Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-45

2393 Az Országgyűlés 45. ülése 1958. évi január 29-én, szerdán. 2394 nak mind a folyó évi, mind a távolabbi terv célkitűzéseinek megvalósításához. Azonban egyes téren fennálló viszonylagos lemaradásunk behozását még nem teszik lehetővé. A további évek feladata lesz az, hogy a népgazdaság anyagi lehetőségeiből még jelentősebb hányad jusson a * szénbányászat, villamos energia ipar, valamint a vegyipar fejlesztésére, amely rendkívül fontos a népgazdaság számára, tekintettel arra, hogy ezen iparágak az alapanyagbázist biztosítják. Ezért a jövőben fokozottan kell gondolni arra, hogy a népgazdasági ágazatok között a helyes arányt biztosítsuk. Gondolnunk kell feltétlenül műanyagiparunk elmaradásának behozására. Ezért ezen a téren a közeli években egy lépéssel feltétlenül előre kell jutnunk. Mindezek a körülmények szükségessé teszik, hogy 1958-ban komoly erőfeszítéseket tegyünk a beruházási keretek legcélszerűbb felhasználása érdekében. Már az előzőekben érintettem, hoffv a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó mindhárom iparágban jelentős erőfeszítéseket kívánunk tenni az önköltség csökkentése és a takarékosság érdekében. Ezen belül is a legfontosabb feladatunknak tartjuk az anyaggal, de elsősorban az importanyagokkal való legmesszebbmenőkig történő takarékosságot. Itt szeretném ímegemlítend, hogy amit Apró elvtárs a tárcával kapcsolatban az anyagpazarlásról mondott, azzal egyetértek, mert 1957-ben derűre-borúra, kiutalás nélkül elhasználták az anyagokat. Ez 1957 első felére vonatkozik. 1958-ra — az egész évre — komoly intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek alapján a felelősségre vonás sem marad el ott, ahol túllépés történik. Tisztelt Országgyűlés! A Nehézipari Minisztérium előtt álló feladatok megvalósítása feltételezi egy sor más szerv, elsősorban a társminisztériumok segítségét is. 1958-ban sem nélkülözhetjük pártunk és a szakszervezetek segítségét. Az elmúlt évben kapott segítség tette lehetővé az ellenforradalmi események következtében előállt nehéz helyzetben is a feladatok sikeres megoldását. 1958-ban a megnövekedett feladatok elvégzése, az eredmények biztosítása is csak pártunk és szakszerveink segítségével, munkásaink, technikusaink és mérnökeink aktivizálásával válhat valóra. Az 1958. évi feladatok megoldásában is nagymértékben támaszkodni kívánunk a bányaipari, a vas- és fémmunkások és a vegyipari szakszervezet segítségére. Segítsék elő iparágainknál a dolgozók munkafegyelmének javulását, munkavédelmi, balesetelhárítási helyzetünk fejlődését és nyújtsanak minden segítséget a kibontakozó munkaverseny kialakításához. A KISZ-szervezetek — elsősorban a bányászatban — jelentős segítséget nyújtottak az elmúlt évben a fiatalok szervezésé vei, termelési I« Iadataink megoldásához. Ebben az évben is kérjük a KISZ ilyen irányú további segítségét. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőkben főbb vonásaiban elemeztem a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó iparágak 1957. évi munkájál és vázoltam az 1958. évi főbb feladatokat, azért, hogy jellemezzem azt a felelősségtudatot, amely eltölti a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó összes fizikai, műszaki és gazdasági szakembereket akkor, amikor most hozzálátunk az 1958. évi tervek végrehajtásához. Biztos vagyok benne, hogy az 1957. évi eredmények lelkesítik az iparnak ezen a területén dolgozókat. Tudom, hogy ia nehézipar dolgozói ebben az évben még fokozottabban segítik megvalósítani pártunk és kormányunk célkitűzéseit, ezért jó munkájukkal járulnak hozzá 1958. évi terveink valóraváltásához. Volt erőnk ahhoz, hogy az ellenforradalom után lezüllesztett helyzetből kiemelkedjünk. Fokozottabb erőnk van most már ahhoz, hogy 1958. évi feladatainkat végrehajtsuk. Tekintettel arra, hogy az 1958. évi tervek összhangban vannak népgazdaságunk célkitűzéseivel, az 1958-as terv megvalósításáért minden erőmmel munkálkodni és dolgozótársaimat e cél megvalósítására mozgósítani kívánom. (Taps.) ELNÖK: Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. A vitában elhangzottakra Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke válaszol. KISS ÁRPÁD: Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi terv feletti vita bemutatta, hogy ez a terv reális. Korábban ez irányban kialakult meggyőződésemet megerősítette: biztosabb tudattal fogunk a végrehajtás érdekében munkálkodni. A terv realitása egyben azt is jelenti, hogy 1957hez hasonlóan továbbra is biztosítva vannak a tervben a gazdálkodás lehetőségei. Ez azt jelenti továbbá, hogy jó vezetéssel a terv tervezett eredményei növekedhetnek, újabb tartalékok tárulhatnak fel 1958-ban is. 1958-ban feladataink közé tartozik, hogy a tervben a realitás által biztosított több teljesítési lehetőségeket arra használjuk fel, hogy 1958-as problémáink megoldása után most már jövőnket is biztosíthassuk. Külön fel kell hívnom a tisztelt Országgyűlés figyelmét az 1958^as terv két jellemzőjére. Az egyik, amiről beszámolómban szóltam: 1958ban gyakorlatilag saját lábra állunk és ezzel 1958-as problémánkat megoldjuk. De most szólnom kell a terv másik jellemzőjéről, is: 1958-ban meg kell alapoznunk 1959—60-as terveinket is annak érdekében, hogy ezekben az években is saját erőből saját talpon álljunk, s ezen túlmenően még további fejlődésünket is biztosíthassuk. Erről azért kell külön beszélnem, mert véleményem szerint túrhetetlen, de mégis meg kellett tenni, hogy a nemzeti jövedelem eloszlása a beszámolómban említett 90 : 10 százalék a fogyasztás javára. Ez csupán rendkívül alacsony felhalmozást biztosít. Ha 1959—60-ban nem változtatunk ezen az arányon, nem tudjuk biztosítani jövőnket, tekintettel arra, hogy 1960 után a felvett kölcsönök visszafizetéséről is gondoskodni kell. Ez az arány úgv jött létre, hogv 1955től a lakosság összfogyasztása körülbelül 21 százalékkal növekedett. Amint beszámolómban ismertettem, a felhalmozásra szánt összegek gyakorlatilag az 1955-ös szinten vannak. Ez nemcsak azért veszélyes, mert Magyarágon egyre növekszik a munkaképes lakosság száma és — amint Apró elvtárs említette —