Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-45

2357 Az Országgyűlés 45. ülése 1958. évi január 29-én, szerdán. 2358 senkit meggyanúsítani — majdnem a szabotázszsal egyenrangú hiányosságok fordulnak elő! Két darab kompresszorért már a fél világot bejárták szakembereink. Mindenki azt mondta — kevés kivételtől eltekintve —, hogy ez a két óriás kompresszor csak Nyugat-Németországból, vagy az Egyesült Államokból szerezhető be. A kompresszorok hiánya miatt ez az óriási beruházás áll. Érdeklődtünk a Szovjetunióban, igaz-e, hogy csak a kapitalista országokban tudnak ilyen óriás kompresszort gyártani? A válasz az volt, hogy nem igaz, s amikor kint voltunk a Szovjetunióban — Czottner elvtárs már előzőleg küldött ki szakembereket — hetek alatt meg lehetett állapítani, hogy a Frunze gyárban nekünk szükséges óriás kompresszorokat tudnak gyártani — s egy év telt el azzal, hogy ezt nyugaton kerestük! Az egész három millió rubelba kerül — ha jól emlékszem a számokra — sa •szovjet szervek, a szovjet kormány azonnal vállalta a megrendelést és leszállítja Magyarországnak a két óriás kompresszort.- (DOBI ISTVÁN: Miért nem előbb mentetek oda?) Miért teszem ezt szóvá? Szeretnék szólni a mi igen derék műszaki értelmiségünkhöz, amelynek többsége a népi demokráciához hű; de ha valami rendkívül komplikált dolog megoldásáról van szó, sajnos, elsősorban Nyugat felé néz. Meg szeretném mondani, hogy a Szovjetunióban most lefolytatott tárgyalások idején akármelyik komplikált, igen fontos gép, Diesel-gép, villamos-mozdony, vagy egyéb gépek egész sora iránt érdeklődtünk — amiről itthon azt regélték, s azt mondották, hogy csak Nyugaton van meg, a szovjet szervek azt mondták : ne keressék Nyugaton ezeket a licenszeket, ezeket a terveket, mi ezeket gyártjuk, óriási összegeket fizethetnek ki az angoloknak és a nyugat-németeknek, mi ingyen a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsátjuk. (Taps.) Nekünk tanulnunk kell a Nyugattól és a leghaladottabb technikát figyelemmel kell kísérni, de ugyanakkor tanulnunk kell a Szovjetuniótól és elsősorban tőle kell tanulnunk. Ez a konkrét eset — a kazincbarcikai gyár két kompresszora — világosan megmutatja, hogy egy évvel ezelőtt kellett volna a szovjet kormánynál, a szovjet szerveknél ezt a kérdést szóvátenni; segítséget kaptunk volna, úgy, ahogy most első szóra megmondták, hogy segítenek legyártani. A Szovjetunióban kötött megállapodás értelmében nemcsak a gépipar, a textilipar és néhány más iparág kap segítséget. Az egyezmény szerint 9 millió rubel értékben hibridkukorica előállításához szükséges termelőberendezéseket is vásárolunk. Ezek egy millió hold kukorica vetéséhez biztosítják majd a hibrid vetőmagot, s ez holdanként mintegy két mázsa többletet eredményez. A szocialista országokkal való együttműködésről csak néhány példát említettem meg, bármelyik országgal tárgyalunk, mindenütt a legnagyobb segítőkészség mutatkozik meg. A beruházáshoz nyújtott segítség kötelez bennünket arra, hogy azt ésszerűen használjuk fel, így a Dunai Vasműnél, a Debreceni Gördülőcsapágygyárban, a MÁVAG-ban, az Egyesült Izzóban, az Orionban, a Klement Gottwald Gyárban, s a Székesfehérvári Alumínium Hengermű építésénél. Erről az építkezésről is szeretnék néhány szót mondani. Az ipar, különösen a gépipar fejlődésével együtt jelentősen megnőtt a szükséglet az alumínium félgyártmányokban. Bár a félgvártmányt gyártó üzemek fejlesztésére az elmúlt évek során 50 millió forintot fordítottunk, mégis az alumínium félgyártmányok fejlesztése az alapainvagtermelő ioarágaktól elmaradt. Szoviet segítséggel a Székesfehérvári Alumínium Hengermű sajtolási kanacitása 3 ezer tonnáról 11 ezer tonnára fog emelkedni, a gvár termelési értéke 60 millió forintról 300 millió forintra foe emelkedni. A beruházás megvalósulásával eddig nem gyártott nagy szilárdságú ötvözetekből sfn'tnlásra kfrülő félgvórtrriánvok lesznek gyárthatók. Ez jelentős serrítséget fog nvúitani az elektromosioarnak. továbbá az építőiparnak — állvánvcsövek evártásában — s a vegvioarnak, valamint az élelmiszerioarnak, mert lehetővé válik eddig nem gyártott csőelemek gyártása hűtőberendezések részére. E segítség értékét azzal lehet legiobban érzékeltetni, ha megmondiuk. hogy eddig a hazai alumínium tömbtermelésnek csak ötven százalékát tudtuk feldolgozni. A beruházás megvalósulása után már 80 százalékát focink feldolgozni a hazai alumínium tömbtermelésnek. A Szovjetunióval már megkötött és a többi szocialista országgal kötendő hosszúleiáratú megállapodások — amelvek közvetlenül aláírás előtt állnak — bizonyítják a tábor országainak együvé tartozását és az eevüttműködésnek azt a fölénvét, amelyet semmiféle más, kanitalista országokat jellemző együttműködéssel biztosítani nem lehet. Tisztelt Országgvűlés ! Javaslom, hogy az 1958. évi népgazdasági terv, amely most van tárgyalás alatt, kerüliön elfogadásra. Azt hiszem, nem kell különösebben aláhúznom, hogv az előttünk álló feladatok nagyok. A hibák kijavítására erőfeszítéseket teszünk, és mi, akik a gazdasági vezetésben dolgozunk, tanulva az 1957. évi hibákból, fogyatékosságokból, a minisztériumok élén, vagv a gazdasági bizottságban azon leszünk, hogy ezeket a hibákat felszámoliuk, úi tartalékokat tárjunk fel jobb, ésszerűbb gazdálkodással. Ebben a munkában támogatnak bennünket a dolgozó tömegek. Az 1958. évi tervet reálisnak tartom és meg vagyok győződve arról, hogv itt. a vitában elhangzott javaslatok tovább iavítják ezt a tervet, és népgazdaságunkat az 1958. évben tovább tudiuk fejleszteni. Egyrészt kijavítjuk a régi hibákat, biztosítjuk a dolgozók életszínvonalát, másrészt új perspektívát dolgozunk ki, hiszen készül a hároméves tervünk, amikoris az ipar, a mezőgazdaság számos területén tovább akarunk egy lépéssel menni, felszámolva a mostani nehézségeket. Biztos vagyok abban, hogy erre az országban megvan a megfelelő politikai feltétel, de megvan — a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésen keresztül is -