Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-44

2335 Az Országgyűlés 44. ülése 1951 1957. évi takarmánytermelés eredményei. A szarvasmarhaállomány a terv szerint 2,6 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 1,7 százalékkal emelkedik. Az állomány növelése érdekében a múlt évihez képest 8 százalékkal alacsonyabban irányozzuk elő a vágómarhatermelést. A kivágás számszerű csökkenését bizonyos mértékig ellensúlyozza majd az átlagsúly várható emelkedése. A vágómarhatermelés csökkenésével szemben jelentősen, közel 12 százalékkal magasabb a vágósertéstermelés. A mezőgazdaság árutermelése az előirányzat szerint a termelésnél nagyobb mértékben emelkedik. A lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátásának alapja továbbra is az állami felvásárlás és a szezrődéses termeltetés marad. Az állami felvásárlási hálózat munkáját az 1957. évi tapasztalatok felhasználásával tovább kell javítani és alkalmassá kell tenni arra, hogy alapvető fontosságú feladatát helyesen, a lakosság érdekeinek megfelelően lássa el. A mezőgazdaság tervének kidolgozásánál tekintettel voltunk arra, hogy a mezőgazdaság továbbfejlődésének alapja a nagyüzemű szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a termelőszövetkezeteket támogatja és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján történhet, erőszakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor. A termelőszövetkezeti mozgalom önkéntességen alapuló fejlődésének feltétele, hogy a termelőszövetkezetek jobb eredményeket érjenek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok, tagjaiknak jobb életet biztosítsanak és így a dolgozó parasztság az eredmények, a mezőgazdasági kultúra magasabb színvonala alapján győződjék meg a termelőszövetkezeti út helyességéről. A termelőszövetkezetek továbbfejlődésének előmozdítására — a szövetkezetek saját eszközein kívül — a terv jelentős anyagi eszközöket biztosít. A termelőszövetkezetek 1958. évi beruházási hosszúlejáratú hitelkerete 254 millió forint, ami az 1957. évinek több mint kétszerese lesz. Ez az összeg a jelenlegi termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításához, továbbá az új termelőszövetkezetek kezdeti beruházásainak biztosítására szolgál. Ebből többek között 7000 szarvasmarha-, 22 000 sertés-, 15 000 juh-f érőhelyet, továbbá 40 000 köbméter silót, 2000 vagon befogadóképességű magtárat. 26 000 négyzetméter alapterületű üvegházat lehet megépíteni. A mezőgazdasági beruházásokból a szocialista szektorban hat hibridkukorica vetőmag feldolgozó üzemet építünk körülbelül 9000 tonna összkapacitással. A hibridkukorica vetőmag alkalmazása számításunk szerint mintegy 1,5—2 mázsával fogja növelni a holdankénti termésátlagot. Közel 100 000 katasztrális holdon végzünk talaj javítási, talajvédelmi és üzemi belvízvédelmi munkát. Jelentős összegeket fordítunk arra, hogy növeljük a mezőgazdaság ellátottságát univerzális traktorokkal és munkagépekkel. Különféle univerzális traktorokból mintegy 900 darabot, traktorekéből 1500 darabot, traktortárcsából 500 darabot, traktoros vetőgépből 400 darabot, traktoORSZAGGYÜLESI ÉRTESÍTŐ 3. évi január 28-án, kedden. 2336 ros fűkaszálóból 500 darabot, cséplőgépből 550 darabot irányoztunk elő. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság jövedelmei 1957-ben a bérügyi intézkedések és a beadási rendszer megszüntetése következtében jelentősen emelkedtek. Ezt is figyelembe véve, 1958-ban — az elmúlt év átlagaihoz képest — a munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére 4,6 százalékkal emelkedik. Mivel a múlt év végén ezt a színvonalat már elértük, 1958. évben további életszínvonalnövelő — intézkedéseket — a nyereségrészesedés kifizetésétől eltekintve — nem tervezünk. A parasztság reáljövedelmei — számítások szerint — megmaradnak az 1957. évi kedvező színvonalon. A következő időkben az a feladatunk, hogy a már bekövetkezett életszínvonal-emelkedést saját erőből, szilárdan megalapozzuk. Ennek minden előfeltétele biztosítva van a tervben. A terv biztosítja a megnövekedett vásárlóerő árufedezetét. Az 1957. évinél 6,5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalmat irányoztunk elő. A kiskereskedelmi forgalom a kereslet alakulásának megfelelően elsősorban iparcikkekben növekedik. Az élelmiszerellátás 1957. évben az utóbbi évekhez képest a legkedvezőbb volt. Ezt a színvonalat tartani fogjuk. A ruházati iparcikkek forgalma az előirányzat szerint 10,6 százalékkal, a vegyesiparcikkek forgalma pedig 13,6 százalékkal emelkedik. Jelentősen javul a lakosság ellátása a konfekcionált ruházati cikkekben, mennyiségben és választékban egyaránt. A tavalyinál nagyobb mennyiségben hozunk forgalomba szintetikus műszálakból készült árukat. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is, amelyek iránt a kereslet a lakosság megemelt életszínvonalának megfelelően az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett. Például az 1958. évben ötven százalékkal több mosógépet hozunk forgalomba, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek ugrásszerűen várható megnövekedett keresletének kielégítésére négyszer annyi készüléket lehet vásárolni, mint tavaly. Az ellátás iavu.l, de egyes cikkekből időnkint nehezen fogiuk kielégíteni a lakosság szükségleteit. így például a bútorforgalom 6,6 százalékos emelkedése ellenére sem tudiuk a megnövekedett igényeket teljesen kielégíteni. Fontos feladata a kereskedelem vezetőinek, hogy a rendelkezésre álló árualapokat olyan módon osszák el, ami a hiánycikkek körét minimálisra csökkenti. Az iparnak az a feladata, hogy csak olvan cikkeket gyártson, amelvekre a kereskedelemnek a lakosság szükségletének kielégítése érdekében szüksége van. A lakosság igényeinek kielégítésében szerepe van a kisiparnak azzal, hogv kiegészíti a szocialista ipar termelését és szélesíti a választékot. Sajnos az utóbbi időben a kisiparban olyan torzulások léptek fel, amelyek arra mutatnak, hogy a kisiparosok egy része spekulációs tevékenységet folytat és az árak indokolatlan emelésével illetéktelen jövedelemre tesz szert. A vásárlók és a becsületes munkát végző kisiparosok érdekében is fel kell lépni az ilyen visszásságok167