Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-34

1759 Az országgyűlés 34. ülése 1957. évi május 10-én, pénteken. 1760 nép életében csak dekadencia, pusztulás lenne. Pózért hatott rám megdöbbentően, amikor az októberi ellenforradalmi események alatt külföldön tartózkodva, közvetlen hírforrásból olvashattam Horthy bejelentését, amellyel a magyar nép vezetését magának igényli, vagy Habsburg Ottónak nyilatkozatát a királyi trónra való viszszatéréséről. Viszont megerősített a magyar nép józanságába vetett hitemben az, hogy november derekán hazatérve itt ugyanaz a gondolat fogadott, amellyel Pöstyénben egy csehszlovákiai paraszt búcsúzott tőlem, aki azt mondta: „Nem akarunk újra nagyurak cselédje lenni!" (Taps.) Az a nyolc párt, amely a múlt év októberében nevébe a katolikus jelzőt is felvette és így indult a szocializmus ellen harcba, nem a katolikus milliók egyesülése volt. (Helyeslés). A múltban is, október óta is barátaim, választóim és katolikus híveim is nem egyszer csoportosan kértek, hogy csak katolikus név alatt ne indítsunk valaha is pártot, mert a párt szinte elkerülhetetlen politikai hibái súlyosan kompromittálhatják a név alá esetleg jóhiszeműen seregi ők vallási meggyőződését is. Katolikus hadastyánok, foglalkozásszerűen-katolikusok, bársonyszék-keresők, vagy főkegyúri katolikusok pártja helyett mi híveink között úgy akarjuk megőrizni a katolikus hitet, hogy annak elvei a nem marxista tömegekben a több emberiesség, a lelkiismeretes kötelességteljesítés, a felebaráti szeretet vonalán gazdagítsák társadalmunkat és ezzel tegyék tökéletesebbé szocialista fejlődésünket. (Taps.) A magyar paraszt, a magyar munkás és a magyar értelmiség gondolkodó rétege nem akar és nem fog e fejlődés útján megállni, még kevésbé azon visszakanyarodni. A szocializmus fejlődésében nálunk is — tagadhatatlan — voltak hibák. Honfitársainkat úgy is, mint honpolgárokat, úgy is, mint hívőket sérelmek is érték. Ki nem óhajtaná szívből és ki nem dolgoznék teljes erőből azért, hogy ezek többé ne forduljanak elő? A magyarországi papság és hívő sereg e téren is biztatást nyert a püspöki kartól, amely leszögezte: „A püspöki kar bizalommal nézi a kormány törekvéseit, amelyek a múlt hibáinak felszámolására és a sérelmek orvoslására irányulnak." Ezeknek a törekvéseknek a megvalósulása a magyar nép jólétének fejlődését és a szocializmus megerősödését jelentik. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány november óta egész sereg intézkedést tett, rendeletet hozott, amelyek munkásságunk, parasztságunk és értelmiségi dolgozóink életszínvonalának emelését, sorsának jobbulását hivatottak előmozdítani. Ezek az intézkedések kétségkívül kedvezően érintették a munkásság, parasztság, vagy az értelmiség soraiban élő katolikus híveinket is. Mint a népéhez hű papság képviselője, paptársaim és híveink nevében is köszönetet mondok ezekért az intézkedésekért, azzal a bizalommal, hogy népgazdaságunk megszilárdulása, közös munkánk várható eredménye népünk javának további emelését fogja biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! Hallottuk kormányunk beszámolóját és programjának felvázolását, őszintén és nyíltan leszögeztük azokat a negatívumokat, amelyek területén mint pártonkívüli, hivő katolikusok nem járhatjuk a kormány útját. De ugyanekkor két alapvető kérdésben hitet tettünk amellett, hogy meg tudjuk találni részünket az országépítésben, népünk jóléte fejlesztésében, kormányunkkal való együttműködésben. A két negatív és a két pozitív tétel a gyakorlati élet területén ezer meg ezer konkrét feladat megoldásában és állásfoglalásunk kialakításában ad eligazítást számunkra. Kormányunk beszámolójában a magyar nép dolgos igyekezete, sorsát építő törekvése és jövőjét védő elszántsága nyert hangot. A mi szavunkban pedig ugyanez az igyekezet, törekvés és elszántság visszhangzik. Lehet-e mással összefoglalni mindazt a készséget, segíteni akarást és elismerést, amelyet népünk és kormányunk törekvéseivel szemben érzünk, mint a magyar püspöki kar nyilatkozatának ünnepélyes zárószavaival: ,.Kérjük a Mindenható áldását e békés törekvések sikeréhez!". (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Klujber László képviselőtársunk. KLUJBER LASZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Én a kormánybeszámoló bányászokkal foglalkozó részéhez kívánok hozzászólni. Kádár elvtárs a kormány beszámolójában részletesen ismertette az ellenforradalom célját, aljas, módszereit és tevékenységét. Megmondom, hogy e tekintetben az én választókerületem, a móri járás sem volt kivétel. Jól tudta az ellenforradalom és jól tudták az ellenforradalom irányító vezetői, hogy olyan hely is, mint a móri járás, amelyikben öt nagy létszámmal dolgozó bányaüzem van, országos szemszögből is milyen fontos, milyen nagy jelentőségű. Ahogy a többi szénbányáknál az erőszakot, az erőszak mellett a terrort, a megfélemlítést és az ellenpropaganda minden eszközét felhasználták, ugyanúgy nálunk is felhasználták arra, hogy a termelést leállítsák, s ezzel párhuzamosan a többi, dolgozni akaró üzemek is megbénuljanak energia hiányában. Ha a mi bányászkollektívánk összetételét tekintjük, azt látjuk, hogy nagy többségükben egyszerű, becsületes bányászemberek, akik a proletárhatalom mellett szilárdan kiállnak, akik nem akarják vissza a tőkésrendszert, a horthysta úrivilágot. Egyébként, jól ismerem őket. közöttük nőttem fel. Ezek az emberek bebizonyították már akkor, amikor az ellenforradalom javában dúlt, hogy a proletárhatalom hívei. Háromnapos sztrájk után már megjelentek a bányáknál és dolgozni akartak. Sajnos, a pusztavámi szénbányákhoz mindössze hat kilométerre esik az oroszlányi rabtábor, ahonnan fegyveres bűnözők százai jelentek meg a bányaüzemnél és terrorisztikusan megfélemlítették a dolgozni akaró bányászokat. Kijelentették: ha leszállnak az aknákba dolgozni, rájuk robbantják az aknát. Ilyen terroreszközök mellett található volt más jelenség is. Például a kisgyóni bányánál megjelent a volt főrészvényes. Elment a bányászok közé, agitálni kezdett, magyarázta, hogy ő a jövőben is azért szociális gondolkodású ember lesz, magyarázta, hogy ő azért mégiscsak jó főnök volt abban a régi világban, mert ő kenyér-