Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-45

2375 Az Országgyűlés 45. ülése 1958. évi január 29-én, szerdán. 237 ü taszteri holdon termelünk gabonát, amihez egyre kevesebb közük van a növénytermelőknek. A gabonatermelés munkáit 95 százalékban géppel végezzük, így egy mázsa gabona előállítása 110 forintba kerül, ami által 1000 kataszteri hold gabona termelése egymillió forint tiszta haszonnal jelentkezik. Így amíg nálunk a növénytermelés egy és f élmillió tiszta haszonnal zár, addig az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha tenyésztés csak a ráfordított költséget adta vissza. Ezért az állattenyésztés gépesítése létkérdés a nagyüzemi gazdaságban. Most már nem érhetjük be annyival, hogy a férőhelyek kérdését valahogyan megoldjuk. Messzemenően figyelembe kell vennünk a termelékenység alakulását is. Nem tűrhető tovább az, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben, főleg a szarvasmarha tenyésztésben 5—6 tehén gondozását végezze egy dolgozó. A mi szövetkezetünkben legalább is ez a helyzet. Egy ötven férőhelyes istállóban 5 tehenész, egy tejmérő, egy éjjeli őr, egy takarmányos és egy kaszás van. Így az 50 férőhelyes istállóban a teljes munkát 9 személy látja el. Felszólalásommal is képviselni kívánom, hogy az állattenyésztés területén is igyekezzünk rendet teremteni. Hiába lesz szép állattenyésztésünk a nagyüzemi gazdálkodásban, ha egy liter tej előállítása 2—3 forintba kerül. Amíg ilyen drágán termelünk, nem tudjuk a tej árát megfelelően csökkenteni. Nem az állatgondozók rossz munkájáról van szó, nem arról, hogy keveset dolgoznak a nagyüzemekben. Szerintem dicséretre méltó munkát végeznek és sok áldozatot hoznak, az év minden napján alaposan megdolgoznak. Nem ők tehetnek a helyzeterői, hanem inkább mi, a kormány és az illetékes szervek. Ha áz az egyéni paraszt, aki 15 holdon gazdálkodik, csak az 5—6 állatát babrálgatná, úgy gondolom, nem sok haszna lenne belőle és hamarabb beszorulna a szövetkezetbe. Persze nem akarjuk, hogy ez által menjen be a szövetkezetbe, hanem azt, hogy az állattenyésztés területén is bebizonyítsuk, hogy a gépesítés révén az 5—6 tehén gondozásáról át tudunk térni 15 tehén gondozására. Ez a mi viszonylatunkban is azt jelentené, hogy az 50 férőhelyes istállóban 5 dolgozó is el tudni látni a munkát. Ügy gondolom, ilyen munkaráfordítással a tej literjét 1.20 forintért előállítani nem lehet. A fent elmondottakból nem akarok általánosítani. Vannak már jobban felszerelt gazdaságok is, de a többségük hasonló a mi gazdaságunkhoz, az állattenyésztés és a gépesítés tekintetében, így az elmondottak alapján az a javaslatom, hogy a szövetkezetek ez évi beruházását túlzottan ne aprózzuk el. Ahol megvan a lehetőség a szövetkezet fejlesztéséhez és létrehozásához, ott a község határának megfelelő központi épületeket építsünk és az épületeket a gépesítésnek megfelelően építsük fel. Tapasztalatom szerint ennek a felvetésnek megvannak a lehetőségei és még inkább meglesznek a gyümölcsei. Ebben az évben tapasztalható, hogy a szövetkezetek beruházási hitelhez nem nagyon ragaszkodnak. Járásunkban minegy 13 termelőszövetkezet működik és a 13 közül beruházást egyik sem tervezett. Szerintem nem is fontos, hogy most egyszerre mind a 13 szövetkezet hozzáfogORSZAGGYÜLÉSI ÉRTESÍTŐ jon építkezni. Inkább ki kell választani két-három tsz-t és részükre a távlatoknak megfelelő, jól felszerelt épületek építését javasoljuk és az ehhez szükséges hitelösszeget biztosítsuk. Az építkezésnél messze figyelembe kell venni a további fejlődést és az épületeket az állattenyésztés magasfokú gépesítésének megfelelően kell elkészíteni, hogy a szarvasmarha tenyésztésben ne 5—6 állatot gondozzon egy dolgozó, hanem legalább 10—15-öt. Az elmondottak kapcsolódnak a szövetkezet fejlesztéséhez is. Az elmúlt időkben több új tsz alakult a teljes önkéntesség elve alapján. Tele vannak bizakodással. Lelkesedésben nincs hiány. Inkább a közös gazdálkodás előfeltételei hiányoznak. A megalakulás a könnyebbik része a dolognak, de ha nem tudnak semmi közös tevékenységet kifejteni, akkor a nagyüzemi kedvezmény elmarad és ezzel együtt elmarad a nagyüzemi fölény is és ekkor kezdődik a baj. Örvendetes, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban egyre több új tsz alakult. Ügy gondolom, hogy mi, szövetkezeti elnökök, akik 9 év óta dolgozunk a szövetkezeti munkában, legalább annyira aggódunk a mezőgazdaságért, mint ebben az országban mások és a magunk részéről mindent meg fogunk tenni. De nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy ma, amikor a szövetkezeti fejlődésben más viszonyok és más körülmények között kívánunk az elmúlt évek hibáit levonva működni, az a buzgóság, amely néhány helyen ismét elkezd terebélyesedni, szerintem nem fog jót hozni. Nagyon jó és hasznos, hogy fáradoznak ezen. Ügy gondolom, népünk valamennyi rétegének fáradoznia kell a mezőgazdaság átalakításáért. Akkor dolgozunk jól, ha az újonnan létrehozott szövetkezeteket megfelelően támogatjuk. El kell mác-jutnunk odáig, hogy ha szövetkezetet alakítunk, az olyan fejlődésképes legyen, hogy egy év múlva ne „betegedjék" meg és ne kelljen azt is „gyógyítani". Szerintem körültekintően kell új szövetkezeteket létrehozni. Inkább a gyengébb szövetkezetek megsegítését kell gyorsítani, mivel ezek többsége rendelkezik a nagyüzemi feltételekkel, összevont területtel, épülettel, közös állatállománnyal. Ha a megadott lehetőségeket jól használjuk fel, egyre kevesebb lesz az olyan termelőszövetkezet, amelyet nem jó szemmel néznek az egyéni parasztok. A gépesítéssel kapcsolatban két dolgot kívánnék megemlíteni. Az ez évi népgazdasági terv mintegy 1100 traktort irányoz elő. Az elmúlt évben ezekben kevésbé mutatkozott hiány, inkább a betakarítógépek hiányoznak: répakombájn, járva silózó és egyéb takarmánybetakarító gépek és az eddiginél jobb minőségű vetőgépek. Javaslom, hogy a népgazdasági tervben biztosított keretből a fenti gépek arányát növeljük. Felhívom erre a gépesítéssel foglalkozó szakemberek figyelmét, akik eddig is sokat fáradoztak a gépesítés érdekében. Ma már egy sor olyan mezőgazdasági gépünk van, amelyre büszke lehet gépiparunk, és büszkék lehetnek a gépesítéssel foglalkozó szakemberek. Ügy gondolom azonban, hogy egy sor alapvető kérdést még nem oldottunk meg. Egy sor kérdésben még mindig tapogatózunk és keveset haladunk előre. Kérjük a gépesítéssel fog169