Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-49

2589 Az Országgyűlés 49. ülése 1958 nemcsak viták folynak, hanem a jövedelmezőség fokozására irányuló törekvések áthatják a vállalat egész vezetését, a vállalati teljes kollektíva tevékenységét is. A vállalatok egyre nagyobb része kezd tisztába jönni azzal, hogy milyen műszaki feltételek között folyik a termelés nálunk és a világ fejlett ipari központjaiban. A vállalatok keresik az útját, módját annak, hogy hasonlóan fejlett termelési feltételeket hozzanak létre. Mindez széles bázisra helyezheti iparunk műszaki előrehaladását, a termelés gazdaságosságának fokozását, és gyorsabb lendületbe hozhatja egész gazdasági fejlődésünket. A fejlődést kedvezőbben alakíthatja az a körülmény is, hogy a hároméves tervben a folyamatos anyagellátás, a termeléshez és a forgalomhoz indokoltan szükséges készletek felhalmozása biztosítható és az importanyagok, megfelelő időben való beérkezése túlnyomó részben hosszúlejáratú szerződéseken alapszik. Az 1957. év eleje óta következetesen megvalósított gazdaságpolitika végeredményben számos új gazdasági erőforrást szabadított fel népgazdaságunkban. A gazdasági fejlődést kétségkívül igen pozitív módon vitte előre az a következetes irányzat, hogy terveinkben kiküszöböltük a termelés mennyiségi előirányzatainak öncélú hajszolását, lemondtunk bizonyos előnytelenül üzemeltethető kapacitások felhasználásáról, nyugodt anyagellátási helyzetet biztosítunk a vállalatok számára, ösztönözzük a vállalatokat a műszaki fejlesztésre és a gazdaságos termelésre, valamint a parasztság nyugalmát, termelőked- , vének fokozását előmozdító intézkedéseket hoztunk. Mindezek az intézkedések kihatásukban most kezdenek jelentkezni, mint fejlődésünk gyorsító tényezői. Milyen túlteljesítésre van szükség? Szükség van arra, hogy a tervben foglaltakhoz képest tovább javítsuk a nemzetközi fizetési mérleget, elsősorban az importanyagokkal való fokozott takarékosság, és a gazdaságosan előállított korszerű, versenyképes ipari termékek exportjának fokozása útján. Szükség van arra, hogy minél kedvezőbben alakuljon a termelékenység és- a termelési költségek. A terv beruházási mutatóinak olyan túlteljesítése kívánatos, ami a beruházások koncentráltabb és gyorsabb ütemű megvalósítását, olcsóbb kivitelezését, a befejezetlen állomány csökkentését mozdítja elő. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti beruházások túlteljesítése emèli a gazdálkodás színvonalát, vonzóbbá teszi a termelőszövetkezeti utat a dolgozó parasztság számára, hozzájárul a népgazdaság szocialista termelési viszonyainak erősítéséhez. A terv ilyen irányú túlteljesítése lehetővé teszi a dolgozó nép alkotó munkájában rejlő erőforrások jobb hasznosítását, növeli a népgazdaság hatásfokát. A hároméves terv az éves tervekben konkretizálódik. Mindent el kell követnünk, hogy az éves tervek a népgazdaság erőforrásainak összpontosításával, valamennyi tartalék ésszerű kihasználásával mozdítsák elő a 3 éves terv teljesítését és kedvező túlteljesítését. Célkitűzéseink eléréséhez szükség van arra, hogy a dolgozók a 3 éves terv lényegét, az abból reájuk háruló felévi június 19-én, csütörtökön 2590 adatokat megismerjék, magukévá tegyék és minden erejükkel dolgozzanak a célkitűzések megvalósítása érdekében. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előadóját, Zsofinyecz Mihály képviselőtársunkat illeti a szó. ZSOFINYECZ MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés új ülésszakának munkája igen jelentős a magyar dolgozó nép további előrehaladása, az ország gazdasági erejének további növelése szempontjából. Ez természetes, hiszen' nem kevesebbről van szó, mint az 1958. évtől 1960. év végéig terjedő időszak 3 éves népgazdaságfejlesztési terve irányelveinek tárgyalásáról, illetve törvénybe iktatásáról. Akkor, amikor a 3 éves tervelőirányzatot a tisztelt Országgyűlés elé terjesztjük, meg kell mondanom, hogy a javaslat hosszú hónapok átgondolt, komoly gazdasági számításai alapján készült és elsősorban saját erőforrásainkra támaszkodik. Ezeket az erőforrásokat az elmúlt esztendők gazdasági eredményei teremtették meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája és a forradalmi munkás-paraszt kormány céltudatos, határozott intézkedései, dolgozóink áldozatos munkája, barátaink — elsősorban a Szovjetunió — önzetlen támogatása révén politikai és gazdasági életünk konszolidálódott, túljutott azon a hullámvölgyön, amelybe az ellenforradalom sodort bennünket. Az 1957. évi átmeneti gazdasági esztendőben megteremtettük azokat az alapvető feltételeket, amelyek az ország továbbfejlődéséhez, dolgozó népünk életviszonyainak további fokozatos javításához szükségesek. Ezeknek az alapvető feltételeknek birtoklása képezi elsősorban az új 3 éves tervünk realitását. A korábbi években, különösen £>edig az első ötéves terv előirányzatának felemelésével, a mennyiségi szemlélet túlzott előtérbe helyezésével komoly gazdaságpolitikai hibákat követtünk el, amelyek a^ többi között egészségtelen aránytalanságokhoz vezettek. A most megvitatásra kerülő 3 éves tervelőirányzat ezeket a hibákat elkerüli és olyan célok megvalósítását tűzte ki, amelyekhez a szükséges anyagi források, eszközök rendelkezésünkre állnak. A tervjazaslat a nehézipar elsődleges fejlesztését irányozza elő — biztosítva ezzel az egész népgazdaság anyagi és technikai fejlődését. Az elmúlt napokban az Országgyűlés egyes szakbizottságai, nevezetesen az építési, a kereskedelmi, a mezőgazdasági, az ipari, a szociális és egészségügyi, a munkaügyi, valamint a terv- és költségvetési állandó bizottság részleteiben megtárgyalta a 3 éves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. A bizottságok a törvényjavaslattal egyetértenek, illetve bizonyos szövegszerű módosításokat javasolnak, amelyekre a továbbiak során • visszatérek. Tisztelt Országgyűlés! 3 éves népgazdasági tervünk biztosítja a termelőerők fejlődését, a népgazdaság szocialista szektorának erősödését és kiszélesedését. A tervelőirányzat a nemzeti jövedelemnek 13—14 szá-