Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-32
1635 Az országgyűlés 32. ülése 1956 Suszta Sándor képviselőtársunké a szó. SUSZTA SÁNDOR: A második ötéves terv irányelveiben a termelőszövetkezetekbe való belépés, illetve az állat- és felszerelés bevitele új módon van felvetve. Üj módon vetődik fel a termelőszövetkezetek beruházása is, ami lehetővé teszi a legmagasabb színvonalú termelés kialakítását. Természetesen ezt helyes hitel- és pénzgazdálkodással kell alátámasztani. Megkérdezem a minisztertanácsot, hogy a helyzetnek megfelelően milyen intézkedéseket kíván tenni a hitelés pénzügyi gazdálkodás egyszerűbbé tételére? ELNÖK: Az interpellációra a minisztertanács nevében Erdei Ferenc, a minisztertanács elnökhelyettese válaszol. ERDEI FERENC a minisztertanács elnökhelyettese: Tisztelt Országgyűlés! Lényegében ugyanezt a kérdést már Sasi János képviselőtársunk is felvetette és erre Matolcsi János földművelésügyi miniszter olyan választ adott, amelyet az interpelláló képviselőtársunk és az országgyűlés is elfogadott.' Éppen ezért — azt hiszem — nincs szükség arra, hogy a kérdés egészére kitérjek a feltett kérdésre adandó válaszban. Néhány kiegészítést azonban szeretnék tenni a földművelésügyi miniszter által már megadott válaszhoz. Mindenekelőtt utalnék arra, hogy ez év tavaszán, májusban a földművelésügyi miniszter és a Nemzeti Bank együttes rendelkezést adott ki, amely — azt lehet mondani — ebben az évben igen lényeges, gyökeres változást idézett elő. Sok helyről, szövetkezetekből és a helyi tanársoktól olyan tájékoztatást is kapunk, hogy ez az intézkedés lényegében egyszerűsítette, meggyorsította az eljárást. Ezzel kapcsolatban tehát felhívom Suszta Sándor és a többi képviselő figyelmét is arra, hogy mindenütt, ahol ezt a gyakorlatban alkalmazzák, már lényeges változást, egyszerűsítést értek el és szinte az összes panaszokat, nehézségeket el tudják hárítani. Ajánlom tehát, hogy ellenőrzésükkel, utánanézésükkel segítsék elő, hogy az illetékes szervek e szerint járjanak el a beruházásoknál. Ezenkívül azonban a minisztertanács részéről már eddig is történt jónéhány komoly intézkedés. — Éppen csak utalok ezekre. — A műszaki előkészítés, tervezés, típusterv kérdésében ez év július elején, majd később a mezőgazdasági tervezés kérdésében történt intézkedés. Napirenden van az energiagazdálkodás, a beruházás további kérdéseinek egyszerűsítése, valamint a kivitelezés, az építési, műszaki munkahely kijelölés kérdésében az eljárás egyszerűsítése, javítása, racionalizálása. Ezek közeli, előrehaladott előkészítésben vannak, tehát további egyszerűsítés, eljárási javítás következik be, amely már a jövő gazdasági év tervezésében és tényleges építőmunkájában érezteti hatását. Például a helykijelölésre és az egész ezzel kapcsolatos eljárásra nézve — amelyet szintén felvet Suszta képviselőtársunk —, már e hó végére a minisztertanács elé kerül az egyszerűsítő, módosító javaslat. Válaszom tehát összefoglalva; a termelőszövetkezeti építkezés, beruházás könnyítése, egyszerűsítése részben már megtett intézkedésekkel . évi augusztus 3-án. pénteken. 1636 jelentősen javult, ezek mellett a napirenden levő kérdések pedig megvalósítják azt, amit képviselőtársunk interpellációjában kíván. Kérem a kérdésre adott válaszom tudomásul vételét. ELNÖK: Kérdem Suszta Sándor képviselőtársunkat, tudomásul veszi-e. a választ? SUSZTA SÁNDOR: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette; az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Parragi György képviselőtársunk interpellációja — a minisztertanácshoz — a hitoktatás tárgyában. Paraggi György képviselőtársunké a szó. PARRAGI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Rónai Sándor képviselőtársunknak, az országgyűlés elnökének figyelmét fel kívánom hívni arra, hogy az a néhány bevezető mondat, amelyet interpellációm előtt mondok, tulajdonképpen öszszefüggésben van azzal. (Derültség.) Nemcsak az országgyűlés, hanem a sajtóból és a rádióból az egész magyar dolgozó társadalom nagy helyesléssel fogadta Apró Antal képviselőtársunk, a Hazafias Népfront elnöke az országgyűlés múltbeli hibáiról szóló beszédének azt a részét, amelyben hangsúlyozta az interpellációk fontosságát, amikor szó szerint azt mondotta: „az interpelláció gyakorlati bevezetése nagy segítség a képviselőknek ahhoz, hogy közérdekű javaslataikat, ügyeiket itt az országgyűlésben közvetlenül elintézhessék, mert az ilyen közérdekű interpellációkból világosan meg lehet látni, milyen problémák foglalkoztatják az ország lakosait". Ez a kétségtelenül teljesen igaz megállapítás végetvet az országgyűlés múltbeli módszerei egyik legnagyobb hibájának, amely abban állt, hogy az országgyűlés, a nép legfőbb hatalmi szerve, bizonyos mértékben a képviselők többségének akarata ellenére elszakadt és elszigetelődött a néptől. Az interpellációk bevezetése viszont valóban megteremti az élő kapcsolatot a nép és az országgyűlés között. Apró Antal képviselőtársunknak az a megállapítása, hogy az interpellációkból derül ki, milyen problémák foglalkoztatják az ország népét, bátorít fel engem arra, hogy az országgyűlés új Jégkörében valóban rámutassak egy problémára, amely nagyon is foglalkoztatja az ország népének — nem mondom, hogy a többségét —, de nagy részét. Ez pedig a hitoktatás kérdése. Ezért intézem interpellációmat a minisztertanácshoz abban a vonatkozásban, hogy van-e tudomása arról, hogy az országban egyes helyeken a hitoktatás tekintetében túlkapások történtek? Nem kívánok részletekbe bocsátkozni, nem kívánom a túlkapásokat konkréten ismertetni. Hangsúlyozom, hogy csak egyes helyeken és főleg alsófokú szerveknél következtek be ilyen túlkapások, különösen Somogy megyében, de Budapesten is. A tények túlnyomó többsége igazolja, hogy igazságtalanság volna részemről, ha általánosítanék. Miben állnak ezek a túlkapások? — tisztelt Országgyűlés. — Abban, hogy egyes szervek a lelkiismereti szabadság súlyos megsértésével, alkotmányunk ide vonatkozó előírásainak sem121»