Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-45

2391 Az Országgyűlés 45. ülése 1958. évi január 29-én, szerdán. 2392 szénbányászatiban igen hosszú lefolyású, gondos­kodni kellett arról, hogy ezeket a bányákat megtelepítsük, ezeknek építéséről gondoskod­junk. Jelen pillanatban cipeljük még azt, hogy évenként mindig újakat kezdtünk, éppen annak érdekében, hogy a 29 és félmillió tonna szenet el tudjuk érni. 1953-ban derült ki, hogy erre nincs szükség, s azóta a bányák állnak. Van olyan bánya Várpalotán, amelyet 1951-re el­kezdtünk mélyíteni és 1952-től állagmegóvás alapján fejlesztjük ezt a be nem fejezett beru­házási állományt. És ha így vizsgáljuk, az a 300 millió forintos állagnövekedés nemcsak abból következett, hogy helybelenül használtuk fel a beruházási keretet, hanem abból is, hogy talán a be nem fejezett állomány az 1957-ben még rá­fordított újabb milliókkal növekedett. Ezért csak megerősíteni tudom azt, amit Csergő elv­társ is említett, hogy a legsürgősebben el kell készíteni ezeknek az iparágaknak hosszútávú fejlesztési tervét. Az azokban lefektetett meg­állapítások, meghatározások fogják [biztosítani, hogy olyan beruházásokat nem kezdünk el, amelyek befejezésére nincs meg a lehetőség. Az 1958. évi, de különösen a távolabbi fel­adatok szükségessé teszik a szénbányászat to­vábbi fejlesztését, amit új bányák építésével kí­vánunk megoldaná. Az érc- és ásványbányászati iparág fejlesztéséről is gosdosikodnunk kell 1958­ban. E célra mintegy 94 millió forintot fordí­tunk, aminek eredményeképpen folytatjuk a Herczeg elvtárs által olyan hőn kívánt rudabá­nyai dúsítómű építését, amelyet 1959-ben telje­sen befejezünk, a sárisápi kaolin iszapolóművet, a felnémeti törő és őrlő, valamint a perkupái an­hidrittörő felépítését, amellyel a mezőgazdaság talajjavító tevékenységét szeretnénk előmozdí­tani. Ez évben kisebb mértékben, de tovább foly­tatjuk lakásépítési programunk megvalósítását is. Ennek kapcsán befejezzük 1300 lakás építé­tés és megkezdjük 1000 lakás építését, amelyet 1959-ben fogunk befejezni. Gondoskodnunk kell arról is, hogy az elmúlt évben felépült tízezer bányászlakás kiegészítő létesítményeinek egy részét is megvalósítsuk. E célok elérésére 315 millió forintot biztosított a terv. A villamosenergia termelés növelése mel­lett fokozott figyelmet fordítunk a termelési költségek csökkentésére. Ennek megfelelően 1957-hez viszonyítva 1.5 százalékos csökkentést kell elérni. A villamosenergia önköltségének csökkentését a jövőben ejlsősorbam a fajlagos létszámviszonyok javításával szándékozunk megoldani. A szállítóberendezések meohanizálá­sával, az automatizálás növelésével tudjuk e cél­kitűzést megvalósítani. 1958-ban az erőművek munkásainak és mű­szaki dolgozóinak döntő feladata lesz a terv­szerű megelőző kairb an tartási munkák időben és jó minőségiben való elvégzése, annak érdeké­ben, hogy a villamosenergia szolgáltatás biz­tonsága növekedjék. Itt szeretném megemlíteni, h°gy ha felülvizsgáljuk a villamosenergiaipar termelésének lehetőségeit, az alumínium terme­lésit előreláthatólag a Külkereskedelmi Minisz­térium kiviteli lehetőségeinek növelése szem­pontjából mintegy 37 ezer tonnára tervezzük ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ felemelni. Ezzel a 42 ezer tonnás alumínium­kohó kapacitását ilyen mértékben ki fogjuk tudni használni. Az 1958. évi tervek szerint kormányunk — a nehéz beruházása viszonyok ellenére — igen jelentős összeget fordít a villamoseregiaipar további fejlesztésére. Ennek ellenére meg kell mondanom, hogy az oroszlányi erőművet, amelyről Apró elvtárs is 'beszélt, 1958-ra nem tudjuk a Tervhivatal által biztosított keretből tovább folytatni, rövid időre állni kell hagy­nunk. A megyei tanácsok hozzájárulásával hozzá­vetőlegesen további 60 falu villamosítását ter­vezzük elvégezni és a már villamosított falvak­ban a tanácsok költséghozzájárulásával hozzá­vetőlegesen 30.0 kilométer háT-ózatbővítésit irá­nyoztunk elő. Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi népgaz­'dasági tervek lehetővé teszik vegyiparunk fej­lődésiét is. Kőolaj termelésünk területéin újabb kutatási eredmények teszik lehetővé' az elmúlt évi szint jelentős növelését. Meg kell monda­nunk azonban azt is, hogy kőolajtermelésünk még így is alacsony, és csakis a Szovjetunió se­gítségével tudjuk a népgazdasági fogyasztásnak megfelelő szintet fenntartani. Feldolgozóipa­runk 1958-ban mintegy 870 ezer tonna szovjet nyersolajat fog feldolgozni. Ezzel tudjuk bizto­sítani a kőolaj feldolgozó ipar teljes foglalkozta­tottságát és egyben a népgazdaság kenő- és hajtóanyag szükségletének ellátását. Az 1958. évi népgazdasági tervek tekinteté­ben a mezőgazdaság fejlesztése igen fontos té­nyezőként jelentkezik. E célkitűzés megvalósí­tásahoz járul hozzá vegyiparunk azzal, hogy a műtrágyatermelést tovább fokozza. A vegyipar fejlesztésén belül igen fontos feladatnak tartjuk a lakosság megfelelő gyógy­szerellátásának biztosítását. A gyógyszeripar fejlődési előiránvzata igen jelentősnek /mond­ható, hiszen 1957-hez viszonyítva a termelés 19,3 százalékkal fog növekedni. A termelés vo­lumenének emelkedése mellett számos nagyha­tású, világviszonylatban is elismert új gvógy­szer termelését kezdi meg, vagy fokozza gyógy­szeriparunk. 1958-ban különösen az új üzemek terme­lésbe állításával növekedni fog a műanyag ter­melése és javulni a feldolgozott termékek minő­sége. Meg kell itt jegyeznem azonban azt is, hogy a műanyagipar területén még eléggé el va­gyunk maradva, a többi országhoz viszonyítva. A vegyipar 1958-ban jelentősen fogja növelni az egy munkásra eső termelési értéket. Terveink szerint 4.9 százalékkal fogunk magasabb terme­lési értéket elérni 1958-ban. Az alumíniumipar fejlesztéséhez is jelentős .segítséget nyújt a Szovjetunió azzal, hogy — mint már Apró elvtárs is említette — a székes­fehérvári présímű felépítésével olyan irányú fejlesztést tesz lehetővé, hogy a színalumíniu­mot magasan ötvözött alumíniummá lehet fel­dolgozni. Tisztelt Országgyűlés! A nehézipari tárcá­hoz tartozó bányászati, villamos energia ipari és vegyipari ágazatok részére előirányzott beruhá­zási lehetőségek igen jelentős segítséget nyújta­170

Next

/
Thumbnails
Contents