Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-44

2295 Az Országgyűlés 44. ülése 1958. évi január 28-án, kedden. 2296 érni, hogyha dolgozó parasztjainknak a termelőszövetkezetről beszélünk, ne boruljon el a homlokuk, hogy túllássanak a kisparcellákon és a „mán"; művelődjenek, tanuljanak, így készüljenek holnapukra. A termelőszövetkezeti fejlesztés elsősorban nem gazdasági szervező munka, hanem nagy politikai és szakmai nevelő feladat. Nagy dialógusra, őszinte, közvetlen beszélgetésre van szükségük a pártnak és az állami szerveknek a parasztsággal. A parasztsággal folytatott őszinte beszélgetés és vita szélesítése és elmélyítése hozza meg fokozatosan az eredményt. A parasztsággal együtt kell megteremtenünk a falun a szocializmust, nem vele szemben, s a nevelőmunkának és a gazdasági intézkedéseknek együtt kell haladniuk. Gondolkodásukban nekünk kell eljuttatnunk őket a fordulópontig, ezen nekünk kell átsegítenünk őket előrelátó, okos intézkedésekkel, türelmetlenség és idegeskedés, kapkodás nélkül, de határozottan, megvédve a párt politikáját az ellenség minden támadásával szemben. Mindehhez elengedhetetlen feltétel a párt és a tömegek, a kormány, az állami vezetés és a dolgozók őszinte, baráti kapcsolatának erősítése. A kormány beszámolója elért politikai és gazdasági eredményeink alapján, azokra reálisan építve jelölte meg feladatainkat, a hároméves terv teljesítését, a bizalom további erősítését. Mi, akik egy-egy megyében váltjuk a gyakorlat aprópénzére a párt, a kormány politikáját, nagyon jól látjuk, hogy a tömegek aktív és egyre fokozódó támogatása nélkül ezek a célkitűzések megvalósíthatatlanok. Az ország vezetéséből kicsendülő, a kormány politikáját jellemző emberi, megértő hangot, az őszinte szót, a szavak és a tettek egységét visszük magunkkal a mindennapi munkába. Ezt várják dolgozóink az élet minden területén, ez a biztosítéka a tömegek aktív és egyre növekvő támogatásának. Meggyőződésem, hogy ezt segítik elő a Kádár elvtárs által javasolt személyi változások, amelyek tovább erősítik a párt és a kormány eddigi helyes politikai vonalának sikeres vitelét. Tisztelt Országgyűlés! Mi is kéz a kézben akarunk dolgozni minden becsületes emberrel, felhasználva minden társadalmi erőt, a Hazafias Népfront újjászülető erejét, minden jó szándékot, hogy további politikai és gazdasági előrehaladásunk szilárd alapja: a párt, a kormány és a becsületes dolgozó tömegek egysége, egyetértése fejlődjék és erősödjék megyénkben is. Mivel a kormány beszámolójából, politikájából ez az •alapvető gondolat, ez az előrevivő, teremtő szándék csendül ki, a kormány beszámolóját örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Taps!) ELNÖK: Az ülést 20 percre felfüggesztem. (11,40) (Szünet után 12,02) (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést Újból megnyitom. Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Peskó Lívia képviselőtársunk. I PESKÓ LÍVIA: Tisztelt Országgyűlés! A^ elmúlt évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy jelentős eredményeket értünk el művelődésünk vonalán. Bár felszabadulásunk óta az oktatás-nevelés egysége állandó problémaként szerepelt, a gyakorlatban a nevelés kérdése háttérbe szorult az oktatási problémák mellett. Ez magyarázható részben azzal a körülménnyel is, hogy az általános iskola megteremtésével maguknak a nevelőknek is új volt az anyag, a követelmények jóval magasabbak, mint a régi elemi iskolában. így a gyakorlat szülte azt az igényt, hogy nevelőintézményeink elsősorban a módszerek kidolgozásával és átadásával foglalkoztak. Ugyanakkor a nevelési problémák megoldása háttérbe szorult, és az erkölcsi-politikai nevelésnek a tanulók életkorának és érettségi Tokának megfelelő kidolgozása és alkalmazása nem valósult meg úgy, ahogy kellett volna. A nevelésnek ezt a hiányát élesen vetett k fel az októberi események. így vált lehetővé. I hogy ifjúságunk egy rétege meggondolatlanul, I hamis jelszavaktól félrevezetve az ellenség befolyása alá került. Kormányunk és társadalmunk felismerte nevelésünk hiányosságát, s az elmúlt .évben mind erősebb hangot adtak ennek a követelésnek a sajtó és a rádió útján is. Hogy ezt a kérdést mennyiben sikerült megoldanunk, azt bizonyítja elsősorban tanuló ifjúságunk. Aránylag rövid idő alatt helyreállott az iskolákban a rend és a fegyelem, megindult a tervszerű munka. A nyugodt tanulmányi feltételek biztosítása a fővárosban volt a legnehezebb, hiszen itt éreztette legmélyebben hatását az ellenforradalom, itt hatott legjobban az ifjúság soraiban. De március, április táján már a budapesti ifjúság jó része lecsendesedett, kijózanodott a hamis, félrevezető jelszavakból, s ráébredt arra, hogy egyetlen Têladata és kötelessége a tanulás. A megvalósult rend és fegyelem hozzájárult a tanév sikeres befejezéséhez s ahhoz, hogy az év végi átlagos tanulmányi eredmény megfelelt az előző évek tanulmányi átlagának. Ma már a fiatalok nagy része látja, hogy 1956 októberében helytelen irányba akarták őket vezetni. A hazatérők elbeszélései, s a még kint maradt fiataloknak őszinte hangú megnyilatkozásai fokozatosan rádöbbentik ifjúságunkat a valóságra, arra, hogy odakint milyen elhagyatottságban, sokszor testi és lelki magárahagyatottságban kell viselniük meggondolatlan cselekedeteik következményeit, mindjobban érzik a Szózat költőjének igazságát: „A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely!" Az ifjúság életében fordulópontot jelentett az új alapokra helyezett ifjúsági mozgalom. Amikor tavasszal az Úttörő Mozgalom és a KISZ kibontotta zászlaját, bizony sok közömbösséget, ellenállást kellett leküzdeniük, de ma már mind az Üttörő Mozgalom, mind a KISZ egyre éltetőbb ereje lesz az iskoláknak. Az úttörőknek, a KISZ-tagoknak kell az ifjúság legkiválóbb rétegét képezni, magatartásukkal és tanulmányi eredményükkel példaképül állni tanulótársaik előtt. Az iskolákban létrejött nyugalmi helyzetet lehetővé tette az országban bekövetkezett konszolidáció, a párt értelmiségi politikája és a pe-