Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-44

2311 Az Országgyűlés 44. ülése 1958. évi január 28-án, kedden. 2312 El kell azonban ítélni az olyan egészségtelen je­lenségeket, amelyek ellentétben állnak a dolgozó parasztság döntő többségének igazságérzetével is, hogy tudni illik egyesek a kormány tisztes­séges, a termelést fokozó ' támogatását spekulá­cióra használják fel, s nem a több termelés, ha­nem a spekuláció révén akarnak jobban élni. Tisztelt Országgyűlés! Az a változás, amely az elmúlt 14 hónap alatt végbement a falun, megjavította a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság közötti viszonyt is. Meg kell mondani őszintén, hogy az elmúlt években különböző okok miatt volt bizonyos kettészakadás az egvé­nileg dolgozó parasztok és a tsz-tagság között. Ezt a kettészakadást teljes mértékben csak he­lyes gazdaságpolitikával, a helyi párt és állami szervek tudatos munkájával lehet megszüntetni. Az egyénileg dolgozó parasztságnak látnia kell, hogy a párt, a kormány biztosítja számára a normális, biztonságos gazdálkodást, a többter­melést, de ugyanakkor azt is látnia kell. amit Kádár elvtárs a tegnapi beszámolójában kifej­tett, hogy nem mondunk le a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséről. Persze nagyon őszintén megmondjuk, hogy nem az erőszak útján, nem erőszakos eszközökkel, hanem a példamutatással, az okos, meggyőző szóval akarjuk a mezőgazda­ság szocialista átszervezését végrehajtani. Helyes tehát, ha egyénileg dolgozó paraszt­jaink is közelednek a termelőszövetkezeti pa­rasztsághoz, hogy közelebbről megismerhessék a termelőszövetkezeti gazdálkodást, a termelőszö­vetkezeti életet, akik adott esetekben az egyéni parasztok termeléséhez is segítséget tudnak nyújtani, mint például a Szolnok megyei Beseny­szög községben, ahol a termelőszövetkezeti pa­rasztság egyes egyénileg dolgozó parasztoknak kisgépéket és egyéb munkaeszközöket kölcsönöz. De az is helyes, ha a szövetkezeti tagok is köze­lednek az egyénileg gazdálkodókhoz, mert több olyan tapasztalat van, hogy a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztése bizonyos megrekedé­sének egyik oka a termelőszövetkezeti tagok el­zárkózása, még a becsületes dolgozó parasztok­kal való barátkozástól is, de attól is, ha kérik felvételüket a termelőszövetkezetbe, hogy ve­gyék fel, elutasítják őket. Szövetkezeti paraszt­ságunk barátkozzon az egyénileg dolgozó parasz­tokkal, ismertessék meg közelebbről is velük a szövetkezeti gazdálkodást, a szövetkezeti életet. A termelőszövetkezeti tagság és az egyéni­leg dolgozó parasztok a faluban, egy községben együtt élnek, legtöbb esetben egy életen át. Ed­dig is együtt voltak jóban, rosszban. A jövőben is együtt lesznek. Talán szomszédság, talán vér­kapcsolatok is összefűzik őket. Sokkal jobb do­log tehát, ha erős, egészséges, jó kapcsolat van közöttük, mintha feszült, idegenkedő elzárkózás. Semmi sem indokolja e helytelen viszonv leg­kisebb mértékben történő fenntartását, Változ­tassanak tehát rajta, legven a legjobb barátkozó viszony az egyénileg dolgozó és a szövetkezeti parasztok között. Tisztelt Országgyűlés! Nem hagyhatom szó nélkül a termelőszövetkezetek sok eredménye, egészséges vonása mellett azokat a meglevő hiá­ny osságokat, amelyeket a közeljövőben ki kell javítaniuk. Termelőszövetkezeteink nagyon ko­molyan előre léptek a növénytermelés területén, de nagy a lemaradás az állattenyésztés, elsősor­ban a szarvasmarha tenyésztés területén. S ez a lemaradás, ha szövetkezeteink nem változtatnak rajta, akadálya lehet a növénytermelés további növelésének is, visszavetheti egész gazdálkodá­sukat, s csökkentheti jövedelmezőségüket, mert nem tudják megfelelően növelni árutermelésü­ket. A kormány segítséget kíván nyújtani, hogy e téren is leküzdjék szövetkezeteink nehézségei­ket — ezt a célt szolgálja a Minisztertanács leg­utóbbi, a termelőszövetkezetekről szóló határo­zata is. De a kormánv támogatása mellett a sa­ját erőből is törekedni kell a termelőszövetke­zeteknek az állattenyésztés megjavítására, mert enélikül nem fokozható tartósan az árutermelés, nem növelhető megfelelően a jövedelmező gaz­dálkodás. A termelőszövetkezetek állattenyész­tésének elmaradása káros a termelőszövetkeze­tekre, a termelőszövetkezetek tagjaira, de ma­gára a népgazdaságra is. Termelőszövetkezeti parasztságunk — mint ahogy ezt Kádár elvtárs is kifejtette — kemé­nyen, szilárdan helytállt abban a politikai csatá­ban, amelyet az elmúlt 14 hónapban vívtunk. Ügy gondolom, hogy termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk megérti a kor­mány álláspontját az elkövetkezendő időben is, hogy most a termelés, a termelési eredmények állandó növeléséért kell a népgazdaság egészé­ben, így a mezőgazdaság területén is harcba in­dulni és ezt a csatát is győzelemre kell vinni. Ez a csata a termelőszövetkezetek vezetésétől és tagságától fegyelmezett, jó munkát, és ésszerű, jó gazdálkodásra való törekvést kíván. Ebben-a munkában arra is szükség van, hogy a mezőgaz­dasággal foglalkozó apparátus dolgozói, köz­ponti, megyei, járási, falusi szervei adjanak meg minden segítséget, támogatást a mezőgazdasági termelőknek, hogy minél jobban fokozhassák terméseredményeiket a népgazdaság, de saját jobblétük emelésére is. Ebben a nemes verseny­ben is, mint az ellenforradalom elleni harcban, bizonyítsák be termelőszövetkezeteink, hogy élen fognak járni, mert ez egyik legfontosabb feltétele a termelőszövetkezeti mozgalom szám­szerű fejlesztésének, de saját életük boldogulá­sának is. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy azt fel­szólalásom elején is kifejtettem, a kormány be­számolójával a legteliesebb mértékben egyetér­tek, azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Az ülést húsz percre felfüggesztem. Szünet után következik Kádár János elvtárs válasz­adása. (Szünet: 13,20—13,42.) (Elnök: RÓ N AI SÁNDOR) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést új­ból megnyitom. A vitában elhangzottakra Kádár János elvtárs, a Minisztertanács elnöke válaszol. Kádár János elvtársat illeti a szó.

Next

/
Thumbnails
Contents