Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1427 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1428 Ugyanakkor azonban meg kell mondani, igaza van Urbán képviselőnek abban, hogy államapparátusunkban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem odavalók. Ezeket ki kell tenni államapparátusunkból. Először persze bírálni kell, ha a bírálat nem segít, ki kell tenni őket. A felvetett hibákkal kapcsolatosan még egy típusra szeretnék rámutatni. Urbán képviselőtársunk megemlítette azt a típust, amely felfelé hajlong, ugyanakkor az irányítása alatt álló dolgozókhoz, vagy általában a dolgozókhoz, akiknek ügyeivel foglalkozik, nem bánik emberségesen. Még egy típus van, amellyel szemben fel kell lépnünk: az, aki az aktákat tologatja, aki azért nem mer intézkedni, mert attól fél, hogy intézkedésében hiba lesz. Lehet, hogy hiba fordul elő azoknak az embereknek az intézkedéseiben, akik mernek intézkedni. Valószínűleg több hiba, mint azoknak az intézkedéseiben, akik egyáltalán nem intézkednek! (Derültség.) Mégis elsősorban azoknak az embereknek a munkáját kell megbecsülnünk, akik mernek intézkedni és akik a meglevő" hibákat, hiányosságokat a helyszínen valóban ki is javítják, ahelyett, hogy aktatologatással próbálnák az ügyeket megoldani. De nehogy ezen a téren túlzásba essünk! Az intézkedők közt elsősorban azokat kell megbecsülnünk, akik az esetek többségében helyesen intézkednek. Nem akarok kitérni a többi ilyen felvetett kérdésre. Nagyon helyeslem azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselőtársak az egyszerűsítéssel kapcsolatban elmondottak. Ezek a javaslatok mind abban az irányban haladnak, hogy megfontoltan, a kérdést nem az akta oldaláról nézve nyúljunk hozzá az államapparátus munkájának megjavításához és hogy az egyszerűsítést ne tekintsük egyszerűen egyes rubrikák megszüntetésének, hanem a kérdést a másik oldalról is nézve, az egyszerűsítéssel együtt hajtsuk végre a szocialista demokratizmus fejlesztését és államapparátusunk bizonyos mértékig új módszereinek kifejlesztését. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy végezetül a minisztertanács nevében megköszönjem azt a bizalmat, amely a minisztertanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult; megköszönjem azt â bizalmat, amely megnyilvánult abban, hogy a felszólaló képviselőtársak egyetértettek a minisztertanács beszámolójával és elfogadták a beszámolóban felvetett terveket, elgondolásokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is, amely abban nyilvánult meg, hogy a képviselőtársak bátran bírálták a minisztertanács munkájának fogyatékosságát. A bizalomnak ez a megnyilvánulása segíti a minisztertanácsot abban, hogy munkáját jobban végezze. Biztosítom a tisztelt Országgyűlést, hogy a minisztertanács minden tagja és a minisztertanács egésze is teljes erejével, tudásával és tehetségével azon lesz, hogy az előttünk álló feladatokat népgazdaságunk fejlesztése, az életszínvonal emelése, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése érdekében sikerrel oldjuk meg. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A minisztertanács elnökének beszámoiójávai kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztem az országgyűlés elé: Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a minisztertanács beszámolóját rz 1955 novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a minisztertanács beszámolója az ipar, s a mezőgazdaság további fejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már'széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista világrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a'nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében, s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását, s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése, s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építő munkáját megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Tisztelt Országgyűlés! Felteszem a kérdést szavazásra. Akik a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul veszik, s a beszámolóval kapcsolatban előterjesztett határozati javaslatot elfogadják, szíveskedjenek szavazni. (Megtörténik.) Ki van ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját, s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a legfőbb ügyész beszámolója. Non György képviselőtársunk, a legfőbb ügyészé a szó. NON GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés 1953. július 4-én megválasztotta a legfőbb ügyészt, megindította a Magyar Népköztársaság Alkotmányában lefektetett alapelvek szerint az új ügyészi szervezet működését. Az új ügyészi szervezet alapvetően más, mint a rép A régi államügyész az igazságügyminiszternek alárendelt közvádló volt, akinek az volt a feladata, hogy a nyomozószervek adatai alapján vádiratot készítsen és a bíróság előtt a vádat kép-