Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-31
1575 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1576 ailamépítő tevékenységének kibontakoztatására. A képviselők alkotmányszerű országgyűlési irányító tevékenységének érvényesülése azt kívánja, hogy a dolgozó nép összességét érintő minden alapvető kérdést törvény szabályozzon, és hogy a képviselők elsősorban törvényerejű rendeletekre, de még kormányrendeletekre is megfelelő befolyást gyakorolhassanak; kormány utasítások és kormányhatározatok pedig jogszabályszerű rendelkezéseket ne tartalmazzanak. A képviselők tevékenységének aktivizálása azonban nemcsak azt kívánja, hogy a jogalkotásra gyakoroljanak befolyást, hanem hogy mindazok az országos jelentőségű kérdések is kerüljenek országgyűlési tárgyalás alá. amelyek rendezése meghatározza gazdasági, politikai, kulturális életünket és fejlődésünket. A képviselői tevékenység ilyen széleskörű és behatóbbnak kívánt gyakorolhatásának természetesen előfeltételei vannak. Ezek: az eddigieknél gyakoribb és hosszabb tartamú ülésezések, az országgyűlés elé kerülő javaslatok, jelentések kellő időbeni megismertetése, a napirendi pontok anyagának alapos előkészítése, a törvényjavaslatokhoz mindig, törvényerejű rendeletekhez a szükséghez képest I írásbeli indokolások csatolása. A kénviselőnek az országgyűlés tanácskozási j rendje a következő jogokat biztosítja: az ország- j gyűlés elé javaslatokat terjeszthet, amelyeknek napirendre tűzéséről véglegesen maga az országgyűlés határoz. A javaslatok részletes megvita- } tását kívánhatja. Szólásra az elnöknél kell je- i lentkeznie a vita előtt: újabb vagy ismételt fel- I szólalásra. ha az elnök megtagadja, az ország- i gyűlés ad engedélyt. Felszólalásában elvileg kor- ! látozva nincs, de az elnök vagy bármelyik kép- i viselő javaslatára az országgyűlés megszabhatia I a felszólalások maximális időtartamát és el- ! határozhatja a vita bezárását. Rendkívüli ügyben napirend előtt bármelyik képviselő kérhet felszólalásra engedélyt. Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet; az ügyrendi javaslatok felett az országgyűlés vita nélkül határoz. Bármelyik képviselő névszerinti szavazást indítványozhat: 30 képviselő írásbeli indítványára a névszerinti szavazást el kell rendelni. Harminc képviselő zárt ülés elrendelését is indítványozhatja. A képviselők országgyűlési tevékenységé- j nek hatékonyságát, különösen a bizottsági munkának folyamatossá és behatóvá tétele van hivatva biztosítani. Folvamatossá azzal válik a képviselők tevékenysége, hogy a bizottságok az j ülésszak közötti időben is működnek. De behatóvá is válik azzal, hogy nemcsak törvény- ! javaslatokkal, hanem törvényerejű rendeletek és kormányrendeletek javaslataival is foglalkoz- ; hatnak, mégpedig már mindezek előkészítése j során. Továbbá saját kezdeményezésükre mind- ! azokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi életben alapvető | jelentőségűeknek találnak és idevonatkozó javaslataikkal közvetlenül az országgyűléshez is | fordulhatnak. A bizottsági munkának eredményességét i a következő ügyrendi rendelkezések szolgálják. I A bizottságoknak a szakszerűség kívánta számra j felemelése és albizottságok, valamint ideiglenes I ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ bizottságok alakításának a lehetősége. A bizottságok tárgyalásukra szakértőket hívhatnak. Azt már az Alkotmány rendeli, hogy a hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam minden polgára köteles az országgyűlési bizottság által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság előtt vallomást tenni. A bizottságok ülésein a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, az országgyűlés elnöke, a minisztertanács illetékes tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek, a minisztertanács tárgy szerint érintett tagjai pedig a bizottság kívánságára a bizottság ülésén megjelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek. A bizottságokhoz minden képviselő nyújthat be javaslatot és javaslatának tárgyalásakor joga van tanácskozási joggal részt venni a bizottság ülésén. A bizottság ülései a képviselők számára nyilvánosak, de természetesen a bizottság bármely tagja zárt ülés tartását javasolhatja. Az országgyűlés elé kerülő ügyek vitájában az előkészítésben részt vevő bizottságok elnökei és előadói bármikor felszólalhatnak. Az ügyrend értelmében az országgyűlés munkájával foglalkozó bizottságokon kívül még mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságot kell választani. Az előbbi hatáskörében a képviselőt védi, az utóbbi a közérdeket védi. E bizottságokra vonatkozó részletes rendelkezéseket a képviselők jogait és kötelességeit magában foglaló, még előkészítendő szabályzat fogja tartalmazni. Államhatalmi vonatkozásban a képviselők ellenőrzése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek beszámolói során érvényesül. Igen jelentős az ügyrend-javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolójában foglalkozni kell az államhatalom helyi szerveinek felügyelete és segítése körében végzett tevékenységével. Ez úton az országgyűlés az «arra legilletékesebb államhatalmi szervtől betekintést kap a tanácsok működéséről és lehetőséget netán szükségesnek mutatkozó orvoslásokra. A kormány irányában a képviselői tevékenység aktivizálására az alkalmat általánosan és alapvetően az ügyrendnek az Alkotmányból ' átvett az a rendelkezése adja. amely szerint a minisztertanács köteles működéséről rendszeresen beszámolni. A rendszeresség itt nyilvánvalóan úgy értelmezendő, hogy ülésszakonként. Az ügyrend-javaslat ugyan megengedi, hogy a minisztertanács beszámolójának előterjesztésével bármely tagját megbízhatja, de súlyt kell helyeznünk arra, hogy ez csak kivételesen történjék, és a beszámolót rendesen a minisztertanács elnöke tartsa meg. A képviselőknek a kormányzattal való második kapcsolatát az ügyrend a bizottságokon át teremti meg, amikor egyrészt elvárja a kormányzattól, hogy működésében a bizottságok közreműködését, különösen a törvények és a törvényerejű rendeletek előkészítésében vegye igénybe, másrészt felhatalmazza a bizottságokat, hogy elgondolásaikkal és javasla + ai u kal közvetlenül fordulhatnak a minisztertanácshoz. A képviselők harmadik, éspedig egyéni 117
