Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1420 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1430 viselje. Az új, lenini elvek szerint létrehozott ügyészi szervezet a szocialista törvényesség leg­főbb őre. Felügyel arra, hogy a minisztériumok, az összes állami és egyéb szervek, az állampolgá­rok betartsák a törvényeket. Az ügyész felügyel arra, hogy a nyomozó hatóságok eljárásaikban a törvényes előírásokat betartsák és tárjanak fel minden bűncselekményt. Az ügyész, vádképviseleti jogán túl, őrködni kö­teles a bíróságok ítélkezésének törvényessége fe­lett. Felügyel arra is, hogy a büntetések végre­hajtása törvényszabta módon történjék. A törvény szerint az ügyész tanácskozási joggal részt vesz az országgyűlés, az Elnöki Ta­nács, a minisztertanács, a megyei, járási, városi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok ülé­sein, részt vesz a törvények és rendeletek meg­alkotásában. Az ügyésznek törvényeinkben biz­tosított joga, hogy megtámadjon minden törvény­sértő rendeletet, utasítást, intézkedést. Ilyen széles joggal felruházott ügyészséget csak a szocialista állam ismer. A burzsoá állam, ahol napirenden van a törvények kijátszása, nem tűr meg ilyen intézményt. Alkotmányunk a legfőbb ügyészt az ország­gyűlésnek, a nép által választott legfőbb állam­hatalmi szervnek rendeli alá. így a demokrati­kusan megválasztott országgyűlés a legfőbb ügyész és a neki alárendelt szervezet útján a tör­vényesség felett hathatós ellenőrzést gyakorol. Államrendszerünk mélységes demokratizmusa jut kifejezésre abban, hogy népünk választott képviselői tüzetesen megvitatják a törvényesség megszilárdításában elért eredményeket, a hibá­kat és az e téren előttünk álló feladatokat. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy eleget tegyek Alkotmányunkban előírt köteles­ségemnek és beszámoljak az ügyészi szervezet munkájáról. Három évre visszatekintve megálla­píthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevéke­nyen közreműködött ama intézkedések végre­hajtásában, amelyeket kormányzatunk az 1953 júniusi párthatározat szellemében a törvényes­ség megszilárdítására hozott. 1953-ban megszűn­tek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgála­tában. Ezek az intézkedések 4184 személyt érin­tettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bírás­kodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet ma­radéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi ren­delet végrehajtásával több mint 23 000 személy került szabadlábra. 1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrend­szerünket, államapparátusunkat és annak de­mokratizmusát. Külön ki kívánom itt emelni az 1954. évi I. törvényt, amely biztosítja az állam­polgárok panaszjogát mindenkivel és minden in­tézménnyel szemben. Kötelezően előírja a pana­szok alapos kivizsgálását és büntetni rendeli azo­kat, akik a panaszban foglalt bírálatot elfojtják, vagy éppen megtorolják. Az 1954. évi II. törvény létrehozta az egy­séges bírói szervezetet. A X. törvény a tanácsok működését és választását fejlesztette tovább. Ez eredmények ellenére megállapítható, hogy törvényalkotásunk előtt még hatalmas feladatok állnak. Bár megalkottuk az 1950. évi II. törvényt, büntető törvénykönyvünk általános részét, bün­tető törvénykönyvünk különös része még meg­alkotásra vár, éppen úgy, mint polgári törvény­könyvünk, amelynek előkészítési munkálatai fo­lyamatban vannak. Különösen fontos az államigazgatási eljárás­ról szóló új törvény megalkotása, amelynek vilá­gosan meg kell határoznia az államigazgatási szervek hatáskörét, segítenie kell a bürokrácia elleni harcot és az állami szervek feletti törvé­nyességi felügyeletet. Törvényalkotásunk előtt az a feladat áll, hogy elemezze a Szovjetunió XX. kongresszu­sának és pártunk Központi Vezetőségének hatá­rozatait, azokat felhasználva, hozzálásson még szélesebb, még hatalmasabb törvényalkotási fel­adatok elvégzéséhez. Ennek során a jogelmélet számos elvi kérdését is tisztázni kell. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét át­átfogó törvények, jogszabályok rendszerét". A Központi Vezetőség határozata komoly segítséget nyújt szocialista rendszerünk teljes kiépítéséhez. Felhív bennünket arra, hogy alaposabban és mind a jogászok, mind a széles közvélemény be­vonásával végezzük el azoknak a jogszabályok­nak a megszerkesztését, amelyek szocialista jogrendszerünkből hiányoznak, nem utolsósor­ban azért, mert a törvényesség és a törvények jelentőségét eddig sokszor lebecsültük. Jogá­szaink, akik többször bírálták ezt a helytelen magatartást, most örömmel üdvözlik a kedvező fordulatot és készen állnak, hogy az új, szocia­lista jogszabályok megalkotásában közreműköd­jenek. Mint a törvényesség őre, örömmel üdvöz­löm, hogy az országgyűlés és az Elnöki Tanács a jövőben szélesebben él alkotmány-biztosítottá jogaival, megvitat és törvény útján szabályoz minden nagyobb jelentőségű intézkedést. Ezzel meg fognak szűnni a rendeletalkotás terén eddig tapasztalt visszásságok, amelyek nem egyszer törvénysértő rendeletek és utasítások kibocsátá­sát eredményezték. A kevesebb és közérthető jogszabályok között az egyszerű dolgozók is könnyebben eligazodhatnak, s ez már önmagá­ban is a törvényesség megszilárdulását eredmé­nyezi. örömmel üdvözlöm azt is. hogy képviselő­társaim a jövőben élni kívánnak interpellációs jogukkal. Meggyőződésem, hogy demokráciánk további kibontakozásának ez az újabb bizonyí­téka egyben segít a törvénysértések feltárásá­ban, elkövetőik felelősségrevonásában, s ezzel növeli népünkben a rendszerünk és törvényei iránti bizalmat. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 42. szakaszának 2. pontja szerint „a legfőbb ügyész a jogkörében ügyel arra, hogy a minisztériu­mok, az alájuk rendelt hatóságok, hivatalok, in­tézmények és egyéb szervek, az államhatalom he­lyi szervei, valamint a polgárok a törvényeket megtartsák." Az ügyészi szervezet hároméves munkájának felmérésénél meg kell állapítanom,

Next

/
Thumbnails
Contents