Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-42

2221 Az országgyűlés 42. ülése 1957. évi december 21-én, szombaton. 2222 amelyet ez a nemcsak bűnös, de hazafiatlan ma­gatartás kivált. Ezért az ügyészség arra fog tö­rekedni, hogy nemcsak a büntetés teljes szigorát, de becsült népgazdasági kár megtérítését is ma­gas mértékben szorgalmazza. Legyen nagyon drága az engedély nélkül ki­vagdalt, vagy lopott fa a bűnösöknek. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló javarészt e gy év jellemző tevékenységeként példatár sze­repét tölti be, de irányt mutat a jövőre is. Ta­pasztaljuk, hogy bármely vezető személy nyilat­kozzék is meg a népi demokratikus táboron be­lül, a nyugati burzsoá politikai őrszemek és sajtó azonnal készek a válasszal, véleményt, kritikát, tanácsot osztanak. Minden köhintésünkből kom­mentár születik, és van elegendő belső ellensé­günk, amely ezt felkapja, elhinti, tovább torzítja, de szép számmal van olyan, nem ellenséges os­tobánk is, aki még elhiszi ezt. Jósolgatnak, hogy politikai vonalvezetésünk puhul, avagy keménye­dik, valamely ismertebb személy náthájából kegyvesztettséget kombinálnak stb. Természetesen mi dolgozunk és csak ritka ráérő időben jutunk hozzá, hogy elmulassunk a burzsoá vágyálmokon. Következetesen megyünk a párt által meghatározott vonalon, mert nagyon megtanultuk, hogy csak a határozott és követke­zetes elvi álláspont ad erőt és csak az erő alkal­mas szövetségesek és rokonszenvezek vonzására, nemkülönben az ellenséges elemek megfélemlí­tésére. Az ellenforradalom után eltelt évben, a rend­csinálás periódusában a párt- és államvezetés következetes józanságot, mérsékletet mutatott. A magyarországi ellenforradalom felszámo­lása Magyarország belügye. Az állami és társa­dalmi rend védelme a mindenkori kormány al­kotmányos kötelessége. Szocialista vívmányaink megőrzése és továbbfejlesztése pedig az egész magyar nép előtt fontos kötelezettségeket hárít a kormányra. A forradalmi munkás-paraszt kormány in­tézkedései mindenben megfeleltek az ország és a nép érdekeinek, valamint az általános emberi jogoknak. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány egyetlen intézkedést sem tett, amely ne állhatná ki az objektív bírálatot. Az imperialista gengszterek, a ciprusi, algé­riai, egyiptomi, ománi nép gyilkosai vérfürdőről üvöltöztek, a konszernek milliomos urai ügyvéd jogászaikat vezénylik elő, hogy „védjék" a ma­gyar proletariátus érdekeit. A preventív nevelés, a bűnüldözés és az igaz­ságszolgáltatás előtt egy év után nagyobb fel­adatok állnak, mint eddig. A forradalmi nagy­vonalúságról át kell térni a módszerek finomí­tására, jelképesen szólva: a husángról az ope­rálókésre. Liberálisabb-e a kés, mint a bunkó? Nem hiszem. Forradalmi helyzetben, osztálylá­tünk érdekében dltűrhetők, de nem elnézhetők bizonyos hibapontok és itt sem emberéletekről van szó, hanem módszerekről. De mivel a bűn­üldözésben a hibapont nem mellé lőtt-agyag­galambot, hanem alaptalanul zaklatott embert jelent, nem lehet ebbe még ezrelékarányban sem belenyugodni. Persze az is hibapont, hogy ellen­séges kategóriáknál nem a lényeg kerül üldözés alá, csupán a felület. Időszerű példával élve: nem a gyilkosságra való felhajtás, hanem ehelyett izgatás. Változatlan törekvésünk a bűnvádi eljárás törvényi biztosítékainak maximális érvényesíté­se, és a kioktatás eredménytelensége esetén bűnvádilag lépünk fel az értetlenekkel szemben. » A rendőrség alsóbb állománya képzettségé­nek átmeneti visszaesése miatt és más népi de­mokráciák tapasztalatainak figyelembevételével biztosítani kell — a tettenérés, vagy szökés ese­tét kivéve — minden őrizetbevéteihez alz előze­tes ügyészi hozzájárulás rendszerét. Ügy vélem, nem marad kétség az iránt, hogy nem liberalizálni törekszem a bűnüldözést és az általános felügyeletet, hanem kultúrálni. Ezért se mondják nekünk egyesek, hogy már egy év telt el az ellenfórradalom óta, tehát enyhítsünk a megítélésen. Nem, az aktív ellenség megítélé­sén nem enyhítünk. Mi úgy mondjuk, hogy még csak egy év telt el a véres ellenforradalom óta. Ne álljanak meg az ügyészek sem a törvényes ellentámadás közepette és ne várjanak paran­csot a „tovább"-ra. Sok még a nyílt és a jól le­leplezett bitang, sokat kell még várni a .,pihenj" vezényszóra. A passzív és bőrébe férő osztályidegen ele­meket is hagyni kell élni és dolgozni, de hogy melyik az aktív és ezért melyiket kell a társada­lomból kiküszöbölni, azt nem öltözködése, vagy lakásának berendezése dönti el: ehhez jogi fel­ismerés, kultúrált megítélés szükséges. Az ellen­forradalom gócainak végleges fertőtlenítéséhez is kultúrált bűnüldözés, pártos vádképviselet és osztálybíróság kell. A kultúrált és a napi indula­toktól mentes osztálygyűlölet nagyobb és maran­dóbb, tehát társadalmibb sikert eredményez, mint az időben ugyan helyénvaló vak gyűlölet. Kérem a tisztelt Országgyűlést* hogv beszá­molómat elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Az egyhangú megnyilvánulásból úgy látom, hogy az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját tudomásul veszi. A szabályoknak azonban eleget téve, felteszem a kérdést: tudo­másul veszi-e az Országgyűlés a beszámolót? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a beszá­molót tudomásul vette (Szünet: 11.27—11.53.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az. ülést új­ból megnyitom. Napirendünk szerint következik a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. A Legfelsőbb Bíróság elnökét, dr. Domokos Józsefet illeti a szó. DR. DOMOKOS JÓ ZSEF: Tisztelt Ország­gyűlés! Alkotmányunk 39. §-ának és az ország­gyűlés ügyrendje 31. §-ának egybevetett ren: kezese értelmében a Legfelsőbb Bíróság elnöke működéséről az országgyűlésnek évenként leg­alább egyszer beszámolni köteles. Az országgyű­lés múlt év augusztus 2-án hozott határozatával jogot adott a Legfelsőbb Bíróság elnökének arra, hogy az országgyűlés tanácskozásain részt ve­gyen, s ezzel lehetővé tette, hogy beszámolási kö­ségét teljesítse. És most, amiken iea-

Next

/
Thumbnails
Contents