Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-45

2391 Az Országgyűlés 45. ülése 1958. évi január 29-én, szerdán. 2392 szénbányászatiban igen hosszú lefolyású, gondoskodni kellett arról, hogy ezeket a bányákat megtelepítsük, ezeknek építéséről gondoskodjunk. Jelen pillanatban cipeljük még azt, hogy évenként mindig újakat kezdtünk, éppen annak érdekében, hogy a 29 és félmillió tonna szenet el tudjuk érni. 1953-ban derült ki, hogy erre nincs szükség, s azóta a bányák állnak. Van olyan bánya Várpalotán, amelyet 1951-re elkezdtünk mélyíteni és 1952-től állagmegóvás alapján fejlesztjük ezt a be nem fejezett beruházási állományt. És ha így vizsgáljuk, az a 300 millió forintos állagnövekedés nemcsak abból következett, hogy helybelenül használtuk fel a beruházási keretet, hanem abból is, hogy talán a be nem fejezett állomány az 1957-ben még ráfordított újabb milliókkal növekedett. Ezért csak megerősíteni tudom azt, amit Csergő elvtárs is említett, hogy a legsürgősebben el kell készíteni ezeknek az iparágaknak hosszútávú fejlesztési tervét. Az azokban lefektetett megállapítások, meghatározások fogják [biztosítani, hogy olyan beruházásokat nem kezdünk el, amelyek befejezésére nincs meg a lehetőség. Az 1958. évi, de különösen a távolabbi feladatok szükségessé teszik a szénbányászat további fejlesztését, amit új bányák építésével kívánunk megoldaná. Az érc- és ásványbányászati iparág fejlesztéséről is gosdosikodnunk kell 1958ban. E célra mintegy 94 millió forintot fordítunk, aminek eredményeképpen folytatjuk a Herczeg elvtárs által olyan hőn kívánt rudabányai dúsítómű építését, amelyet 1959-ben teljesen befejezünk, a sárisápi kaolin iszapolóművet, a felnémeti törő és őrlő, valamint a perkupái anhidrittörő felépítését, amellyel a mezőgazdaság talajjavító tevékenységét szeretnénk előmozdítani. Ez évben kisebb mértékben, de tovább folytatjuk lakásépítési programunk megvalósítását is. Ennek kapcsán befejezzük 1300 lakás építétés és megkezdjük 1000 lakás építését, amelyet 1959-ben fogunk befejezni. Gondoskodnunk kell arról is, hogy az elmúlt évben felépült tízezer bányászlakás kiegészítő létesítményeinek egy részét is megvalósítsuk. E célok elérésére 315 millió forintot biztosított a terv. A villamosenergia termelés növelése mellett fokozott figyelmet fordítunk a termelési költségek csökkentésére. Ennek megfelelően 1957-hez viszonyítva 1.5 százalékos csökkentést kell elérni. A villamosenergia önköltségének csökkentését a jövőben ejlsősorbam a fajlagos létszámviszonyok javításával szándékozunk megoldani. A szállítóberendezések meohanizálásával, az automatizálás növelésével tudjuk e célkitűzést megvalósítani. 1958-ban az erőművek munkásainak és műszaki dolgozóinak döntő feladata lesz a tervszerű megelőző kairb an tartási munkák időben és jó minőségiben való elvégzése, annak érdekében, hogy a villamosenergia szolgáltatás biztonsága növekedjék. Itt szeretném megemlíteni, h°gy ha felülvizsgáljuk a villamosenergiaipar termelésének lehetőségeit, az alumínium termelésit előreláthatólag a Külkereskedelmi Minisztérium kiviteli lehetőségeinek növelése szempontjából mintegy 37 ezer tonnára tervezzük ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ felemelni. Ezzel a 42 ezer tonnás alumíniumkohó kapacitását ilyen mértékben ki fogjuk tudni használni. Az 1958. évi tervek szerint kormányunk — a nehéz beruházása viszonyok ellenére — igen jelentős összeget fordít a villamoseregiaipar további fejlesztésére. Ennek ellenére meg kell mondanom, hogy az oroszlányi erőművet, amelyről Apró elvtárs is 'beszélt, 1958-ra nem tudjuk a Tervhivatal által biztosított keretből tovább folytatni, rövid időre állni kell hagynunk. A megyei tanácsok hozzájárulásával hozzávetőlegesen további 60 falu villamosítását tervezzük elvégezni és a már villamosított falvakban a tanácsok költséghozzájárulásával hozzávetőlegesen 30.0 kilométer háT-ózatbővítésit irányoztunk elő. Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi népgaz'dasági tervek lehetővé teszik vegyiparunk fejlődésiét is. Kőolaj termelésünk területéin újabb kutatási eredmények teszik lehetővé' az elmúlt évi szint jelentős növelését. Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy kőolajtermelésünk még így is alacsony, és csakis a Szovjetunió segítségével tudjuk a népgazdasági fogyasztásnak megfelelő szintet fenntartani. Feldolgozóiparunk 1958-ban mintegy 870 ezer tonna szovjet nyersolajat fog feldolgozni. Ezzel tudjuk biztosítani a kőolaj feldolgozó ipar teljes foglalkoztatottságát és egyben a népgazdaság kenő- és hajtóanyag szükségletének ellátását. Az 1958. évi népgazdasági tervek tekintetében a mezőgazdaság fejlesztése igen fontos tényezőként jelentkezik. E célkitűzés megvalósításahoz járul hozzá vegyiparunk azzal, hogy a műtrágyatermelést tovább fokozza. A vegyipar fejlesztésén belül igen fontos feladatnak tartjuk a lakosság megfelelő gyógyszerellátásának biztosítását. A gyógyszeripar fejlődési előiránvzata igen jelentősnek /mondható, hiszen 1957-hez viszonyítva a termelés 19,3 százalékkal fog növekedni. A termelés volumenének emelkedése mellett számos nagyhatású, világviszonylatban is elismert új gvógyszer termelését kezdi meg, vagy fokozza gyógyszeriparunk. 1958-ban különösen az új üzemek termelésbe állításával növekedni fog a műanyag termelése és javulni a feldolgozott termékek minősége. Meg kell itt jegyeznem azonban azt is, hogy a műanyagipar területén még eléggé el vagyunk maradva, a többi országhoz viszonyítva. A vegyipar 1958-ban jelentősen fogja növelni az egy munkásra eső termelési értéket. Terveink szerint 4.9 százalékkal fogunk magasabb termelési értéket elérni 1958-ban. Az alumíniumipar fejlesztéséhez is jelentős .segítséget nyújt a Szovjetunió azzal, hogy — mint már Apró elvtárs is említette — a székesfehérvári présímű felépítésével olyan irányú fejlesztést tesz lehetővé, hogy a színalumíniumot magasan ötvözött alumíniummá lehet feldolgozni. Tisztelt Országgyűlés! A nehézipari tárcához tartozó bányászati, villamos energia ipari és vegyipari ágazatok részére előirányzott beruházási lehetőségek igen jelentős segítséget nyújta170