Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-32
161.5 Az országgyűlés 32. ülése 1956. továbbítottak a minisztériumok vállalatai fele —. mindezideig azonban ennek alkalmazása igen vontatott. E határozat előnyei már jelentkeznek egyes vállalatainknál, ahol a minőségi bérezési rendszert részben vagy egészében bevezették. A Rákosi Mátyás Művek öntödéjében a minőségi bérezés bevezetése, bár nem váltotta bo még teljesen a hozzáfűzött reményeket, a selejt 3,2 százalékkal csökkent, s ennek megfelelően emelkedett a dolgozók bére. Példaként felhozhatnám a vaslemezhengermű jó eredményeit amelyeket részben azzal ért el, hogy az alapanyagát gyártó durvahengerműben javult a minőségi munka, bár itt a dolgozóknak a minőségi bérezése a fizetésben még nemigen jelentkezik. Szükségessé tette a bérezés megváltoztatását ! az a körülmény is, hogy a gyártmányok választékában beálló eltolódás következtében a dolgozók keresetében havonta 3—400 forint ingadozás volt ! — természetesen a dolgozókon kívülálló okok \ miatt. Bérezésük tonnatervek teljesítésére volt i alapozva, úgyhogy a kevésbé munkaigényes gyártmányok túlteljesítésének lehetősége nagyobb volt, mintha minőségi munkaigényes gyártmányok szerepeltek volna a programban. Népgazdasági szempontból döntő jelentőségű ! a minőségi termékek arányának növelése, s nem | közömbös, hogy az import-alapanyagokból a fel- ! dolgozás folyamán mennyi lesz a minőségi termék, amelynek értékesítése lényegesen magasabb áron történik, s egyben megkönnyíti gyártmányaink külföldi értékesítését. A minőségi termelés megjavításán kívúl szükségesnek látom a dolgozók anyagi érdekeltségét biztosítani a jó anyagkihozatallal is,. A mi- ; nőség megtartása mellett igen fontos, hogy az alapanyagból mekkora mennyiséget dolgozunk fel készáruvá. Gyártmányaink árainak alakulásában túlsúlyban az anyag ára döntő jelentőségű, ez determinálja legjelentékenyebben a vállalatok önköltségét is. A kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál már több helyen foglalkoznak a jó J anyagkihozatal kérdésével — biztató sikerrel —. ' de a dolgozók anyagi érdekeltsége e területen nincs kellően figyelembe véve. Hiányosságok mutatkoznak a haszonanya- | gok, s a vállalatoknál elfekvő inkurrenciák fel- \ dolgozásának intézményes biztosításánál is. Ezért | szükségesnek látom az anyagi érdekeltség alkal- [ mázasát e területen is jobban biztosítani, mint ; ahogy ezt eddig tettük. (Taps.) ELNÖK: A minisztertanács nevében Mekis József, a minisztertanács elnökhelyettese válaszol. MEKIS JÓZSEF a minisztertanács elnök- i helyettese: Tisztelt Országgyűlés! Amikor Gazda Géza képviselőtársunk a kérdést a kormány felé feltette, egyrészt választ is adott azokra az j intézkedésekre, amelyeket ezen a téren a minisztertanács már foganatosított, s ismertette | azokat az eredményeket is, amelyeket ezek az i intézkedések hoztak. Mielőtt a válaszra vissza- j térnék, ki szeretném ezt még egészíteni azzal, hogy nemcsak azokon a területeken történtek intézkedések a minőségi bérezés bevezetésére, az ! anyagtakarékosság fokozására, amelyekről eddig ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ évi augusztus 3-án, pénteken. 1616 szo volt, hanem a villamosenergiaipar területén, a kohászat területén — amiről már szó esett — és a villamtosenergiatermelés területén is, ahol ezek az ösztönző bérezési rendszerek meghozták a kívánt eredményt, s ezeknek továbbfejlesztésére a kormány a közeljövőben további intézkedéseket fog tenni. Az első ilyen jelentős intézkedés az lesz, hogy kiszélesítjük a miniszterek és azon túl az igazgatók hatáskörét a bérek rendezésének, illetve a minőségi bérezés egyes területeken történő bevezetése területén. Arról van szó képviselőtársak, hogy központilag nem lehet minden területet feltárni, s nem lehet szinte a munkapadokig lemenni egy központi intézkedéssel, hogy az ösztönző legyen, hanem meg kell adni a vállalatok igazgatóinak a jogot arra, hogy ők döntsék el, hogy hol, milyen területen kívánnak élni ezzel a bérezési rendszerrel. Meg kell azonban jegyezni — s ez igen fontos körülmény — hogy ez a rendszer nem lehet ok arra, hogy a bérezés terén lazulás történjék, s nem lehet ok arra, hogy szolgáltatás nélküli béreket juttassunk ezen a címen. Nagyon kell ügyelni arra, hogy ezek az intézkedések végső soron az önköltség csökkenéséhez, a minőség növeléséhez és ezen keresztül a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez vezessenek. Ezek lesznek azok az intézkedések, amelyekkel meg kívánjuk szilárdítani,az eddig már kiadott intézkedéseket, s ez lesz az a mód. amellyel a minőségi bérezés rendszerét tovább szélesítjük, hogy még hatékonyabb legyen. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Gazda Géza képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? GAZDA GÉZA: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette, az országgyűlés~is tudomásul veszi. Következik Vajdai Lajosné képviselőtársunk interpellációja — a belkereskedelmi miniszterhez — az áruk minőségének védelméről, s a burkolt árdrágítás megakadályozásáról. Vajdai Lajosné képviselőtársunké a szó. VAJDAI LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kormányunknak az ez évi árleszállítással kapcsolatos intézkedését örömmel üdvözölte a lakosság. Örömmel üdvözölte elsősorban azért, mert az árleszállítás jelentős megtakarítást jelent a családok számára. A vásárlóerő növekedése azonban fokozott felelősséget ró a kereskedelemre és az iparra. Továbbra is biztosítani kell az árut azonos minőségben és kellő mennyiségben. A kereskedelem erőfeszítései ellenére hiányosságok vannak egyes árucikkekben és ez a jelenség felhívja a figyelmünket átfogó megelőző intézkedések tételére. Miután ezt a problémát a lakosság körében számtalan helyen felvetik, szükségesnek tartom megkérdezni a belkereskedelmi minisztert: Hogyan biztosította az árleszállítás után a belkereskedelmi minisztérium az áruk minőségének és mennyiségének védelmét és milyen intézkedéseket tesznek és tettek a burkolt árdrágítás megakadályozására? (Taps.) 120
