnövekedett a gépek hányada. Az ötéves terv éveiben a géphányad a termelő beruházásoknak körülbelül 22—24 százaléka volt. 1960ban. a gépek aránya 33 százalék lesz. Ez az előirányzat elősegíti gépparkunk korszerűsítését és helyes felhasználása esetén jelentős lépés lesz a műszaki fejlődés útján. A mezőgazdaság céljaira fordított beruházások egyik célja a termés fokozása mellett az is, hogy mezőgazdaságunk szerkezete a jelenleginél kedvezőbben alakuljon. A hároméves terv beruházásai — anyagi eszközeinkhez mérten — támogatják a mezőgazdaság fejlesztését és szocialista átalakítását. Nagy súlyt helyezünk a hibridkukorica-vetőmag feldolgozását biztosító országos hálózat kifejlesztésére, amely lehetővé teszi, hogy már a hároméves terv végén — az expoitszállítások teljesítése mellett — a kukorica vetésterületének több mint felén a nagyobb termést adó hibrid-vetőmagot használjuk fel. Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen növekszenek a talajjavítás, a talajvédelem és belvízvédelem célját szolgáló összegek. Három év alatt kereken 235 000 katasztrális hold talajjavítást végzünk el, több mint másfélszer annyit, mint a megelőző három esztendőben. Jelentősen növekednek a vízgazdálkodás fejlesztésére fordított összegek is. Három év alatt több mint 25 000 katasztrális hold üzemi gyümölcsöst és mintegy harmincezer katasztrális hold szőlőt telepítünk. A mezőgadaság gépesítése terén a fő feladat a meglevő géppark kiegészítése és korszerűsítése. A gépesítés területén a legjelentősebb változás, hogy az összes traktorállományunkon belül növekszik az univerzális gépek aránya, ami lehetővé teszi a géppark jobb kihasználását. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, népgazdaságunkban a külkereskedelmi forgalom nagy terjedelme miatt jelentős szerepe van a nemzetközi fizetési mérleg alakulásának. Az előterjesztett hároméves terv számainak kialakításánál arra törekedtünk, hogy megteremtsük a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát, véget vessünk az eladósodási folyamatnak és eleget tegyünk mind a baráti országok felé, mind kapitalista viszonylatban minden esedékes fizetési kötelezettségeinknek. 1958-bán a külkereskedelmi tervben az előző évvel szemben jelentős változás történt, mivel az előző évi mintegy 2,6 milliárd devizaforint hitellel egyensúlyban tartott nemzetközi fizetési mérleggel ellentétben az idén minimális hiteligénybevétel történik. 1958—60-ra a benyújtott terv szerint nemzetközi fizetési mérlegünk lényegében egyensúlyban van. Külkereskedelmi tervünk és nemzetközi fizetési mérlegünk realitását nagymértékben növeli az a tény, hogy áruforgalmunk egyre növekvő részét a szocialista tábor országaival bonyolítiuk le. Ez az áruforgalom hosszúlejáratú kétoldalú szerződésekben van rögzítve. E kétoldalú szerződések egyrészt szilárd piacot biztosítanak exporttermékeink számára, másrészt a tőkés világpiac ingadozásaitól függetlenül biztosítják népgazdaságunk importszükségleteinek zavartalan kielégítését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren függetleníteni tudnók, vagy akarnók magunkat a kapitalista világpiactól. Népgazdaságunk szempontjából fontos a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelem és mi arra törekszünk, hogy kereskedelmi kapcsolatainkat a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján minden országgal kiszélesítsük. Tisztelt Országgyűlés! A terv fő jellemzőinek ismertetése után még néhány általános kérdésről kell szólnom. A hároméves terv célkitűzései nem a mennyiségi mutatók egyoldalú túlteljesítésére, hanem a minőségi mutatókra, a termelékenység alakulására, a gazdaságosságra, a népgazdaság fejlődése szempontjából kedvezően értékesíthető gyártmányösszetételre helyezik a súlyt. E mutatók teljesítése nehezebb munkát, fokozottabb felelősséget jelent országunk minden dolgozójára. El kell érnünk, hogy gazdasági vezetésünk kulturáltabb irányító munkával, fejlettebb munkastílussal nőj jön hozzá a megnövekedett feladatokhoz. A szocializmus útján való előrehaladásunkban most egész sor új vonás jelentkezik, amelylyel korábbi tervezésünk, gyakorlatunk egyáltalán nem is számolhatott. Valószínű, hogy ezeknek az új elemeknek egy részével ma sem képes a tervezés megfelelően számolni. Ennek ellenére tényként kell tudomásul vennünk, hogy gazdasági életünknek ezek az egészséges, újszerű vonásai egyre átfogóbban érvényesülnek és a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítása irányában fejtik ki hatásukat. Néhány tapasztalatra hivatkozhatom, amelyek meg fogják az előbb elmondottakat világítani. Az elmúlt évben sokat vitatkoztak a termelés, a beruházás, az export gazdaságosságáról. Akkoriban a viták inkább csak elméleti kérdések körül folytak. Az ilyen vita szükséges volt ahhoz, hogy a gazdaságosságról ne csupán beszéljünk, hanem elfogadható számítási módszerek is kialakuljanak. Az első lépések e téren megtörténtek. És ma már a vállalatok helyes értelmezésű jövedelmezőségéről a vállalatoknál
