Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-44

2337 Az Országgyűlés 44. ülése 1958. évi január 28-án, kedden. 2338 kai szemben és erélyes kézzel kell megszüntetni e káros jelenségeket. A nemzeti jövedelem adott színvonala eb­ben az évben is csak korlátozott keretek között teszi lehetővé, hogy népgazdaságunk termelő­erőit beruházásokkal növeljük. A terv az állami beruházásokat — összehasonlítható árakon —• 9,4 milliárd forintban irányozza elő. Ez megfelel az 1955. évi színvonalnak és mintegy 8 száza­lékkal magasabb, mint az 1957. évi volt. A rendelkezésre álló beruházások mintegy kétharmadát fordítjuk a termelés bővítésére, egyharmadát pedig nem termelő célokra. Az utóbbiak túlnyomó része a lakosság szociális és kulturális igényének kielégítését szolgálja. Ezek középpontjában a lakás- és iskolaépítési program áll. Az 1958. évben állami erőből 12 200 lakás építése fejeződik be és további 10 000 lakás épí­tése kezdődik meg. Ezen felül az Országos Taka­rékpénztár hitelakciója útján mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók lakásépítkezé­seit és ezen az úton 20 000 lakás felépítése vár­ható. Mindez annyit jelent, hogy ha szerény lépé­sekkel is, de tovább haladunk a lakásigények kielégítésében. A száz lakásra jutó lakók száma a természetes szaporodás, valamint a várható lakáskiesések figyelembevételével 1958-ban 0.5 százalókkal csökken és az év végén 374 lesz. A kórházi ágyak száma 1958-ban tovább emel­kedik és a 10 0000 lakosra jutó ágyak száma az 1955. évi 62,6-tal szemben ez év végén eléri a 68,3-at. Budapest vizellátásának teljes megoldására többéves program készül, ennek keretében ez évben 43 millió forintot fordítunk a Fővárosi Vízművek fejlesztésére. A termelő célú beruházásokból 4,6 milliárd forintot fordítunk ipari, 1,3 milliárd forintot mezőgazdasági, egymilliárd forintot pedig köz­lekedési célokra. Az ipari beruházásokra az a jellemző, hogy a kapacitások szerkezetének átalakítását mozdít­ják elő. A 4,6 milliárd forintos keret jelentős ré­szét az energia- és alapanyagtermelés bővítésére fordítjuk. A fennmaradó összeg elsősorban kor­szerűsítésre, a termelés gazdaságosságának fo­kozására, a tradíciókkal bíró és kedvező export­lehetőségekkel rendelkező iparágak továbbfej­lesztésére szolgál. Nagy segítséget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezé­sünkre bocsátja a 300 millió rubeles beruházási hitel megfelelő részét. Jelentősebb összegeket fordítunk a borsodi, a tiszapalkonyai és az ajkai hőerőmű további építésére, a rudabányai érodúsítómű megvalósí­tására, fejlesztjük az Orion Rádiógyár televízió­vevő gyártását és az Egyesült Izzó televízió­képcső gyártását, jelentős összegeket fordítunk gyógyszeriparunk rekonstrukciójára és tovább­fejlesztésére. Nagy összeggel szerepel a diesele­sítési program megvalósítása, a Dunai Vasmű meleg-bengerművének építése, a Csepeli Papír­gyár rekonstrukciója és a mohácsi farost-lemez­gyár építkezése. Népgazdaságunkban rendkívül nagy jelentősége van annak, hogv belátható időn belül rátérhessünk az atomerő békés felhaszná­lására. Ezért jelentős összegeket fordítunk arra, hogy a Szovjetuniótól kapott kísérleti atomreak­tort mielőbb üzembe helyezzük. A kereskedelem beruházásaiból ez évben a Magyar Divatcsarnok kivételével teljesen hely­reállítjuk az ellenforradalom által okozott épü­letkárokat. Fejlesztjük a vendéglátóipari, első­sorban a szállodaipari hálózatot. Az 1958. évi építkezések lehetővé fogják tenni, hogy a buda­pesti Gellért és Royal szállodákat az 1959. év során teljes egészében üzembe helyezzük. Az 1958. évi beruházásaink hatékonyságát nagymértékben fokozhatjuk azzal, ha az elő­irányzott beruházási összegeket a legfontosabb létesítményeinkre koncentráljuk, azokat gyor­san befejezzük és csökkentjük a befejezetlen beruházások állományát. Ismeretes, hogy gazdasági nehézségeink egyik forrása volt az, hogy beruházásaink elhú­zódtak, és így a nemzeti jövedelem felhalmo­zásra fordított hányadát hosszú ideig lekötötték anélkül, hogy annak növeléséhez hozzájárultak volna. Magas a befejezetlen beruházások állo­mánya. Gazdasági vezető szerveink ügyeljenek arra, hogy beruházási eszközeinket a legkon­centráltabban, elaprózás nélkül használjuk fel, és hogy a beruházások kivitelezése az előirány­zott időt ne haladja meg. Ha a beruházások koncentrálását jól hajt­juk végre, a befejezetlen állományt mintegy egymilliárd forinttal csökkenthetjük. Ez képle­tesen szólva felér a beruházási keretek mintegy egymilliárd forinttal való megemelésével. 1958. évi tervünk az előző évinél bővebben, de még mindig szerény keretek között irányozza elő népgazdaságunk fejlődését. A következő években népgazdaságunk helyzetének további javulása és a Szovjetuniótól kapott hitel na­gyobb beruházási lehetőségeket fog biztosítani, és így nagyobb léptekkel haladhatunk majd előre a fejlődés útján. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelmi terv tükrözi a népgazda­sági tervnek azt a célkitűzését, hogy 1958-ban feladatainkat döntően saját erőnkre támasz­kodva oldjuk meg. 1957-tel szemben éppen ezért mintegy 22 százalékkal nő az export, az import pedig mintegy 12,5 százalékkal csökken. A terv előirányzata reális. A nagyarányú importcsökkentésre módot ad szénbányászatunk és alapanyagtermelésünk tervezett növekedése, továbbá hogy 1958-ban az 1957. évi kedvező me­zőgazdasági termelés eredményéképpen nincs szükségünk kenyér- és takarmánygabona-, va­lamint zsírbehozatalra. Tartalékul szolgál még az import ilyen arányú .csökkentéséhez az is, hogy 1957. év végén olyan anyagkészletekkel rendelkeztünk, amelyeknek részleges felhaszná­lása nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. Az import csökkentése ellenére a termelés nyers­anyagokkal való ellátása biztosítva van. Az ipari kivitel az elmúlt évhez képest 24 százalékkal nő. Ez a növekedés reális, a kivitelre szánt termékek tételes felülvizsgálatán alapul és minden jel arra mutat, hogyha az ipar ezen a téren megteszi a szükséges erőfeszítéseket, a ki­viteli terv túlteljesítése lehetséges. A mezőgaz­daság nagymértékben járul hozzá a kivitel foko-

Next

/
Thumbnails
Contents