Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-44

2337 Az Országgyűlés 44. ülése 1958. évi január 28-án, kedden. 2338 kai szemben és erélyes kézzel kell megszüntetni e káros jelenségeket. A nemzeti jövedelem adott színvonala ebben az évben is csak korlátozott keretek között teszi lehetővé, hogy népgazdaságunk termelőerőit beruházásokkal növeljük. A terv az állami beruházásokat — összehasonlítható árakon —• 9,4 milliárd forintban irányozza elő. Ez megfelel az 1955. évi színvonalnak és mintegy 8 százalékkal magasabb, mint az 1957. évi volt. A rendelkezésre álló beruházások mintegy kétharmadát fordítjuk a termelés bővítésére, egyharmadát pedig nem termelő célokra. Az utóbbiak túlnyomó része a lakosság szociális és kulturális igényének kielégítését szolgálja. Ezek középpontjában a lakás- és iskolaépítési program áll. Az 1958. évben állami erőből 12 200 lakás építése fejeződik be és további 10 000 lakás építése kezdődik meg. Ezen felül az Országos Takarékpénztár hitelakciója útján mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók lakásépítkezéseit és ezen az úton 20 000 lakás felépítése várható. Mindez annyit jelent, hogy ha szerény lépésekkel is, de tovább haladunk a lakásigények kielégítésében. A száz lakásra jutó lakók száma a természetes szaporodás, valamint a várható lakáskiesések figyelembevételével 1958-ban 0.5 százalókkal csökken és az év végén 374 lesz. A kórházi ágyak száma 1958-ban tovább emelkedik és a 10 0000 lakosra jutó ágyak száma az 1955. évi 62,6-tal szemben ez év végén eléri a 68,3-at. Budapest vizellátásának teljes megoldására többéves program készül, ennek keretében ez évben 43 millió forintot fordítunk a Fővárosi Vízművek fejlesztésére. A termelő célú beruházásokból 4,6 milliárd forintot fordítunk ipari, 1,3 milliárd forintot mezőgazdasági, egymilliárd forintot pedig közlekedési célokra. Az ipari beruházásokra az a jellemző, hogy a kapacitások szerkezetének átalakítását mozdítják elő. A 4,6 milliárd forintos keret jelentős részét az energia- és alapanyagtermelés bővítésére fordítjuk. A fennmaradó összeg elsősorban korszerűsítésre, a termelés gazdaságosságának fokozására, a tradíciókkal bíró és kedvező exportlehetőségekkel rendelkező iparágak továbbfejlesztésére szolgál. Nagy segítséget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezésünkre bocsátja a 300 millió rubeles beruházási hitel megfelelő részét. Jelentősebb összegeket fordítunk a borsodi, a tiszapalkonyai és az ajkai hőerőmű további építésére, a rudabányai érodúsítómű megvalósítására, fejlesztjük az Orion Rádiógyár televízióvevő gyártását és az Egyesült Izzó televízióképcső gyártását, jelentős összegeket fordítunk gyógyszeriparunk rekonstrukciójára és továbbfejlesztésére. Nagy összeggel szerepel a dieselesítési program megvalósítása, a Dunai Vasmű meleg-bengerművének építése, a Csepeli Papírgyár rekonstrukciója és a mohácsi farost-lemezgyár építkezése. Népgazdaságunkban rendkívül nagy jelentősége van annak, hogv belátható időn belül rátérhessünk az atomerő békés felhasználására. Ezért jelentős összegeket fordítunk arra, hogy a Szovjetuniótól kapott kísérleti atomreaktort mielőbb üzembe helyezzük. A kereskedelem beruházásaiból ez évben a Magyar Divatcsarnok kivételével teljesen helyreállítjuk az ellenforradalom által okozott épületkárokat. Fejlesztjük a vendéglátóipari, elsősorban a szállodaipari hálózatot. Az 1958. évi építkezések lehetővé fogják tenni, hogy a budapesti Gellért és Royal szállodákat az 1959. év során teljes egészében üzembe helyezzük. Az 1958. évi beruházásaink hatékonyságát nagymértékben fokozhatjuk azzal, ha az előirányzott beruházási összegeket a legfontosabb létesítményeinkre koncentráljuk, azokat gyorsan befejezzük és csökkentjük a befejezetlen beruházások állományát. Ismeretes, hogy gazdasági nehézségeink egyik forrása volt az, hogy beruházásaink elhúzódtak, és így a nemzeti jövedelem felhalmozásra fordított hányadát hosszú ideig lekötötték anélkül, hogy annak növeléséhez hozzájárultak volna. Magas a befejezetlen beruházások állománya. Gazdasági vezető szerveink ügyeljenek arra, hogy beruházási eszközeinket a legkoncentráltabban, elaprózás nélkül használjuk fel, és hogy a beruházások kivitelezése az előirányzott időt ne haladja meg. Ha a beruházások koncentrálását jól hajtjuk végre, a befejezetlen állományt mintegy egymilliárd forinttal csökkenthetjük. Ez képletesen szólva felér a beruházási keretek mintegy egymilliárd forinttal való megemelésével. 1958. évi tervünk az előző évinél bővebben, de még mindig szerény keretek között irányozza elő népgazdaságunk fejlődését. A következő években népgazdaságunk helyzetének további javulása és a Szovjetuniótól kapott hitel nagyobb beruházási lehetőségeket fog biztosítani, és így nagyobb léptekkel haladhatunk majd előre a fejlődés útján. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelmi terv tükrözi a népgazdasági tervnek azt a célkitűzését, hogy 1958-ban feladatainkat döntően saját erőnkre támaszkodva oldjuk meg. 1957-tel szemben éppen ezért mintegy 22 százalékkal nő az export, az import pedig mintegy 12,5 százalékkal csökken. A terv előirányzata reális. A nagyarányú importcsökkentésre módot ad szénbányászatunk és alapanyagtermelésünk tervezett növekedése, továbbá hogy 1958-ban az 1957. évi kedvező mezőgazdasági termelés eredményéképpen nincs szükségünk kenyér- és takarmánygabona-, valamint zsírbehozatalra. Tartalékul szolgál még az import ilyen arányú .csökkentéséhez az is, hogy 1957. év végén olyan anyagkészletekkel rendelkeztünk, amelyeknek részleges felhasználása nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. Az import csökkentése ellenére a termelés nyersanyagokkal való ellátása biztosítva van. Az ipari kivitel az elmúlt évhez képest 24 százalékkal nő. Ez a növekedés reális, a kivitelre szánt termékek tételes felülvizsgálatán alapul és minden jel arra mutat, hogyha az ipar ezen a téren megteszi a szükséges erőfeszítéseket, a kiviteli terv túlteljesítése lehetséges. A mezőgazdaság nagymértékben járul hozzá a kivitel foko-