Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-44
2311 Az Országgyűlés 44. ülése 1958. évi január 28-án, kedden. 2312 El kell azonban ítélni az olyan egészségtelen jelenségeket, amelyek ellentétben állnak a dolgozó parasztság döntő többségének igazságérzetével is, hogy tudni illik egyesek a kormány tisztességes, a termelést fokozó ' támogatását spekulációra használják fel, s nem a több termelés, hanem a spekuláció révén akarnak jobban élni. Tisztelt Országgyűlés! Az a változás, amely az elmúlt 14 hónap alatt végbement a falun, megjavította a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság közötti viszonyt is. Meg kell mondani őszintén, hogy az elmúlt években különböző okok miatt volt bizonyos kettészakadás az egvénileg dolgozó parasztok és a tsz-tagság között. Ezt a kettészakadást teljes mértékben csak helyes gazdaságpolitikával, a helyi párt és állami szervek tudatos munkájával lehet megszüntetni. Az egyénileg dolgozó parasztságnak látnia kell, hogy a párt, a kormány biztosítja számára a normális, biztonságos gazdálkodást, a többtermelést, de ugyanakkor azt is látnia kell. amit Kádár elvtárs a tegnapi beszámolójában kifejtett, hogy nem mondunk le a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. Persze nagyon őszintén megmondjuk, hogy nem az erőszak útján, nem erőszakos eszközökkel, hanem a példamutatással, az okos, meggyőző szóval akarjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését végrehajtani. Helyes tehát, ha egyénileg dolgozó parasztjaink is közelednek a termelőszövetkezeti parasztsághoz, hogy közelebbről megismerhessék a termelőszövetkezeti gazdálkodást, a termelőszövetkezeti életet, akik adott esetekben az egyéni parasztok termeléséhez is segítséget tudnak nyújtani, mint például a Szolnok megyei Besenyszög községben, ahol a termelőszövetkezeti parasztság egyes egyénileg dolgozó parasztoknak kisgépéket és egyéb munkaeszközöket kölcsönöz. De az is helyes, ha a szövetkezeti tagok is közelednek az egyénileg gazdálkodókhoz, mert több olyan tapasztalat van, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése bizonyos megrekedésének egyik oka a termelőszövetkezeti tagok elzárkózása, még a becsületes dolgozó parasztokkal való barátkozástól is, de attól is, ha kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe, hogy vegyék fel, elutasítják őket. Szövetkezeti parasztságunk barátkozzon az egyénileg dolgozó parasztokkal, ismertessék meg közelebbről is velük a szövetkezeti gazdálkodást, a szövetkezeti életet. A termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó parasztok a faluban, egy községben együtt élnek, legtöbb esetben egy életen át. Eddig is együtt voltak jóban, rosszban. A jövőben is együtt lesznek. Talán szomszédság, talán vérkapcsolatok is összefűzik őket. Sokkal jobb dolog tehát, ha erős, egészséges, jó kapcsolat van közöttük, mintha feszült, idegenkedő elzárkózás. Semmi sem indokolja e helytelen viszonv legkisebb mértékben történő fenntartását, Változtassanak tehát rajta, legven a legjobb barátkozó viszony az egyénileg dolgozó és a szövetkezeti parasztok között. Tisztelt Országgyűlés! Nem hagyhatom szó nélkül a termelőszövetkezetek sok eredménye, egészséges vonása mellett azokat a meglevő hiány osságokat, amelyeket a közeljövőben ki kell javítaniuk. Termelőszövetkezeteink nagyon komolyan előre léptek a növénytermelés területén, de nagy a lemaradás az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha tenyésztés területén. S ez a lemaradás, ha szövetkezeteink nem változtatnak rajta, akadálya lehet a növénytermelés további növelésének is, visszavetheti egész gazdálkodásukat, s csökkentheti jövedelmezőségüket, mert nem tudják megfelelően növelni árutermelésüket. A kormány segítséget kíván nyújtani, hogy e téren is leküzdjék szövetkezeteink nehézségeiket — ezt a célt szolgálja a Minisztertanács legutóbbi, a termelőszövetkezetekről szóló határozata is. De a kormánv támogatása mellett a saját erőből is törekedni kell a termelőszövetkezeteknek az állattenyésztés megjavítására, mert enélikül nem fokozható tartósan az árutermelés, nem növelhető megfelelően a jövedelmező gazdálkodás. A termelőszövetkezetek állattenyésztésének elmaradása káros a termelőszövetkezetekre, a termelőszövetkezetek tagjaira, de magára a népgazdaságra is. Termelőszövetkezeti parasztságunk — mint ahogy ezt Kádár elvtárs is kifejtette — keményen, szilárdan helytállt abban a politikai csatában, amelyet az elmúlt 14 hónapban vívtunk. Ügy gondolom, hogy termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk megérti a kormány álláspontját az elkövetkezendő időben is, hogy most a termelés, a termelési eredmények állandó növeléséért kell a népgazdaság egészében, így a mezőgazdaság területén is harcba indulni és ezt a csatát is győzelemre kell vinni. Ez a csata a termelőszövetkezetek vezetésétől és tagságától fegyelmezett, jó munkát, és ésszerű, jó gazdálkodásra való törekvést kíván. Ebben-a munkában arra is szükség van, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó apparátus dolgozói, központi, megyei, járási, falusi szervei adjanak meg minden segítséget, támogatást a mezőgazdasági termelőknek, hogy minél jobban fokozhassák terméseredményeiket a népgazdaság, de saját jobblétük emelésére is. Ebben a nemes versenyben is, mint az ellenforradalom elleni harcban, bizonyítsák be termelőszövetkezeteink, hogy élen fognak járni, mert ez egyik legfontosabb feltétele a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének, de saját életük boldogulásának is. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt felszólalásom elején is kifejtettem, a kormány beszámolójával a legteliesebb mértékben egyetértek, azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Az ülést húsz percre felfüggesztem. Szünet után következik Kádár János elvtárs válaszadása. (Szünet: 13,20—13,42.) (Elnök: RÓ N AI SÁNDOR) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. A vitában elhangzottakra Kádár János elvtárs, a Minisztertanács elnöke válaszol. Kádár János elvtársat illeti a szó.
