Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1633 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1634 országgyűlés abban, hogy továbbra is az ügyrendnek megfelelően fogom figyelmeztetni a képviselőtársakat. (Taps.) Az interpellációra az egészségügyi miniszter válaszol. ROMAN JÓZSEF egészségügyi rv.iniszter: Tisztelt Országgyűlés! Sárfi Rózsi képviselőtársunk jelentős egészségügyi kérdést hozott az országgyűlés elé, a tuberkulózis elleni küzdelem kérdését, amelynek eredményei mellett ténylegesen még jelentős feladatai is vannak. E feladat ismerését tükrözik második ötéves tervünk egészségügyi irányelvei, amikor bevezetésükben azt mondják, hogy a fő feladat a széles tömegeket érintő betegségek leküzdése, tehát ezen belül a tuberkulózis leküzdése is. Általában egyetértünk azzal az értékeléssel, a feladatoknak azzal a megjelölésével, amit Sárfi Rózsi képviselőtársunk adott. Magamnak is a múltra kell mutatnom, amikor a kizsákmányolás osztálytalajan ez az ország volt Európában a tuberkulózissal legjobban fertőzött, s ez volt a legmagasabb tuberkulózis-halálozású ország. Egyetértek eredmény megállapításaival is. Azt tovább is szélesíthetjük. Felszabadulásunk után gazdaságpolitikai fejlődésünk talaján — ezt hangsúlyozni szeretném — alapvetően megváltoztak a tuberkulózis elleni küzdelem feltételei. Abban a tervidőszakban, amikor a kórházi ágyak összes számát 18 százalékkal emeltük, ugyanabban az időszakban, tisztelt Országgyűlés, 100 százalékkal emeltük a tbc-s betegek elhelyezésére szolgáló ágyaink számát. Kiépítettük gondozói hálózatunkat, többszörösére emeltük szűrővizsgálataink számát, bevezettük az újszülöttek BCG-oltását. Sorolhatnám tovább is. Mindezek mutatják, amit képviselőtársunk is említett, -hogy a betegségek, halálozások száma a felszabadulás előttihez képest negyedére csökkent. Egyetértünk a feladat megállapításokkal is. Ténylegesen az a hejyzet, hogy a kiterjesztett szűrővizsgálatok révén, de az eredményes gyógyítás révén is a túlélő betegek számának növekedésével a tuberkulotikus betegek száma nő, és az is helytálló, hogy az elhelyezésükre szolgáló ágyak száma még elégtelen. Növelnünk kell szűrőhálózatunk kapacitását, emelnünk kell a megelőző munka színvonalát. Mindez azt hiszem szakszempontból is helyénvalóan foglal helyet az interpellációban. Azokban az előkészületekben, amelyeket az egészségügyi kormányzat a második ötéves tervre vonatkozóan tesz, jelentőségéhez mérten foglalnak helyet a tuberkulózis elleni küzdelem feladatai. E feladatok között az ágyszámszaporításon túl a szűrőhálózat bővítése, a védőoltásoknak az interpelláció szerinti gyermekekre való kiterjesztése is szerepel. Az országgyűlés előtt rá kívánok mutatni arra is, hogy a második ötéves terv jóváhagyott irányelvei lehetőséget adnak nekünk arra, hogy gyógyintézeteink felszerelését és gyógyszerellátását is bővítsük. Mindezek ellenére a képviselőtársunk interpellációja igen figyelemre méltó két szempontból. Az egyik a tuberkulózis elleni küzdelem tárI sadalmi vonatkozásaira való utalás. A tuberkulózis elleni küzdelem nemcsak az egészségügyi I kormányzat feladata, hanem össztársadalmi fel! adat. Ez évben először szerveztük meg társadalmi í támogatással a tuberkulózis elleni küzdelem heI tét. A tuberkulózis elleni társadalmi harcot széí lesíteni kívánjuk. Ehhez szükséges egész népünk j és döntően a tisztelt Országgyűlés támogatása és segítsége. A második kérdés a tuberkulotikus betegség j jellegéből folyik. A tuberkulózis hosszantartó | megbetegedés, amely igénybe veszi a családot és ! igen jelentős mértékben a népgazdaságot. A ter; melésből munkaképtelenség címén kiesett na: pok közel 10 százaléka ezen a címen kiesett mun1 kanap. Ügy látjuk, hogy szervezett, átfogó intézkedést kell tennünk az eddigi, kezdeményező lé' pések helyett a tuberkulotikus betegek élet- és ! munkakörülményeivel való törődés és gyógyulásuk után megfelelő könnyebb munkahelyre való helyezésük érdekében. összefoglalva az interpellációban felveteti kérdésre a következő választ adom: Az egészségügyi kormányzat az interpelláció nyomán is felülvizsgálja azokat a tervszámait, amelyeket a második ötéves tervben a tuberkulózis elleni küzdelem szervezésére készített. Megfelelő épületek adaptálásával tovább fogjuk növelni a tervezettnél is a tuberkulotikus betegek elhelyezésére szolgáló ágyakat. Tovább bővítjük a szűrő és ellenőrző hálózatot, természetesen a tervadta kereteken belül. Az egészségügyi kormányzat vállalja a képviselőtársunk interpellációjában felvetett második feladatot és 1957. első negyedéig az országgyűlés elé terjeszti a tuberkulózis elleni küzdelem szakmai, állami, egészségügyi, társadalmi feladatait magában foglaló törvénytervezetet. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretnék rámutatni valamire. Felszabadulásunk nyomán a második ötéves tervünkben nyújtott perspektíva, a szocializmus építésének útja a növekedő lakásszámmal, a reálbérek növekedésével, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításával széles és biztos alapot ad a tuberkulózis elleni eredményes küzdelemre, és biztos alapját adja ennek a küzdelemnek az, hogy politikánk tárgya az emberről való gondoskodás. Az országgyűlés előtt kijelentem, hogy az egészségügyi kormányzat következő éves terveiben a keretadta lehetőségeken belül a lehető legjobban és legmegfelelőbben törekszik majd a tuberkulózis elleni küzdelem fokozására és ezen a téren is népünk egészségének minél jobb megvédésére. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Sárfi Rózsi képviselőtársunkat, tudomásul veszi-e a választ? SÁRFI RÓZSI: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette; az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Suszta Sándor képviselőtársunk interpellációja: — a minisztertanácshoz — a termelőszövetkezeti állatállomány elhelyezése, a termelőszövetkezeti építkezés és a termelőszövetkezeti pénzügyi gazdálkodás egyszerűsítése tárgyában.