Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-29
1431 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1432 hogy nem gyakoroltuk megfelelően a törvények, rendeletek, utasítások feletti törvényességi felügyeletet. Ez nem azt jelenti, hogy nem támadtuk meg a törvénysértő rendeleteket. Ilyenre is van számos példa. De nem léptünk fel elég eredményesen a rendeletek nagy számának kibocsátása ellen. Egyes területeken elszaporodtak azok a belső rendeletek, utasítások, amelyeket sem a lakosság, sem a kérdésekkel foglalkozó jogászok nem ismernek, s amelyek bürokráciát szülnek. A lakásjogot szabályozó 11/1953. számú minisztertanácsi rendelethez például nem kevesebb, mint 22 utasítást tartunk nyílván, amelyek nem kerültek nyilvánosságra a Hivatalos Közlönyben. Az ilyen bürokratikus szabályozás is egyik oka annak, hogy e területen sok a panasz. Három esztendő munkája során 22 777 lakásügyi panasszal foglalkoztunk. A tanácsok mindent megtesznek, hogy az adott lehetőségek között a lakásokat törvényesen osszák el, mégis a bürokratikus rendeletek sora egyenesen csábítja ezen a rendkívül érzékeny területen azokat a csalókat, akik visszaélnek és nem egyszer megkárosítják az állampolgárokat. Állami életünk decentralizálásával el kell érnünk, hogy az állampolgárok ügyeinek intézését közel vigyük a dolgozókhoz. Azok intézzék a lakosság ügyeit, akik a legjobban ismerik a helyi viszonyokat, a dolgozók gond ját-baját, panaszait. Világos, hogy egyre inkább a helyi tanácsi szervekre kell bízni az ügyek eldöntését s a felsőbb szakigazgatási szerveknek pedig az irányítás a feladatuk. Tapasztaljuk, hogy egyes helyi tanácsok nemegyszer visszaélnek hatalmukkal. Nem ritka a dolgozók érdekeit figyelembe nem vevő, törvénysértő tanácsi határozat. Ebben az ügyészi szervek is hibásak. A helyi államhatalmi és államigazgatási szervek munkája felett nem tudtuk a törvényességi felügyeletet eredményesen gyakorolni. A decentralizálással egyidejűleg erősítenünk kell az ügyészség törvényességi felügyeletét a helyi tanácsok határozataival kapcsolatban. így kívánjuk segíteni a tanácsok és a végrehajtó bizottságok tagjainak, elnökeinek munkáját, akik sokszor vétlenül követik el a törvénysértéseket. Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, munkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77 088 panasszal fordultak. Ezek között persze sok volt a vélt sérelem. A panaszok legnagyobb részével, a lakásügyi panaszokkal már előbb foglalkoztam. Jelentékeny a munkaügyi Panaszok száma is. A munkatörvény megsértése l e ggyakrabban a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos. A dolgozók sok esetben panaszolják, hogy ügyükben a törvényt megsértve intézkednek. Nem egy esetben az is előfordul, hogy nőkkel, sőt terhes anyákkal szemben élnek vissza a törvénnyel. Találkozunk olyan esetekkel, amikor a dolgozót azért helyezik át, vagy bocsátják el, mert felfedi és bejelenti a vállalatánál észlelt hibát, vagy visszaélést. Ilyen esetben a törvénysértőn fellépő vezetők mindent megtesznek, hogy hibát találjanak a dolgozó magatartásában, aki mint mondani szokták, „minden lében kanál", és túladnak rajta. Az ügyészi munka egyik hiányossága, hogy csak ritkán vonjuk felelősségre a hatalmukkal így visszaélő vezetőket. Ezért arra utasítottuk az ügyészi szervezetet, hogy a dolgozók jogait ne csak azzal védje, hogy hatályon kívül helyezteti a törvénysértő határozatot, de hasson oda, hogy a dolgozóknak okozott kárt jóvá is tegyék és a sértett teljes elégtételt kapjon. Fegyelmi ügyekben nehezíti a törvényesség maradéktalan érvényesülését az is, hogy azt szinte kizárólag csak az ügyészi szervek kísérik figyelemmel. Vizsgálataink során azt tapasztaljuk, hogy a felettes gazdasági szervek ezt a kérdést sok helyen semmibe veszik. Különösen áll ez a munkafegyelem kérdéseire, mindenek előtt a felelőtlenül okozott selejtkárok megtérítésére. Találkoztunk például a MÁVAG-ban olyan határozattal, amely megalkuvó a hibákkal szemben. Például az 1100 forintos selejtkárt okozó hanyag dolgozót mindössze 15 forint kár megtérítésére kötelezték. Az ügyészi szervezet mellett ezen a téren lényegesen többet kell tenniök a minisztériumoknak és ezek különböző szerveinek is. Az ügyészi szervezet — a Központi Vezetőség határozatának megfelelően — a szakszervezetekkel karöltve a továbbiakban még nagyobb figyelmet szentel annak, hogy az üzemen belül is megtartsák a szocialista törvényességet, mert ebben egyik igen fontos feltételét látja az eredményesebb munkának, a termelés növekedésének, s annak, hogy a dolgozók jogait messzemenően tiszteletben tartsák. Az ügyészségnek a jövőben a szakszervezetekkel karöltve sokkal határozottabban kell fellépni a munkavédelmi előírások megszegőivel, a balesetek felelőseivel szemben, akik nem hivatkozhatnak a termelés vélt érdekeire. Általános törvényességi felügyeleti munkánk fontos feladata a termelőszövetkezetek védelme, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatása, s ezzel együtt a már működő termelőszövetkezetek segítése. Különösen fontos ez most, amikor egyes helyeken az ellenség újból támadást indított a termelőszövetkezetek ellen. Járási ügyészeink részt vesznek a termelőszövetkezetek közgyűlésein, őrködnek a tagság jogai, az alapszabály rendelkezéseinek megtartása felett, indítványokat terjesztenek elő az öregek jogainak biztosítására, a földjáradék kifizetésére stb. Az ügyészi felügyelet megállapította, hogy termelőszövetkezeteink egyikénél-másikánál nem fordítanak kellő figyelmet jogaik érvényesítésére, nem törődnek eléggé azzal sem, hogy a termelőszövetkezetet ért kár utolsó fillérig megtérüljön. A termelőszövetkezetek fejlesztésének alapelve a szövetkezés önkéntessége. Ennek megsértése súlyos törvénysértés, amely ellen az ügyészség köteles fellépni. Az önkéntesség nyílt megsértése ma már ritkábban fordul elő, de még találkozunk félrevezető ígérgetésekkel a belépni szándékozó parasztoknak jogaira és kötelessé-
