Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-35
1779 Az országgyűlés 35. ülése 1957. évi május 11-én, szombaton. 1780 verése és a törvényes rend megszilárdítása után a falun a föld használata, megszerzése és tulajdonjogának birtoklása döntő jelentőségű volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány ezeket a döntő jellegű kérdéseket a 9-es, 10-es és 11-es számú törvényerejű rendelettel parasztságunk részére megnyugtatóan rendezte. Az említett törvények lehetőséget adtak arra, hogy a közelmúltban a tagosítás, valamint a kártalanítási eljárások terén elkövetett kirívó törvénysértések orvoslást nyerjenek. Tisztelt Országgyűlés! Az előttem felszólaló képviselőtársak érintették a kormánybeszámoló minden részét. Szabad legyen ezért csak néhány dolgot felvetnem a mezőgazdaság vonaláról. Megyénk döntően mezőgazdasági jellegű. Ezért erről kívánok néhány szót elmondani. Megnyugtató dolog a kormány elnökének beszámolójában az egész dolgozó parasztság számára az a kijelentés, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésénél és fejlesztésénél az adiminisztratív eszközök helyett a meggyőzés és a meggyőződés elvét fogjuk használni. Megyénk dolgozó parasztságának a törvényerejű rendeletek által biztosított eddigi kedvezmények igen megnövelték termelési kedvét és biztonságát. Megyénk parasztságának helyeslésével találkozik a kormánynak az a törekvése, hogy mezőgazdaságunk termelését a belterjesség felé irányítja. Hazánk éghajlati, területi adottságai, valamint termelőszövetkezeti és egyéni parasztságunk szorgalma és szakértelme ezt biztosítja. Megyénk területén szükségesnek tartom az olyan fejlett mezőgazdasági kultúrák növelését, mint a makói hagyma, a szegedi paprika, a szentesi konyhakertészet, a csongrádi szőlő-, bor- és gyümölcstermelés. .A belterjesség fokozása érdekében egységesen rendezni kell országos szinten a szerződéses termeltetést. Javasolom, hogy ezt a következő évben bízza rá a kormány falusi földművesszövetkezeteinkre. Helyesnek tartom a termelői társulások, szakcsoportok szervezését és létrehozását, ahol erre lehetőség van. Azonban meg kell azt is mondani, hogy a mezőgazdasági termelés speciális ágazatai terméshozamának növelése még nem jelent belterjességet. A mezőgazdasági termelés belterjességének elengedhetetlen feltétele a fejlett állattenyésztés. Az ellenforradalmi események következtében állatállományunk a nagymérvű és felelőtlen állatpusztítás következtében jelentősen csökkent. Ha Csongrád megye állatállományának adatait vizsgáljuk, szarvasmarha és sertés létszám a statisztika tükrében húsz százalékos csökkenést mutat. Ha ezen belül a minőségi fejlesztést vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy e téren még sokkal több a tennivaló. Megyénkben vannak kiváló törzstenyészettel rendelkező állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink. Sok kitűnő tenyészanyag van az egyéni gazdálkodók kezén is. Állatállományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése feltétlenül indokolttá teszi az állattenyésztésben a növendékállattartás eddigi feltételeinek megjavítását. Tovább kell fejleszteni a szerződéses tenyészállatnevelési akciót; biztosítani kell, hogy a növendékállat nevelése és tenyésztésbe állítása termelőszövetkezeteink és egyéni gazdáink részére kifizetődő legyen, mert amíg egy hathónapos növendékborjú értéke nem éri el egy jól tejelő tehén háromhavi tejtermelésének értékét, addig a borjú legtöbb esetben kényszervágásra kerül, lábtörés, vagy fulladás következtében, vagy a jobbik esetben elajándékozzák, amivel szintén nem tudjuk növelni a tenyésztésbe állítandó növendékállatok létszámát. A földművelésügyi minisztériumnak kézbe kell vennie az állattenyésztés minőségi fejlesztése érdekében a nyilvántartás és törzskönyvezés irányítását és ellenőrzését, mert csak ezáltal tudjuk biztosítani a kiváló tenyészanyagok szaporulatainak tenyésztésbe való állítását. Javaslom továbbá, hogy a termelői társulásokhoz, szákcsoportokhoz hasonlóan tegye lehetővé a földművelésügyi minisztérium a kiváló tenyészanyaggal rendelkező egyéni gazdálkodók részére megfelelő szakmai irányítás és ellenőrzés mellett állattenyésztő egyesületek alakítását. Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkásparaszt kormány eddig végzett munkája biztosíték arra, hogy az elmúlt évek folyamán a mezőgazdasági termelés terén elkövetett hibák orvoslást nyernek. Ezért bizalommal a forradalmi munkás-paraszt kormány eddig végzett munkája iránt, magam és választóim nevében a kormány elnökének beszámolóját örömmel tudomásul veszem és annak célkitűzéseit választókerületemben a legmesszebbmenőén támogatom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. / A vitában elhangzottakra Kádár János elvtárs, a minisztertanács elnöke válaszol. KÁDÁR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Gondolom, az országgyűlés tárgyalását figyelő minden ember egyetért velem abban, hogy az országgyűlés jelenlegi ülése magán viseli közéletünk néhány új, igen egészséges vonását. Ez a vita, a tárgyalás, a hozzászólások, amelyek itt a beszámolóhoz elhangzottak, illetve a beszámolót követték, nem formálisak, a felszólalók a lényegről beszéltek! A szavak visszanyerték értelmüket. Nem felejtettem el az íróknak azt a megállapítását, amely körülbelül tíz hónappal ezelőtt hangzott el, amikor afelett keseregtek, hogy a szavak elvesztették az értelmüket. Azon a véleményen vagyok, hogy az íróknak — még azoknak is, akiket joggal korholunk, vagy szidunk —, bizonyos kérdésekben igazuk volt, s ha visszagondolunk az elmúlt esztendők közéletére, igaznak kell mondanunk azt is, hogy nagyon sok szó elvesztette az értelmét azáltal, hogy elszakadt a tartalmától és lényegétől. De ha mai közéletünkre jellemző valami, akkor jellemző az is, hogy a szavak újra visszanyerték értelmüket. Közülünk nagyon sokan hosszú éveken keresztül aktívan részt vettek a társadalmi életben. Hányszor előfordult, hogy összejöveteleken, gyűléseken, a tanulás valamilyen formáján beszéltünk a proletárdiktatúráról, beszéltünk a burzsoázia vad gyűlöletéről amiatt, hogy elvesztette a hatalmat. De ezek a szavak azokban az években elszakadtak a tartalomtól, i
