Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-44
2339 Az Országgyűlés 44. ülése 1958. évi január 28-án, kedden. 2340 zásához. A mezőgazdasági nyersanyagok és kész- ( termékek exportja az 1957-es kedvező termelési i eredményeknek megfelelően imintegy 380 millió devizaforinttal növekszik 1957-hez képest oly módon, hogy .amellett a belföldi szükségletek kielégítése is biztosítva van. Népgazdaságunk szerkezete nagyarányú külkereskedelmi forgalmat tesz szükségessé, ez különös jelentőséget ad a külkereskedelmi terv teljesítésének. Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek a korábbi években népgazdaságunkban keletkeztek, és amelyek szoros összefüggésben voltak a nemzetközi fizetési mérleg kedvezőtlen alakulásával, anyaghiányhoz, termelési zavarokhoz vezettek. Meggyőződésem, hogy újabb tartalékok feltárása révén a tervben előirányzott mértéken túl is lehetséges lesz a fizetési mérleg megjavítása. Tisztelt Országgyűlés! Amint az ismertetésből kitűnik, az 1958. évi terv a népgazdaságban fontos változásokat és az egyensúly megteremtésében jelentős fordulatot irányoz elő. E fordulat abból áll, hogy 1957-hez képest minimális hitelek felvételével a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban van, valamelyest nő a beruházások színvonala, és szilárd alapot kap a lakosság életszínvonala. A terv végrehajtása érdekében erősítenünk kell a fegyelmet a gazdálkodásiban. El kell .érnünk, hogy a végrehajtás közben feltáruló tartalékok ne pillanatnyi érdekeket szolgáljanak, hanem céltudatosan, a népgazdasági terv fő feladatainak megoldását szolgálják. A kivitel előtérbe állítása mellett alapvető érdek fűződik az importtal való legnagyobb takarékossághoz és ahhoz, hogy a nehezen beszerezhető és nagy devizakiadásokat igénylő import nyersanyagokat fokozódó mértékben hazai források segítségével pótoljuk. Fajlagos felhasználási mutatóink részben a technikai színvonal miatt, de nagymértékben a pazarlás, a selejt és más veszteségforrások következtében sokszor magasabbak a nemzetközi átlagnál, ezért e mutatók megjavítása a tartalékok feltárásának, a termelés emelésének komoly forrása. Takarékosságra van szükség nemcsak az anyafelhasználásban, hanem az élet minden területén. Nem szabad a takarékosság hamis értelmezésével, a termékek minőségének lerontásával, elemi szükségletek kielégítésének korlátozásával, hasonló más módszerekkel látszateredményekre törekedni, hanem kerülni kell minden felesleges vagy luxus jellegű kiadást, másrészt a rendelkezésre álló eszközöket a célnak legmegfelelőbben kell felhasználni, keményen és határozottan kell fellépnünk a nép vagyonának felelőtlen kezelőivel szemben. Az 1958. évi terv eredményes megvalósítása feltételezi a gazdasági irányító munka megjavítását. Ennek fő útja egyrészről a centralizmus erősítése, a fő arányok betartása érdekében, más részről a harc a bürokratikus vezetési módszerekkel szemben, amelyek a terv végrehajtóit a végrehajtás legcélszerűbb módozatainak kiválasztásában gátolják, vagy helytelen irányba ösztönzik. Az 1958. évi terv célkitűzéseinek megvalósítása nagy erőfeszítéséket, fokozott felelősségérzetet, politikai és gazdasági aktivitást követel. Az 1957. évi példa megmutatta, hogy a párt vezetésével a legnehezebb helyzeten is úrrá tudunk lenni, ez a záloga távolabbi sikereinknek is. Bejelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az Országgyűlés terv- és pénzügyi bizottsága a tervet részleteiben megvitatta, és egyhangúan elfogadta. Ennek alapján is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat jóváhagyólag vegye tudomásul. (Taps.) ELUNOK: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi anyagunkkal végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére. Javaslom, hogy az Országgyűlés legközelebbi ülését holnap, január 29-én délelőtt 10 órai kezdettel tartsa, és annak napirendjére tűzze ki az 1958. évi népgazdasági terv vitáját. Elfogadja az Országgyűlés a napirendi javaslatot? (Igen.) Az Országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta, az ülést bezárom. (17,30) 167*
