Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-42

2225 Az országgyűlés 42. ülése 1957. évi december 21-én, szombaton. 2226 bűncselekménynek is a büntetlenségéről szólt volna. Azután annak az „elméletnek" voltak hirdetői, amely szerint október 23. és november 4. között elkövetett emberölésért senkit sem lehet gyilkosság miatt elítélni, mert ezekben az izgalmas napokban senki sem fontolhatta meg előre szándékát. (Derültség.) Holott nyilvánvaló, hogy mindazoknál, akik az ellenforradalom idején fegyvert ragadtak, azzal embert öltek, vagy ölni megkíséreltek, az ölési szándék előre megfontoltsága már a fegyverszerzés időpontjában megvolt. (Helyeslés. — Felkiáltások: Ügy van!) Bíráink közül sokan nehezen ismerték fel az eléjük került ellenforradalmi cselekmények politikai jellegét és enyhébb büntetéssel fenyegetett köztörvényi bűntetteket állapítottak meg. így például állami és pártfunkcionáriusok elhurcolását személyes szabadság megsértésének, a tanácsháza megrohanását garázdaságnak, a nemzetőrök bűncselekményeit hivatali hatalommal való visszaélésnek, az emlékművek lerombolását ingó dolog megrongálásának minősítették. (Derültség.) — És így tovább, és így tovább. Mindezekben és egyéb kérdésekben is a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma állásfoglalásaival irányította a helyes ítélkezés kialakítását. Hónapok teltek el, mire a mind kevesebb hibát felmutató helyes ítélkezés kialakult. A bírák tisztánlátását és helyes gondolkodásának kialakítását gátló körülmények fokozatos megszűnése, a kormány helyes igazságügyi intézkedései, az Igazságügyminisztérium segítőkészsége, okos és emberséges személyi politikája és nem utolsósorban a Legfelsőbb Bíróság irányító működése a maga összességében biztosította annak az eredménynek az elérését, amely még korántsem kielégítő ugyan, de reményt nyújt a további javuláshoz. 1956 december 11-én a rögtönbíráskodás meghirdetése, majd a rögtönítélő bíróságok határozott és szigorú ítélkezései; 1957 január 15-én a gyorsított eljérás bevezetése, majd a külön tanácsok felállítása a Legfelsőbb Bíróságon is, és e tanácsoknak népi ülnökök alkalmazása melletti hathatósabb működése; 1957 márciuis 28-án országos bírói értekezlet tartása a Legfelsőbb Bíróságon az ellenforradalmi bűncselekmények tárgyában a helyes ítélkezést gátló téves nézetek leküzdésére, majd az irányt mutató állásfoglalások közlése a megyei bíróságokkal; 1957 április 6-án a népbírósági tanácsok felállítása a Legfelsőbb Bíróságon, majd az egy szakbíróból és négy népbíróból álló népbírósági tanácsok példamutató, osztályharcos ítélkezése az eléjük utalt legjelentősebb ellenforradalmi bűnügyekben: mindezek olyan tényezők, amelyek a helyes ítélkezés kialakítását elősegítették. Ezt követően 1957 június 15. napján életbelépett az 1957. évi 34-es számú törvényerejű rendelet, amely a megyei népbírósági tanács megszervezéséről intézkedett. E törvényerejű rendelet miniszteri indokolása — amely egyébként a törvényerejű rendelet bevezetésével csaknem szószerint egyezik — megállapítja, hogy ,,a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsának ítélkezése bebizonyította, hogy ez a bírósági szervezet legalkalmasabb a politikai indító okokból elkövetett bűntettek elbírálására. Ezért az ellenforradalmárok elleni következetes küzdelem, az ellenforradalmi elemek végleges felszámolása érdekében az ilyen bűntettek elbírálását átmenetileg a megyei bíróságoknál is népbírósági tanácsokra kell bízni." A büntetés-kiszabás területén természetesen nem könnyű az irányítás, hiszen az adott eset összes körülményeinek tüzetes ismerete alapján lehet csak állást foglalni. Egyik legfőbb irányelv az, hogy alapvetően különböztetni kell a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetői, kezdeményezői, országos irányítói, a külföldi szervezetek ügynökei, az emberi élet kioltói, a börtönökből szabadult huligán elemek között egyrészt, s azok között a megtévedt dolgozók között másrészt, akik súlyos bűncselekményt nem követtek el. Előbbieknél a kérlelhetetlen szigor, utóbbiaknál a nevelő hatású büntetés az indokolt. Rendkívül tanulságos lesz annak kimutatása, hogy milyen kiemelkedő számban állottak a népbírósági tanácsok előtt — de a rendes tanácsok előtt is — súlyosan büntetett élőéletű egyének. Az osztályhelyzetnek természetesen az ellenforradalmi bűncselekmények tárgyalásában való ítélkezés körében is jelentősége van. A Legfelsőbb Bíróság azonban kifejezésre juttatta azt, hogy aki a munkásosztály hatalma, a népi demokratikus államrend biztonsága ellen irányuló bűncselekményt követ el, sikerrel nem hivatkozhat enyhítő körülményként arra, hogy ő maga is a munkásosztály tagja. Ilyen esetben ugyanis az elkövető saját osztályának árulójává vált, annak alapvető érdekei ellen támadt. Számos határozat adott irányítást a párt- és kormányellenes uszító röpcédulák terjesztésének még az év elején is fennállott nagyfokú társadalmi veszélyességére, amellyel nem áll összhangban a felfüggesztett büntetés kiszabása. Kollégiumi állásfoglalás mutatott rá a fegyverrejtegetés kiemelkedő veszélyességére is. Ugyanakkor ki kellett mondani azt is, hogy egymagában az a körülmény, hogy valaki az 1956 október-novemberi események során egyes kérdésekben nem látott tisztán és politikailag téves nézeteinek kifejezést adott, nem lehet a bűnösség megállapításának alapja, feltéve természetesen, hogy téves nézeteit nem uszító módon juttatta kifejezésre. Enyhítő körülményként értékelte a Legfelsőbb Bíróság a korábban ellenforradalmi tevékenységet kifejtett vádlott javára azt, hogy később a termelő munka megindítására jelentős erőfeszítéseket 'tett. Nem egy határozat foglalkozik az ellenforradalmi propaganda hatása alá került, őszinte -megbánást tanúsító fiatalkorúakkal szemben kiszabandó enyhébb büntetéssel is. Az utóbbi hónapokban nemcsak a népbírósági tanácsok, hanem szakbíráink is mind a Legfelsőbb Bíróságon, mind az alsó bíróságokon, mind határozottabban ismerik fel az ellenforradalmi bűncselekményekkel szembeni céltudatos büntetőjogi küzdelem alapvető körülményeit. Az ellenforradalom elleni küzdelmet a statisztika tükrében nálunk, a Legfelsőbb Bíróságon a következő adatok mutatják: a Legfel-